Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-02-07 / 6. szám
.<?• í Nagykároly, 1914. február 7. 6-ik S2ám. VII. évfolyam KÖZÉRDEK ÉF^MELLÉK KERESKEDELEM, I PAR ES TT1EZŐG AZDAS A G ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton regre!. Nyilttér sora 50 fi ér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi Gycrgy-tér 36, Telefon 95. Felelős szerkesztő SIHIKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 7'— kor. félévre 3 50 kor Vidékre postán küldve egy évre 8'— kor. félévre 4.— ko Egyes szám ára 20 fillér. DOBZSE... Hónapok óta kísérjük figyelemmel a Nagykároly város képviselőtestületében folyó dolgokat. Sajnosán tapasztaljuk, hogy ott hónapok óta m in hallunk a gyűlésekén egyebei — bármily lontos tárgy is kerüljön szőnyegre — csak azt az elnöki kijelentést; hogy a képviselői estidet a beterjesztett javaslatot elfogadja. Soha egy felszólalás, soha egy tiltakozás a város lakossága újabb és újabb megterhelései ellen, sőt a százezrekre rúgó évi költségvetést is minden fontosabb érvelés nélkül szavazták meg a közgyűlés tagjai. Abban az időb. n, amikor városatya választások voltak, nagy hangú frázisok röpködlek — a kortes vacsorákon, a fehér asztal mel ett — a levegőbe. Volt olyan városatya is, különösen a Gencsi-uicáról, aki dikicscsei kezében esküt tett arra, hogy egyetlen egy tiller ujabbi pótadőt sem enged megszavaz'atni a polgárság terhére. Azóta a dikicset felcserélte jövedelmezőbb üzlettel, a gabonakereskedéssel, az esküt, azt elfeledte, mint a régi mesterségét . . . A polgárság meyterbeltetése pedig napról-napra. emelkedik. Immár 1057,,-os a pótadó. Minden városi képviselőtestületi gyűlés előtt, úgy gusztáljuk a gyűlés prog- rammját, mint izgatott kártyás a blattját ; vájjon nem akadt-e valamelyik városatyának valami atyai ötlete a város érdekében, amit interpellátió alakjában előterjesztene. De magtalanok ötlet dolgában városunk derék atyái és mi hasztalan várjuk, hogy néhanapján önmagoktól is gondoljanak valamelyest a gyermeküknek nevezett városra: ruházzák fel miként az I egyszeri cigány, legalább egy nyakkendővel, egy öllet kravátlival. Pedig annyi sok jó interpellációra I alkalmas anyag van Nagykároly város ér- Idekében. Itt van például a pénzűgyigazga- toság ügye. Egy időben lapunk nagy lármájára, eljutottunk egy kis szappanhabu bizalom- nyilvánitásig, fegyelmi kérésig, egy kis sebtapaszig, de azóta az ügy ; piheni a megtett hivatalos ügy fáradal- : mait. Nem ártana neki c interpellátió. Azután itt van a „JPolgciri Taka- 1 ráknál“ elvesztés alatt levő 2500 koronás betét ügye. t Már csak azért is érdemes/ lenne megereszteni az érdekében egy interpellate, hogy hallhassuk : milyen indokkal i mentegeti magát a város vezetősége, hogy jóllehet magasabb rangú I városi tisztviselő ült a pénzinkis városatyai RUBLETZKY KALMAN női- es uri«livat-ari»luv£a MG¥iíAROLY, .Deák-tér 18. aw" Ajánlja iegdusabban felhalmozott áruraktárát mindenféle vászon, kész fehérne- müekben, úgyszintén szines és fehér damast asztalteritékekben. TÁRCZA. Az én szivem . . . Az én szivem olyan, mint a húr Ki-ki játszik rajta olyan hangot ad Örökös rajta a változat. Az én szivem olyan, mint a föld Egyszer-egyszer kietlen hideg kopár Másszor gyümölcsteli, mtnt a nyár. Az én szivem olyan, mint a nap Mikor beborítja bánat fellege S nem látják, hogy belül fénytelen. Az én szivem olyan, mint a láng Melyet örökösen a szél kerget, üz, S einem alszik mint a Veszta tűz. Dániel Kató. Mikor jön a hadnagy ur? Az élet nem komédia, hanem tragédia. Tragédia, melynek minden egyes jelenetét a legnagyobb költő irta, ama földöntúli lény, akiről hisszük, hogy sorsunkat intézi. író, festő, szobrász, nem találhat ki olyan megható müvet, milyent az élet nagymestere nap-nap után a figyelmes szemlélő eíé tár. Csak látni kell tudni, néha keresni is és olyan szivetrenditő, hatalmas poezist mutat az élet, aminőt senki fantáziája alkotni nem képes. Szinte véletlenül bukkantam a minap ilyen megkapó költői részletre. Bevetődtem oda, ahol a nyomor pihenni jár, ahol a lélek beszámolt már az élettel és csak a test jelzi még, hogy élve hordozza i magában tenger remény sirját. I A szegények háza egyszerű berendezésű .Sinylők, elaggottak megelégszenek hajlékkal és az élet roncsainak megmentésére múlhatatlanul szűk-.égés szegényes élelmezéssel. Nincsen egyéb vágyuk, csakhogy valaha mégis kikerülhessenek innen, ahol a leghu' mánusabb bánásmód mellett sem lehet életnek nevezni az életet. Minden egyes alak egy-egy befejezett regény. S minő regény! Valóban csodálom, hogy regényíróink, kik anyagot keresnek, nem jönnek ide. A leghálásabb témákat mindenesetre a szegények házának elmebeteg osztályában találnák, Sajnos, hogy rövid vázlat keretében még csak futólag se érinthetem e sok téma né- hányát. Csak egyet kapok ki a sok közül. Egyet Homokiajl)orliterenkéni721illérértkapliató Kisded. Sándor füszerkereskedésóben A borvásárló közönség saját érdekében is győződjék meg jóságáról és olcsóságáról. A „Közérdek“ állandóan lOOO példányban jelenik meg.
