Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-01-31 / 5. szám
ERMELLEK 1914. január 31. 5-ik szám. 2-ik oldal. r Elesdi meszet, bélapátfalvai portland cementet, egresi gipszet és tűzifát Pollák Zsigmondi Debrecen. Cserhasáb tűzifát ab waggon Nagykároly K 160 árban EJgJJ" utánvéttel. Telefon 441 beredettek melegíthessék félig megfagyott tagjaikat. Ermihdlyfalva úrnői és leányai! „Elfogyott a kenyér“ ! a községi szegénypénztár üres, családjaikkal együtt éheznek Érmihályfalva, egykor dolgos, szorgalmas lakói. Szabad-e ezt nektek tovább is tűrnötök ? ? ? Simkó Aladár. Pénzintézeti beszámoló. Az „Egyesült Ermihályfalvai Takarék- pénztár és Érmelléki Hitelbank Részvény- társaság az Érmellék leghatalmasabb pénzintézete most tette közé XXX. évi üzleti mérlegét, amely a legkulánsabb üzleti eljárásról tesz tanúbizonyságot. Az elmúlt gazdasági esztendőt fényes eredménnyel zárta le és méltónak bizonyította magát arra a bizalomra, mely vele szemben évről-évre növekszik. Általánosságban tudott dolog az, hogy közgazdaságunk az elmúlt évben is a pénzdrágaság és hitelválság súlya alatt állott. Teljes üzlettelenség, a vállalkozási kedv megbénulása, az értékpapírok és igatlanok jelentékeny értékcsökkenése, szokatlanul sok fizetésképtelenség, óriási munkahiány és a gazdasági élet sok szomorú tünete mind a súlyos pénzkrizis következményeiként jelentkeztek. Minden dicséret nélkül megállapíthatjuk, hogy az intézet e válságos idők alatt a jegybank s egyéb kiváló hitelforrások előzékenységének és az általa mindenkor követett egészségesen konzervatív irányzatnak, j derekas munkát végzett Érmihályfalva és az Érmellék hiteléletének rázkódtatásoktól való megóvása, egyesek és intézmények egzisz teneiájának megmentése érdekében. Bár a súlyos viszonyok a legnagyobb óvatosságot tették kötelességévé, különösen az intézet mobilitása szempontjából, mégis egész évben folyósított uj kölcsönöket oly esetek- | ben, midőn azokat a legszigorúbban elbírálva, a kérelmezők vitális érdekeinek figyelembe vételével, megadandóknak találta. Ezekről az eseményekről számol be az az igazgatósági jelentés, amelyből kiemeljük a következőket: Ki kell emelnünk, hogy ezen siker elérésében nagy része van az Osztrák Magyar Bank debreceni fiókjának, melynek főnöke Wilhelms Emil ur, nemcsak kezdeményezte az egyesülést, de egyesülés után is mellettünk volt. Erkölcsi és anyagi támogatásával soha sem szűnt meg intézetünket előbbre vinni, amelyért nemcsak mi, de az egész vidék hálával emlékezhet meg róla. Nem volna teljes jelentésünk, ha intézetünk nyugalomba | vonult vezérigazgatójáról: Lovass István ur-1 ról is meg ne emlékeznénk; habár az egye- j sülés tárgyában tartott rendkívüli közgyűlés j érdemeit már kellőképen méltatta és érdemei elismeréséül az igazgatóság elnökévé választotta. Az ő tapintatos, reális, pedáns vezetése mintaképül fog jövőben is szolgálni ,és évek hosszú során szerzett gazdag tapasztalatainak a jövőben is hasznát fogjuk látni. Ez évi tiszta nyereségünk az igazgatóság fizetésének levonása után K 123407.56 volt, melynek felosztását következőkép javasoljuk : alapszabályszerii jutalék 8V2 °/o K 10486.65 10% a tartalékalap gyarapítására K T2500 ezzel a tartalékalap K 213168.48 a maradványból K 100420,91 fillérből indítványozzuk adassék 4500 drb. részvény után ä 21 K IO1/ ,, K 94500.— veszteség tartalékra K 2000.— ezzel a veszteség tartalék K 9793 91 létesítsünk ingatlan értékcsökkenési tartalék- alapot és erre adjunk K 2000.— jövő évre vitessék át K 1920.91. Az igazgatóság jelentését egy tekintetben hiányosnak tartjuk, amelyet ezennel pótolunk. Hogy a pénzintézet a gazdasági élet vi harai között sziklaszilárdan megállotta helyét a már felsoroltakon kívül Grósz Béla vezér- igazgatónak és az intézet kiváló tisztikarának köszönhető, mert Grósz Béla szaktudással, biztonsággal mozdította elő az intézet sikerét és nagyratermeitségge), agilitással ! építi ki az intézet jövőjét. Személyi hir. Makutz Gyula állomásfönök, Máv, főellenőr, Mármarosbol, ahol vaddisznó és medve vadászatokon vett részi, hétfőn hazaérkezett és ál vette hivatala vezetését. János napja alkalmából a város intelligens társadalma adott találkozót, Szőke János érmihályfalva köztisztelet- és közbecsüieseben álló róm. kath, plébánosánál, ahol a szívélyes házi gazda a késő esteli órakba nyúló villás reggeli, ebéd és vacsorával látta el rendkívül szívesen látott vendégeit. Vadászat. Kitünően sikerült vadászat volt vasárnap Ottományban, Kiss Gyula földbirtokos vadászterületén, melyen részt vett az ér- mihályfalvai vadásztársulat és a járás intelii- genliája. Teritekre került 45 nyúl. Vadaszat után Gyula barátunk kúriáján ősi otlományi szokás szerint, egész a kora reggeli órákig, a legderültebb hangulatban maradt egyült a társaság. Választmányi ülés. Az „Ermihályfalvai Kaszinó EgyesüleL“ csütörtökön este választmányi ülést tartott, amelyen a villanyvilágítás bevezetése és több fontos tárgy került elintézés alá. Hitelszövetkezet Ermihályfalván. Dacára a nehéz pénzügyi viszonyoknak, Ermihályfalván egy szövetkezet létesítése lett tervbe véve, amely az Országos Hitelszövetkezet fiókjaként akarna magának a városban üzleti kört biztosítani. A szövetkezet létesítésének élén Szőke János róm. kath. plébános és Molnár Albert járási számvevő áll és értesülésünk szerint már sikerült is több kisgazdát tagokul megnyerni úgy, hogy legközelebb alakuló gyűlésre hívják össze a tagokat. Anélkül, hogy kételkednénk az alapítók jóhiszeműségében, határozottan károsnak tartjuk az ermihályfalvai j piacra a — mély titok leple alatt ■— létesíteni I szándékolt szövetkezet felállítását. Érmihály-1 falván három pénzintézet és ezen kívül két j szövetkezet van, amely teljesen kielégíti a vá- ros és vidék hiteligényeit. — A szövetkezet csekély, alig számottevő tőkéjével egyáltalán ! nagyobb üzleti tevékenységet kifejteni úgy sem lehetne, azért pedig, hogy egy pár embernek J a szövetkezetnél elfoglalandó állásából mellékjövedelme legyen, szükségtelen a kisgazdákat bankalapításra felhasználni. — A kilátásba helyezett mentési akció, melynek leghangzatosabb jelszava : „megmenteni a kisgazdákat az j uzsora karinaiból“, csak üres frázis, mert éppen a lefolyt pénzkrizis alatt tapasztalhatta mindenki azt, hogy az Országos Hitelszövetkezet volt az, aki teljesen megvonta a hitelt a kölcsönkérő kisgazdáktól, miy a vidéki pénzintézetek voltak azok, akik, ha drága hitel nyújtásával is, de mentésére siettek az anyagi zavarba jutott kisgazdáknak. Frázisokra bankot alapítani nagy lelkiismeretlenségre vall es reméljük a kisgazdáknak lesz annyi belátása, hogy nem ül fel a hangzatos jelszavaknak, amelynek késő megbánás volna a következ- mánye. Yásártéri be’vizlevezeíés. A m. kiri kereskedelemügyi miniszter véglegesen döntött a vásártéri bclvizlevezetés ügyében, még pedig a döntés rendkívül kedvezőtlen a községre nézve. A miniszter ugyanis elrendelte a munkálat kivitelét és annak foganatosítására junius 1-ig határidőt tűzött ki. Most már nincs jogorvoslatnak helye és a községnek teljesítenie kell a 10090 koronás munkálatot, ha ugyan az üres községi pénztár mellett lesz miből?!?! . . . Tudományos mozi Ermihályfalván. Az „Országos Közművelődési Tanács“ megkeresést intézett a községi elöljárósághoz, hogy a művelődés, ludás fejlesztése és a hasznos ismeretek terjesztése céljából a községben inozgó- lénykép előadásokat fog rendezni. E c Jra felvilágosítást kert az elöljáróságtól, amelyeket legnagyobb készséggel adott meg Jakab Rezső főjegyző. A mozielőadasok csekély 20, .40 és 60 filléres belépti dijjak mellett fognak az egyesület által rendeztetni és annak 10 százaléka valamely községi kulturális intézmény céljaira fog fordittalni. Uj asztaltársaság. Pénteken a „Nemzeti Szálloda“ éttermében — természetesen a jótékonyság leple aiatt — egy asztaltársaság alakult meg „zsidó ifjak jótekonycélu asztaltársasaga“ cím alatt. Célja az ermihályfalvai jótékony izraelita nöegylet anyagi és erkölcsi támogatása. Elnökke: az örök agglegénységre kárhoztatott dr. Ekker B. Jenő ügyvédet választották meg, alelnök dr. Glück Sándor lett, aki minden tekiitetben soiidáris az elnökkel szemben, (kíváncsik vagyunk, hogy meddig ?) Pénztáruokságba Vajda Zsigát helyezte a közbizalom, akinek aligha lesz alkalma a társaság vagyoni állapotáról az év végén mérleget készíteni, Bandagazdává és az estélyek rendezésére a leghivatá1 osabb egyént, Pollák Gyulát jelölte ki a társaság, ügy haljuk az uj bandagazda egy nagyobb szabású kabaré rendezésén fáradozik . . . Tóth Pál újabb szereplése. A cigánybáró most már mint ermihályfalvai emeletes háztulajdonos űzi a kehes lovak eladásával csalásait, amelyért most vonja felelősségre a nagyváradi kir. ügyészség. — Ugyanis egy kehes lovai való sefteiésnél azt állilotta több ér- mihályfaívai lakos előtt, hogy neki emeletes háza van a községben, amit ^bizonyítottak panaszos állítása szerint; Adorján Imre, Deme Imre, Szabó András és Súlyé Gábor ermihályfalvai gazdálkodók is. A turpisság azonban kiderült és valószínű az, hogy ezúttal beletörik az üzletbe a bicskája, de a tanuknak is,. Táncmulatság. Az érmihály falvai Ipartestület 1914. február hó 7-ón sz Iparos Otthon újonnan épült nagytermében zártkörű táncmulatságot rendez. Belépődíj: személyenkint 1 korona 50 fillér, családjegy 4 korona, páholyjegy 1 korona, ami a terembe lépesre nem jogosít. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetesek köszönettel vétetnek és hirlapilag nyugtáztatnak. ◄◄◄◄ Ha fuj a feje, csak a kitűnő liatásu ►►►► í Dr. Szelényi Migrén-pasztilláit használja. frfl f Jí Vegye meg a „Kossuth-patikában“ Debrecen, Piac-utca 30. sz.
