Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-01-17 / 3. szám
2-ik oldal. ÉRMELLEK 1914. január 17. 3-ik szám. Élesdi ineszet, bélapátfalvai portland cementet, egresi gipszet és tűzifát m‘”le"k°Ln°n' Pollák Zsigmond Debrecen. Cserhasáb tűzifát ab waggon Nagykároly K 160 árban utánvéttel. Te'efon 441 úgy alacsonyabb műveltségi fokon állanak a magyar munkásoknál, mint otthon. De mégis, mennyivel több életerő s mennyivel több emberi méltóság látszott meg ezeken a gyárakban agyonfárasztott oláh munkásokon, mint azokon a hegyi mócokon, akik itthon az erdők vadjaira emlékeztető torzonborz ábrázoltai, kiéhezetten bebaktatnak a város piacára . . . Egy kibukott biharmegyei koalíciós képviselőről beszélik, hogy nyaranta végigjárta oláh választóit a mezőn s megnézegette a tüszőket, aztán azt mondotta: — Nem jól van ez igy emberek! Én azt akarom, hogy ezekben a tüszőkben máié helyett kenyér legyen. Ez volt a követ beszámolója . . . Szomorú ország, amelyben még az ilyen szerény kívánság is csak kortesigéret marad s nem valósítható meg. De mit fáj, ami fejünk az oláhok miatt. Hát nem tódul-e ki seregessül a szinmagyar- ság? S a kormány, vájjon mit tesz a kivándorlás orvoslására ? Máiét rak a magyar ember tarisznyájába. No mert, hogy a kormány vérszegény akcióját; a kosárfonást, meg a talyig a faragást, a cirok- seprő készítést, meg a kefekötést s más hasonló pepecselő, öregeknek való foglalkozást az izmos magyar ember büszke naturája épp úgy nem veszi be, mint a kukoricamáiét, arról ugy-e ne is beszéljünk ? Dr. Helvey Lajos. Pénzintézeti közgyűlések. Az „Érmihályfalvai Gazdasági Népbank“ f. hó 14-én tartotta Ill-ik évi közgyűlését a részvényesek élénk érdeklődése mellett Pa- taky Sándor elnöklete alatt. Elnök a gyűlés határozatképességét megállapítván, constatálván azt, hogy 818 részvény van képviselve, a közgyűlést megnyitotta és a jegyzőkönyv hitelesítésére Biró Sándor, Fekete László és Jakobovits Henrik részvényeseket kéite fel. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése tudomásul vétetett és a közgyűlés elfogadva a felügyelőbizottság javaslatát a 23,000 korona tiszta nyereséget a következőleg osztotta fel. Tartalékalap képzésére fordit 10,009 K-át, 1000 drb részvény után 12 K-val 12000 koronát, a fenmaradó 1000 koronát pedig a tisztviselők jutalmazására fordítja. Az osztalék kifizetésének kezdetéül január 15-ikét tűzte ki. A felmentvényt számadóknak megadta a közgyűlés és megválasztotta az 1914. évre felügyelőbizottsági tagokul újból Klór Antal, Deutsch József, Kállay N. Lajos és Róth Lajos részvényeseket. Minthogy pedig inditvány nem lett beadva, elnök a gyűlést a részvényesek élénk éljenzése mellett bezárta. Ezután az „Er mihály falvai Népsegély zö- bank mint szövetkezet“ tartotta meg VIII-ik évi rendes közgyűlését, szintén Pataky Sándor elnöklete alatt. A gyűlésen 21 részvényes jelent meg, aki 990 üzletrészt és 99 szavazatot képviselt. A határozatképesség constatálása után elnök a jegyzőkönyv hitelesítésére Róth Adolf, Róth Mór és Beck Fülöp részvényeseket felkérvén, azt megnyitottalak jelentette ki. Az igazgatóság jelentését Danczinger Lajos vezérigazgató terjesztette elő. Ezek szerint a társulatnak 166,000 korona befizetett üzletrésze van, melynek eddigi haszoneredménye 25,000 kor. Életbiztosítási díjban 8500 kor., tartaléktőke 4500, ez évi nyereség 5433 kor. összesen 209,333 korona. Kihelyezve van 204,000 korona, amely jelzálogilag biztosítva van. Az igazgatóság jelentését a Klór Antal elnök által előterjesztett felügyelőbizottsági jelentéssel együtt tudomásul vette a közgyűlés és a felmentvényt a számadóknak megadta. Egyben bejelentette a vezérigazgató azt is, hogy a IV-ik évtársulat feloszlik, melynek vagyona 65,551 kor. 20 fillér befizetéssel 12,053 kor. 65 fillér haszoneredmény nyel zárult, amely a 2101 üzletrész tulaj onos köpött kerül felosztás alá. Ezek szerint egy heti 10 filléres befizetés után 36 korona 20 fillért kap az illető üzletrész tulajdonosa. Az üzletrészek kifizetésének idejét 1914. március 22-ére tűzte ki a'közgyűlés, de kimondta, hogy azok az üzletrész-tulaj do no sok jutalékát, akik tartozással bírnak még ebben a hónapban leszámolja, úgy, hogy az illetők tartozásukra kamatot tovább ne fizessenek. A mandátumok lejártával a régi felügyelőbizottságot, névszerint Klór Antal, Deutsch József, Kállay N. Lajos és Róth Lipót ujabbi három évre újból megválasztotta; Az V-ik 1914. évben felszámolás alá kerülő évtársulathoz a felszámoló-bizottság tagjaivá: Pataky Sándor, Danezingar Lajos és Spilauer Frigyest választotta be. Tudomásul vette a X-ik évtársulatnak 1060 üzletrészszel való megalakulását és azt, hogy az uj évtársulat rísz vénye- í sei eddig 8000 koronát fizettek be üzletrészeikre. A gyűlés elnök lelkes éltetése mellett ; ért véget. Meghívó. Az Érmihályfaíva—Vidéki Gazdakör t. tagjait 1911. január hó 19 én, hétfőn d. e. 11 órakor a Kaszinóban levő helyiségében tartandó választmányi gyűlésre tisztelettel meghívom, Érmihálv falva, 1914. január 15-én. Bory Béla elnök. Tárgysorozat: 1. Az uralkodó súlyos pénzvis/onyok folytán a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. Miniszter Úrtól a birtokosok részére segély kérés. 2. Miniszteri kirendeltség átirata a tavaszi vetőmag kiosztás ügyében. 3. Esetle- ; ges indítványok, előterjesztések. Választás. Az 1914. évi iparhatósági megbízottak választásának megejtésére. Dobozy Kálmán főszolgabíró f. bó 28-rak délután 3 óráját tűzte ki az Ipartestület helyiségébe. Udvariatlan Samesz. Panaszos levelet vettünk Ermihályfalváról, Kálmán Ignác keres- \ kedőtől, amelyben erős bírálat alá veszi az izr. egyházfi a „Samesz“ eljárását, hogy a múlt szombaton „raucva“ vevésnél önkényüleo j járt el vele szemben és egyszerűen kizárta őt az árverésből, mert állítólag 1 korona 20 ; fillér tartozása áll fenn az eg}rházzal szem- j ben. Ezen önkényes eljárás ellen fejezi ki I tiltakozását és teljes joggal hivatkozik arra, hogy az egyházfi nem jogosult annak elbírálására, hogy valaki egyházi járulók tartozás miatt kizárható-e és eltiltható-e a „mucva“ vevéstől. Arra kéri az elnökséget, adjon neki elégtételt megbántásáért és az elbizakodott Sameszt szállítsa le képzeletbeli magas polcáról és szorítsa reá hivatására, a | templom szolgai teendők elvégzésére. Hová lett a tolonc? A szatmárnómetii kir. járásbíróság megkeresést intézett a község elöljáróságához, hogy a debreczeni rendőr-ég által Szatmárnémetibe való kisérés végett az elöljáróságnak 1913. nov. 10-én átadott — lopás vétségével vádolt — Mérési József nevű toloncot, hová tette, mert az ezideig a szat- márnémtii járásbíróságnak át nem lett adva. Kíváncsian várjuk a vizsgálat eredményét, hogy hová tette hát Erőss bácsi a kérdéses toloncot ? ? ! 1 Blharmegye dijnokainak lakbére. Biharvár- megye törvényhatósága a napidijasainak lakbért szavazott meg. A miniszter azonban elvi okokból nem hagyhatta jóvá a vármegye határozatát. Erre a vármegye, mint segélyt foglalta a költségvetésébe a napidijasok lakbérére szánt összeget, úgy, hogy alapos a j remény arra, hogy kormányhatósági jóváhagyásnak nem lesz akadálya. Biharvármegye árvaszékének működése. Biharvármegye árvaszéke a múlt évben 1366 elhagyott gyermekről gondoskodott. A gondnokoltak száma 960 volt, 2734 törvénytelen gyermek volt bejegyezve, 306 gyermek tör- vényesittetett, 170 örökbefogadás történt, I 1126 kiskorú házasságot kötött és 1036-an I haltak meg. 1296 esetben bistositották a kiskorúak ingatlanait 131.236 korona értékben. 505 kiskorú ellen pedig a bíróság indított eljárást. Az árvaszéknek január 1-én egyetlen egy elintézetlen ügydarabja sem volt. Ruszkait elitéiték. Még a debreczeni esküdt- ! szók előtt lefolyt monstrepör alatt történt, hogy Ruszkai sértő szavakkal illette Szat- márron lapunk felelős szerkesztőjét. A sértésekért a birós'g előtt kerestünk orvoslást. A I szatmári kir. járásbíróság kedden tárgyalta az ügyet és Ruszkait vétkesnek mondván ki, : 30 kor. pénzbüntetés és circa 120 korona ; perköltség megfizetésére Ítélte. Ágy alá bujtatott feleseg. Kedden éjjel lélekszakadva szaladt a csendőrségre Zsidó Gábor gazdálkodó és jelentette, hogy fia, fe- ! leségével és apróbb gyermekeivel együtt, kizárta a házból és leöléssel fenyegeti őket, ha bemerik tenni a lábukat a házba. A I csendőrség részéről egy őrjárat ment a szü- ! leit szerető fiú megfékezésére, akit sikerült I békésebb hurok pengetésére bírni és bebo- J csátotta a félig megfagyott családot a házba, ígéretet tett arra is, hogy nem fogja bántani őket és megtűri a saját hajlékukban. Mindenki megkerült a családtagok közül, egyedül Zsidó felesége hiányozott, de amikor a csendőrök bekerültek a házba, ő is előbujt az ágy alól, ahol az időt addig töltötte, mig férje a csendőrökért járt. A szülőtisztelő gyermeket életveszély js fenyegetés miatt f ijelentetle a csendőrség a székelyhídi kir. I járásbírósághoz. Elfogott kivándorló A soproni határszéli rendőrkapitányság értesítette a szolgabirói hivatalt, hogy Vízi István érmihályfalvai lakost útlevél nélküli k;vándorlás megkísérlem miatt letartóztatta és 5 napi elzárásra és haza tololoncolásra Ítélte. Székelyhid. Gyermekvédelem, Folyó hó elejével felállitatott a fiatal korúak külön bírósága. Az utolsó idők, de talán az utolsó évtized szociálpolitikai mozgalmai egyetlen téren sem voltak olyan intensivek és egységesek, mint épen a gyermekvédelem felkarolásában. A kormányhatásági intézkedések számtalanok nálunk Magyarországon is, melyek nemcsak a bűnöző gyermekek megmentésére de, a gyermekek egészségének oltalmára általában kiterjednek. Ezen szociálpolitikai intézmények nemcsak humánus célt szolgálnak, hanem az emberiség egésze érdekében a növekedő nemzedéket alkalmazzák, de másrészt abból is indulnak ki, hogy a gyermek a születés tényével jogokat szerzett első sorban szüleivel szemben, de jogokat szerzet! az állammal szemben is, mely tőle valamikor szolgálatokat, munkája egy részét, talán vérét is fogja követelni. Ha tehát ezeket a kötelezettségeket tőle majd elvárjuk, legyünk figyelemmel az
