Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-06-13 / 24. szám - 1914-06-20 / 25. szám
Nagykároly, 1914. junius 20. 25-ik szám. VII. évfolyam \:i ^ KÖZÉRDEK ,* • y EMELLEK SZATMÁR-, BIHAR-, HAJDÚ- ÉS SZILÁÍYVÁRMESyÉRE TERJEDŐ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton regrel. Nyilttér sora 50 fi ér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi Győrgy-tér 36, Telefon 95. Előfizetési árak: Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos Helyben házhoz hordva egy évre 7'— kor. félévre 3‘50 kor SIMKÓ ALADÁR« Vidékre postán küldve egy évre 8'— kor. félévre 4,— ko Egyes szám ára 20 fillé1". A magyar föld. Ha ilyenkor nyaranta sötét felhők túlzódnak az ég pereméről felfelé a boltozatra, aggódva vizsgáljuk mindannyian, hogy mit hoznak magukkal. Vihar lesz-e belőlük, jég, vagy mindeneket megtermékenyítő eső. Ha a fagy elpusztítja a gyümölcsnek virágba pattanó bimbóját, ha a rozsda kiveri a búzát, ha a moly meg peronoszpora pusztítja a szőlőt, egyformán érezzük a veszteséget. Érzi nemcsak a gazda, hanem érzed te is felebarátom, aki nem a búzából élsz betüszerint, hanem a főkönyvedből állítod össze a mérleget és érzem én is, akinek az egyetlen latifundiuma az íróasztal, amelyen irom ezeket a sorokat. A földtől való függés Magyarország gazdasági életének jellemző vonása. Bármennyit haladtunk is negyedszázad alatt iparban és kereskedelemben, bármennyivel szaporodott is az ipari, kereskedelmi és értelmiségi foglalkozásnak száma, a lényeg nem változott. Nemzeti jövedelmünknek a zömét még a föld adja és a föld szolgáltatja gazdasági életünknek igazi fundamentumát. Tisztafejü ember nem hunyhatja be szemét az ilyen igazságok előtt. Az igazság természete hozza azonban magával, hogy minden embernek meglátásában más meg más eredményeket produkál. Van, aki ebből azt következteti, hogy a mezőgazdaságot olyan előnyökben kell részesíteni, amelyek a termelő osztályok rovására mennek, van viszont, aki azt hiszi, bogy belülről, a mezőgazdaság reformja révén kell a magyar föld problémáját megközelíteni. Mi is azonban a magyar föld problémája? Nem egyéb, minthogy a magyar föld nem terem eleget és a termés nem emelkedik olyan mértékben, mint azt a természetes szükséglet, a lakosság szaporodása megkövetelné. Pedig ma már tudjuk, hogy ez nem kizárólag a felső ha- t dmakon, a nap ragyogásán, az esőn és fagyon, hanem tulnyomórészben az emberi agy működésén és az emberi kéz tevékenységén múlik. A jelszó: reméljünk többet. Iparcikkekben ma még a külföldnek óriási behozatala van, ezt egy, szerre nem szüntethetjük meg; a külfölddel szemben előálló tartozásunkat túlnyomó részben mezőgazdasági termesz U vényekkel egyenlíthetjük ki, ha tehát tel jesen eladósodni nem akarunk, többet- sokkal többet kell termelnünk. Az utat, amelyen haladnunk kell, a szomszédos Ausztria és Németország példája mutatja meg. Magyarországon egy hold földön termett tavaly átlagosan 7.42. ' métermázsa búza, Av sztiiában 7.75 mé- termázsa, Németországban pedig 15 métermázsa. A mi földünk, a világ legál- dottabb földje, távolról sincs úgy kihasználva, mint Ausztriának és Németországnak sokkal gyengébb minőségű termőteAz összes tavaszi kelmenj donságo kból -Wl gyönyörű választékkal szolgál Rubletz ky Kál m án di vatáruházaNagy k ároly TÁRCZA. Egy pandúr memoirjáiból. (Elsárgult aktákból.) A régi betyár világban, melyet Ráday gróf halála alkalmából ismét megszellőztettek kissé, a legfontosabb bünnyomozási szolgálatokat asszonyok végezték. A megyei csendbiztosoknak nem az volt a taktikájuk, hogy keresd az asszonyt, hanem keresse az asszony ! Ezeket a női detektiveket, besúgó asszonyoknak nevezték. Komiszáriusok, zsandárok nagy becsben tartották őket. Minthogy díjazásaik felől a megyei költségvetésben fedezet nem találtatott, különböző beneficiumok- ban részesültek. Megengedték nekik, hogy dohánnyal csempészkedjenek, puskaport árul! janak, korcsmáltatási jog nélkül bort mérjenek és holmi kuru/.slással foglalkozzanak. Éles, szinte csalhatatlan rendőri szimatjuk volt ezeknek a besúgó asszonyoknak. Alaposan ismerték a betyár szervezetet s még jobban a betyárok magán viszonyait. Ha valami nagyobb eset történt, a csendbiztos éjszakai tanácskozásra hívta magához. Sorra vették a megjegyzett embereket, kiket szin- ről-szinre ismertek. Fejükben hordták a fekete albumot s pontosan megmondták, kitől telhetett ki az ilyesmi. — Alighanem a Ferkó volt, mert már két hete nem láttam a Zsuzsi házatájékán. Szóval a besúgó asszonyok adták meg az első nyomokat a vizsgálatban, mely a gyarló, szegényes és főleg nehézkes rendőri szervezet mellett a legtöbb esetben meddő maradt volna. A Ráday korszakban, mikor a csendbiztosok fokozott tevékenységre voltak serkentve, a leghíresebb besúgó asszonyok egyike Vásárhelyi Sára volt a Tiszántúl. Ez a hatalmas, csontosképü asszony a békési tanyákon lakott. Vásárokra járt és lacikonyhát tartott. A vásári laczikonyhák tulajdonképen nem egyebek, mint mozgó konyhák, melyekben nemcsak cigánypecsenyót és bort mérnek, hanem muzsikaszó mellett hajnalig dalolnak. Azok is, akik lovat árulnak, azok is, akik lovat lopnak. Sári asszony lacikonyhájában az idők és ! vásárok során megfordult minden valamire való bunyik, zsivány, lókötő és kapcabetyár, j Nóvszerint ismerte őket s ha nagyobb bankóval fizettek, azt is tudta, hogy honnan került. De Sára asszony nem ezeket adta kézre. Speciálista volt a detektív szakmában, csak orgazdákat juttatott hurokra. Sőt neki LCSON ELADÓ csűr, vagy kocsiszínre való kapu, 3—4 különböző ajtó, egy spaletes nagy ablak, 3 szekér szalma kazalba a rakodóba, csomagoló dobozok különféle nagyságban, kitűnő ízű homoki uj- és óborok, 5 éves veres bor 50 literen felül. Hol ? — megmondja a kiadóhivatal.
