Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

Érmellék, 1914-06-20 / 25. szám

2-ik oldal. ÉRMELLÉK 1914. junius 20. 25-ik szám Érmelléki Hitelbank Részvénytársaságtól 200.000 kor. függő kölcsönt vesz fel. Ottományi jegyzői állás. Kun Sándor otto- mányi jegyzőnek bagaméri jegyzővé történt megválasztása folytán az üresedésbe levő állást — értesülésünk szerint — Fábián Bertalan érmihályfalvai, adóügyi jegyzővel töltik be. Az ottományiaknak választásukhoz gratulálhatunk, meri Fábián 8 évi jegyzősködése alatt kiváló szakértelme és példás munkásságával nemcsak elöljárói teljes elismerése mellett teljesítette hivatalát, de a község közönségének teljes bi­zalma összpontosult személye iránt is. Megsértett tűzoltóság. Az önkéntes tüzoltó- egyesület tagjait az ország összes polgárai mindenütt tisztelik, becsülik és szeretik. Ezek a derék emberek, akik nyugalmukat és sok­szor testi éptégüket áldozzák fel azért, hogy polgártársaik vagyonát, életét a féktelen elem­től megmentsék, meg is érdemlik a becsülést. Annál felháboritóbb az a sérelem, amely ezen derék egyesület tagjait, Berecz Lajos trmihály- falvai borbély re széröl érte, aki midőn a tüz- felügyelő, az egyesület által rendezett mulat­ságra személyesen hívta meg, akként nyilatko­zott : „csak nem gondolja számvevő ur, hogy leereszkedem a tűzoltókkal egy mulatságba“. Hát mi részünkről csak arra akarjuk figyelmeztetni a szappanhab kezelőjét, hogy az érmihályfal­vai önkéntes tüzoltóegyesület minden egyes tagja puritán becsületességü polgár ember és hasznos tagja a társadalomnak és Berecz ur mindenkor kitüntetésnek veheti azt, ha az egye­sület tagjai őt összejövetelükre meghívják, amelyen megjelent a járási tisztikar élén Do bozy Kálmán főszolgabiró is. Végül még arra is figyelmeztetjük, hogy nem a tűzoltóság bo­rotválja Berecz urat, de ö borotválja a tűzoltó­ság egyes tagjait, amelyért neki fizetnek. A tűzoltóság pedig hivatását csak a nemes ügy iránti buzgalomból teljesiti. Ha tehát fizetést húz a tűzoltóktól, kár őket bántalmakkal il­letni, annyival is inkább, mert sem társadalmi állása, sem végzett tanulmánya nem jogosítják fel arra, hogy egy erkölcsi testület felett lealázó bírálatot nyilváníthasson. Iparostanoncok vizsgája. Vasárnap tartották meg az érmihályfalvai iparos tanonciskolában az évzáró vizsgálatot. A vizsgálaton megjelent Dobozy Kálmán főszolgabiró is, aki mint ipar­hatósági biztos, Üröghy Sándor igazgató- tanító tartalmas és értékes beszéde után sze­mélyesen adta át a két legjobb tanulónak — Páll József és Csuka Lászlónak —- a vallás- és közoktatásügyi miniszter 25—25 koronás jutal­mát. A főszolgabiró elismerésének adott kife­jezést a tanítói kar előtt is, a lanoncok sikeres előmenetele felett. Megkívánjuk jegyezni, hogy hogy az érmihályfalvai ipartestület 5 legjobb tanuló között, értékes könyveket osztott ki. Elfogott pénzgyártó. Csóka Tivadar nagy­váradi lakos Érmihályfalván többeknek hamis pénzgyártásra alkalmas gépeket ajánlott fel megvételre. A dolog a csendőrség fülébe ju­tott, akik Csókát letartóztatták, gépeit elkoboz­ták és átadták a nagyváradi kir. ügyészségnek. Vaklárma sertésvész miatt. Érmihály­falván egy idegen helyről szállított ser­tésen a sertésvész constatáltatván, a ha­tóság elrendelte a fertőzött udvar zár alá helyezését. Ebből kifolyólag a vidé­ken az a hir kapott lábra, hogy f. hó 24 és 25-iki országos vásár nem lesz megtartva és a sertés vásár be lett zárva. Illetékes helyről nyert felhatalmazás foly­tán kijelentjük, hogy a csütörtöki országos állatvásár igen is meglesz tartva, Ermi- hályfalván sertésvész nincsen és a község nem lett zár alá helyezve. Csődök. A nagyváradi kir. törvényszék Szongott Gyula érmihályfalvai üveg és porce­lán kereskedő ellen a csődöt elrendelte és tö­meggondnokul dr. Kepes Ármin érmihályfalvai ügyvédet nevezte ki. Ugyancsak elrendelte a csődöt Lévay Vince vas és fűszer kereskedő ellen is, tömeggondnoknak dr. Halász Márton nagyváradi ügyvédet nevezte ki. Féltékeny cigányasszony. A Lindenfeld Fáni korcsmájában Nyíri János, Komlósi Ilona egy j üveggel alaposan fejbe verte vetélytársnőjét, j Krizsán Jetemiás Rózát. A díszes társaság fel lett jelentve a székelyhídi járásbírósághoz. Ellopott gyermek. Kozma Mária érmihály- I falvai asszony, ellopta Todorán János leány- gyermekét és vele Nagykárolyba szökött. A csendőrség megkeresőre az ottani rendőrség letartóztatta a gyermektolvajt és átadta az érmihályfalvai csendőrségnek, akik viszont a nagyváradi ügyészség fogházába szállította be. Kihallgatásakor azt vallotta, hogy a gyermeket cselédnek akarta felnevelni, de a csendőrség nézete az, hogy aljas célokból lopta el a gyer­meket. Székelyhid. Gazdasági kérdések. Irta: Simonyi Zoltán. A közélet figyelmes és elfogulatlan szem­lélője előtt nem maradhat észrevétlenül azon tény. hogy a sajtót és a közvélemény gondo­latkörét kelleténél jobban köti le a napi poli­tika. Ha helyesnek is ismerjük el az érdeklő­dést a politikai fejlemények iránt, mégis nem nyomhatjuk el azon óhajunkat, hogy hivatott- sággal tárgyaljuk ezen fontos kérdéseket más­részt, hogy irányítsuk többször és erősebben figyelmünket a gazdasági kérdések felé is. Mert általános értelemben vett politika az állami életnek csak egyik oldalát érinti. Az élet azonban szinte naponta uj gazdasági problémákat vet föl, melyeket kellő képzettség, buzgalom és gyakorlati érzék hiányában nem oldhatunk meg. Aki az ország gazdasági megerősödésén dolgozik, az államnak legalább oly jó és hasz­nos polgára, mint az aki politikai pártszenve­delmek által elvakitva politizál. A „politika“ és közgazdaság nemcsak, hogy békésen megférnek egymás mellett, ha- ném egymást kiegészítik. Célunk éppen a he­lyes arány és egyensúly helyreállítása. A nagy, gazdaságilag erős nyugati nemzetek politikája világpolitika; csak hatalmasan kiépített gazda­sági alapokon fejlődhetik ki a kultúra és köze- litheli meg az állam a jog- és kulturállam ideálját. A gazdasági kérdések tömegéből csak né­hányat akarok röviden megemlíteni. Az adópolitika ágazatai közgazdasági szem­pontból nagyjelentőségüek. Azért nem járhat az ipar és kereskedelem megbénításával. A kereskedelmi és ipari szabadság, a tari­fapolitika, az agrárvédővámok, a nagyiparfej­lesztés, a tőzsde stb. nayyfontosságu kérdései­nek tárgyalásához igazán nagy hozzáértés, tár­gyilagosság szükséges. Jó volna, ha nemcsak az illetékes minisztériumok és hivatalok foglal­koznának velük, hanem ha a magasabb értel­miség és a szakkörök is kissé alaposabban is­mernék ezen ügyeket és nem tendenciózus megvilágításban, ferdítésekkel. Nem gondolok tisztán országos gazdasági politikára. A város, a vidék a maga keretein belül is lehet nagyszabású programmal erő- gyüjtő és kisugárzó fénypont hazánk áldott földjén. Elég rámutatnunk Budapest, Kecske­mét, Marosvásárhely, Szombathely példájára. És ki tulajdonítana nevezett városok vezető embereinek csak a lokálpatrióták szempontjá­ból jelentőséget? Az egész ország elismerésére méltók ők. Azért a városi tisztviselők munkája nem merülhet ki puszta adminisztrációban. Tapintattat, megértéssel egyesíthetik a város különböző pártállásu értékes elemeit közös célokra. Mert modern, közérdekű alkotások és in­tézmények tekintélyes száma szükséges ahhoz, hogy valamely város a kor igényeinek megfe­leljen. Komoly, céltudatos és tervszerű mun­kálkodással szép eredményeket lehet elérni. Mezőgazdasági téren a szaktudományok segítségével nagyban növelhetjük a föld ter­mőképességét. Az agrikultur-kémia, a talajbak­teriológia, a modern állattenyésztéstan stb. sok hasznos útmutatást nyújthatnak. A drainage (a talaj felszáritása), másrészt a mesterséges csatornázás, a természetes erők (pl. vizi erő) felhasználása nagyot lendít. Sok téli gazdasági iskolát kellene felállítani a felserdült földmi- vesifjuság számára. Az erdei rablógazdálkodás ugylálszik, szü- nöfélben van. — A terméshozam emelkedése, általában a birtokkérdés összefügg a népese­dési kérdésekkel. A lakásviszonyok javítása elsősorban az illetékes hatóságok feladata. A hivatalok — sajnos — sokszor magánépület­ben vannak elhelyezve és igy még rontják a helyzetet. Városi tisztviselő és munkásházak­ról még csak ritkán hallunk. Uj útvonalak megnyitása százszorosra emelheli a városi tel­kek értékét és jövedelmét. Városi szociálpolitika . . . Ugyan kérem, merre van, hol található? Haz'nkban még mindig sokan vannak, kik szociális kérdéseket szociálizmussal tévesztenek össze. Pedig leg­első államférfiaink sűrűn hangoztatják az erős szociálpolitika szükségességét éppen nemzeti szempontból. A társadalmi harcból folyó éles ellentétek tompilása, az érvekkel vívott küz­delmeknek élethozó, tisztitó vivifikációs ered- ménybiztositása, széles néprétegek anyagi helyzetének javítása és kullurfokra való fel­emelésé, a társadalombomlasztó elégületlenség és elkeseredettség okainak szükebb térre szo­rítása csakis nagyszabású szociálpolitikai in­tézkedésekkel érhető el. Azonban egyes ba­golyvárakban még most is fáznak ennek a gondolatától is. Pedig ez körülbelül nem más, mint a hit által megkövetelt emberszeretetnek, az újkor elején elterjedt humanizmusnak ko­runk viszonyaihoz alkalmazott módosulása. Végül még a nőkérdést említem meg. Na­gyon szép befejezés volna a nő; a teremtés koronájának legszebb gyémántja, a költészet, az eszmék ideális allegóriája. De a rideg va­lóság másról beszél. A nőknek kenyérkeresö pályákra való nevelése, női társadalmi és po­litikai jogok, a házasság, család életbevágó kérdései vannak szőnyegen. Es ha legalább tárgyilagosan, alapos készültséggel és jóakarat­tal kezelnék. Sajnos, csak akkor lesz belőlük „beszédtéma“ mikor az időjárás, a divat, „po­litika,“ sport, intrikák már elkoptatták. Korunk rendkívül sok problémája fokozostabb erejű te­vékenységre és megértésre indit. És aki korá­ban megtette kötelességeit, az minden időkre megfelelt. Személyi hir. Kovásznay Marcelné úrnő, a járás köztiszteletben álló főszolgabírónak ked­ves neje, a székelyhídi társadalom kimagasló tagja, megrongált egészsége helyreállítása cél­jából, hat hétre Kailsbadba utazott. Hivatalvizsgálat. Mint érlesülünk, Fráter Barna vármegyénk szeretett alispánja, a na­pokban ejti meg Székelyhidon a szolgabirói hivatal ügykezelésének megvizsgálását. Szabadságon. Koresmáros Sándor kir. járás- biró f. hó 15-én kezdte meg julius 19-ig tartó szabadságidejét. Évzáró vizsgálatok. F. hó 18-án tartották meg özv. Brém Jánosné mintaszerű intézetében az évzáró vizsgálatokat. A tanítványok okos és értelmes feleletei meglepték a hallgatóságot és a boldog szülők ismét meggyőződést szerez­hettek arról, hogy gyermekeik oly kezekre van­nak bízva, ahol kiváló szaktudással készítik elő őket az élet és a tudomány utjain. Táncmulatság. A székelyhídi önkéntes tüzoltó­egyesület julius 5-én Czike Károly vasúti ven­déglőjében táncvigalmat tart. Belépti-dij 60 fill. Kezdete d. u. 5 órakor. Közbirtokossági közgyűlés. A székelyhídi közbirtokosság f. hó 15-én rendkívüli köz­gyűlést tartott, amelyen két indítvány került tárgyalás alá. Somogyi Ferenc ugyanis indít­ványt adott be, hogy a közbirtokosság tulaj­donát képező apaállatok fentartási költségei — a törvény intentiójának megfelelően — az anyaállatokat tartó tulajdonosok által, állataik arányában fedeztessenek. A többség leszavazta a teljesen jogalapon álló indít­ványt, amely felebbezés folytán a felsőbb fórum elé kerül. Karsai Sándor több társai­val azon indítványt tette a közgyűlésnek, hogy tekintettel arra, hogy a székelyhídi közbirtokosság fordulós földjeit a vadrepce teljesen ellepte, úgy, hogy abban kalászos veteményt termeszteni nem lehet, mondja ki a közgyűlés, hogy a szabad gazdálkodási

Next

/
Oldalképek
Tartalom