Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-01-24 / 4. szám
1914. január 25. 4-ik szám ÉRMELLÉK emberileg lehetőt elkövet a fiú meggyogyit- tatására s reméljük, hogz az orvos urak lelki- ismeretes gyógykezelésa talán lábra áliitja a súlyosan sérült fiút. Ez esetből kifolyólag igazán megbotránkoztató állapotnak kell tartanunk azt, hogy egy negyedfélezer lakosú község a XX-ik században civilizált államban, a legszükségesebb orvosi segélyt nélkülözni kénytelen. Ez már nem is ázsiai állapot, hanem a legsötétebb Afrikához hasonlít, ahol talán csak a majomfarku nyám- nyám négerek vannak hozzánk hasonló elhagyatott állapotban. Ugylátszik nálunk még most is legolcsóbb az emberi élet! Táncmulatság. Az érmihályfalvai ipartestület február hó 7-én az Iparos Otthon helyiségében farsangi mulatságot rendez. Eltűnt selymek. Baumöhl Eszter bagaméri varrónő feljelentést tett a csendőrségen, hogy műhelyéből különféle értékes selymek tűntek el. A csendörség az elveszett tárgyakat Asztai Piroskánál találta meg, aki azzal védekezik, hogy azt tévedésből vitte el. Lopják a majorságot. Alig van nap, hogy Érmihályfalván ne fordulnának elő kisebb- nagyobb lopások. Különösen a szárnyas ál latok iránt viseltetnek feltűnő szeretettel az eddig még ismeretlenség homályába burkolózó csibészek. A napokban Weisz Herman és Rubinstein József kereskedő házától tűntek el a majorságok, de megtisztelik a tolvajok látogatásukkal a szegényebb sorsú polgárokat L. Arra kérjük a járási őrmester urat, hogy ismert erélyével vessen véget ezeknek a garázdálkodásoknak és mentse meg a várost a szárnyasok rémétől. Keserű vadlibahus. Póka Albert, a Lovass István nagybirtokos érkeserüi birtokán vigan vadászgatott vadlibákra. Sikeiült is neki egyet közülük elejteni, de szerencsétlensé gére a csendőrség tudomására jutott a dolog s minthogy Pókának sem fegyvertartási engedélye, sem pedig vadászjegye nincsen, az elejtett vadlibát fegyverestől együtt elkopoz- ták és feljelentették a hatóság és pénzügy- igazgatósághoz. Székelyhid. A munkakereset fokozása Irta: Dr. Nagy József. Idehaza és külföldön is legnagyobb probléma az, hogyan lehetne a mezőgazdasági munkásnépnek kereseti viszonyait javitani, illetőleg miként lehetne keresethiányán segíteni ? Azt hiszük, mi nagyon jó nyomon vagyunk, midőn a tömegtermelő mezőgazdasági háziipart gondoljuk annak az arkanumnak, mely behegeszteni tudná azokat a sebeket, melyeket a téli teljes keresethiány, a kényszerű pihenés okoz. A mezőgazdasági tömegtermeléshez jóformán ingyen rendelkezünk anyaggal, a folyók j partja fűzzel van tele. Az erdökoszoruzta hegyek kinálják a faanyagot, sás, szalma j szintén bőven áll rendelkezésre. És ahogy a földmivelés intezivebben fog a munkához és ahogy évről-évre nő baromfi, gyümölcs és szőlő ki vitelünk, egyre több ládára, kosárra van szükség, mely néhány százezer kéznek munkát ad. Hiszen még ma is, mikor már valami nyolcvanezer háziiparos áll télen munkába, ezeknek a tömegtermelő cikkeknek készítésére, még ma is millió koronák mennek tőlünk külföldre szőlőszálitó kosarakért, mellekkel Galicia és Csehország lát el. Miért ne készithetnők mi ezt magunk? Miért kell ezekkel a milliókkal a külföldnek adózunk? Ezen szempontból helyeseljük megyénkben is a földvermek befásitását. ami egészségi szempontból is felette fontos. A forró nyári napokban a nap sugarai ellen sok helyen egy fa se ad árnyékot. Holott más megyékben ezreket költenek egyes elhagyott helyek befásitására vagy sétatérek létesítésére, de az egészség is szükséges a megélhetéshez. Az ülő foglalkozást végzők napi sétájukat1 3-ik oldal. {kénytelenek a fülledt levegőjű utcán meg- j tenni. Holott ha az Ér partját planiroznák I s. geztenyefák vagy más lombos fákkal beültetnék, idővel oly sétatereink lennénk, ahol üdülést nyernénk s ott tarthatnánk majálisainkat. E helyek bizonyos részén nyáron szabadfürdőt, télen bedig korcsolyapályát is lehetne létesíteni. Ha azonban ,i sétatér eszméje ellenszenves, tessék füzfaveszővel beültetni az egész j Ér partot. A vesszőket a közbirtokosság értékesítheti, a szegény nép pedig télen gyümölcs- j kosarakat fonhat s igy keresetre tehet [ szert. Reméljük hogy a nemes közbirtokosságok elnökei fenti tervet helyesléssel fogadják annál inkább is, mert a felvetett eszmék nem I egyes embereket, hanem egész társadalmunkat érdeklik. De tételünkre térve a kivándorlás ellen, valamint általában a munkások anyagi hely- zeténak javítására kétségkívül egyik legfontosabb szer a munkásoknak téli foglalkoztatáshoz juttatása. Hazánk kedvezőtlen mun- I kásviszonyainak egyik fő oka az, hogy a ; gabonatermelés rendkívül előtérben állása j folytán a munkások tetemes része csupán a nyári hónapokban, sőt számos munkáskéz csak az aratás idején talál foglalkozást, ellenben a téli hónapokban a mezei lakoság nagy r-'sze munkanélküi szűkölködik. Ezzel párhuzamosan a munkások háztartásában beálló gyakori zavarok járnak, mert feltéve, hogy a munkás a nyári hónapokban, illetőleg az aratás alatt annyit keres, hogy ebből az egész éven keresztül megélhetne, a legtöbb munkásban hiányzik az előrelátás, hogy az igy összetorlódott magas keresetet az egész év szükségletére arányosan felossza. Éppen ezért a mezőgazdasági munkások helyzetének tartós javulása csak az esetben várható, ha céltudatosan gazdasági politikával olyan kereseti viszonyokat teremtünk melyek lehetővé teszik, hogy mezőgazdasági munkásnépünk kifejthesse teljes munkaerejét s az év minden szakában megtalálja megélhetésének feltételeit, a keresetet nyújtó foglalkozást. Ebben az irányban a földmivelésőgyi minisztérium igen élénk munkásságot fejt ki Ide tartozik a nagyobb jelentőségű s a bel- terjesebb gazdálkodást előmozdító tevékeny ségen kívül a téli gazdasági háziipari tanfolyamoknak a rendezése, melyeknek száma évenkint már az 500-at is meghaladja és melyeken résztvevő munkások száma éven kint a 15000 et is felülmúlja. (Folytatjuk.) A cselédség kenyere Panasz gróf Síubenberg ellen. Nemeslelkü szolgabiró. Könnytelt arcú, szegény cselédasszony jelent meg a napokban a székelyhídi szol- gabirói hivatalban. Hona alatt egy kenyeret vitt fel mutatóul azokból, amelyet a gróf Stubenberg Józseftől convenció fejében kapott rozsból sütött. Sírva adta elő panaszát. Az összes uradalmi cselédek nevében arra kérte a szolga- birói hivatalt hogy vizsgáltassa meg a ke nyeret. F. hó 14-én osztotta ki fizetésük fejében a rozsot, a gróf teljhatalmú intézője Brandt Ernő. Abból sütötték a kenyeret, amely mindenhez hasonlít, csak nem embernek való eledelhez. Nem képesek megenni. Nem tudják megrágni. Még a nyomorhoz szokott gyomruk sem képes megemészteni azt a valamit, ami mindenhez hasonlít, csak kenyérhez nem. Az intézőhöz hasztalan fordulnak orvoslásért, nincs aki meghallgassa őket. A gróf pedig egyáltalán nem törődik a cselédség bajaival. A hatósághoz fordulnak segélyért. Kenyér nélkül nem képesek dolgozni, a sertés-* nek való eledelt pedig nem képesek elfő-*- gyasztani. 1 Szunyogh Barna szolgabiró maga is megdöbbent, amikor látta, hogy milyen kenyérrel tartja a gróf a cselédeit. Mindenhez hasonlított az, csak kenyérhez I nem s fekete, sárga színe magán viselte a í gróf nemzeti érzületét. Látva azonban azt, hogy itt sürgős in-v I tézkedésre van szükség, rövid utón intézte el az ügyet. Felhivatta Brandt intézőt a szolgabirói hivatalhoz és elrendelte, hogy azonnal cseréljék ki a cselédségnek kiosztott rozslisztet, élvezhető kenyérliszttel. Figyelmeztette azonban az intézőt arra, hogy abban az esetben, ha még egyszer hasonló panasszal lordul a cselédség a köz- igazgatási hatósághoz, nem számíthatnak kíméletre és a legszigorúbb eljárást teszi ellene folyamatba. A szegény cselédség megkapta a kicserélt kenyérlisztet, de váljon mire használja fel ja gróf a romlott rozslisztet?! Mert gróf Stubenbergnek más községben is van birtoka, de másutt is van cselédsége 111 Esküvő. Krizsán Sándor székelyhídi tekintélyes gazdálkodó hétfőn d. u. tartja esküvőjét Pozsonyi János kisbirtokos kedves és bájos leányával Annuskával. Kinevezés. Miskolczy Ferenc főispán, Os- váth Károly csokaji jegyzőt anyakönyvezető helyettesi állásától felmentette és helyére Turcsi István jegyzői Írnokot, korlátolt hatáskörrel, anyakönyvezető helyettesé nevezte ki' Pénzintézeti közgyűlés. A Székelyhídi Népbank vasárnap délelőtt tartotta VIII-ik évi közgyűlését nyirbogadányi Farkas Gábor nagybirtokos elnöklete alatt a részvényesek j élénk érdeklődése mellett, melyen részt vet- i tek: dr. Nagy Márton főszolgabíró az Egyesült Biharmegyei Kereskedelmi Bank és a Köz- j ponti Takarékpénztár képviseletében, dr. Vár- nay Ferenc és Ormos József felügyelők. Elnök konstatálván azt, hogy 1635 részvény van képviselve a jegyzőkönyv vezetésére dr. Jakobovits Emánuel intézeti ügyészt, hitele- sitőkiil : Tóháti János, Boka Ferenc és Bauer Károly részvényeseket felkérve, az ülést megnyitotta. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság jelentését, valamint a nyeremény felosz- j tás tervezetet tudomásul vette a közgyűlés s azt elfogadva, a felmentvényt a számadóknak megadta. Az osztalék kifizetésének kezdetéül január 19 et tiizte ki a közgyűlés. Mielőtt i az elnök a gyűlést bezárta volna drj Gulá- csy Lajos részvényes emelkedett szólásra. Meleg szavakban ecsetelte azt az emberfeletti munkát, amelyet az igazgatóság a tisztikarral együtt teljesített a lefolyt pénzkrizis alatt, amelyért őket elismerés és hála illeti meg a részvényesek részéről. Lelkes éljenzéssel kisérték a részvényesek a szívből jövő szavakat, amely utón az elnök a gyűlést bezárta. Gyűlés után az igazgatóság a nagyváradi vendégek tiszteletére villásreggelit adott az intézet dísztermében. Villásreg geli alatt többen mondottak felköszöntőket, ünnepelvén az intézet elnökét, vezérigazgatóját és derék fáradhatlan szorgalmú tisztikart. Megyei alorvosi állás szervezése. Biharvármegye közönsége, az alispán előterjesztésére, legutóbb kimondotta, hogy X. osztályú javadalommal és 800 kor. utiáltalánynyal vármegyei tiszti alorvosi állást szervez. Az indokolás szerint a 17 főszolgabírói járásra osztott, 492 községből álló, mintegy 600,000 lelket számláló Biharvármegyében ugyanis a vármegyei főorvos teendői különösen az utóbbi időkben, midőn a kulturális fejlődés a közegészségügy gyei szemben mindig na gyobb követeléseket támaszt, tetemesen megszaporodott. Tekintettel továbbá arra, hogy a lakosság egészségének megóvása a köz- igazgatásnak különben is egyik legelsőrangu feladata, a vármegye közönsége feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a vármegyei fő orvos ezirányu teendőit mindenkor a legnagyobb körültekintéssel és helyszínén szerzett tapasztalatok alapján lássa el. Már pedig a,
