Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-06-13 / 24. szám
2-ik oldal. ÉRMELLÉK 1914. junius 13. 24-ik szám mindig veletek. Legyen e példa buzdításul mindazoknak, akik fillérjeiket hasztalan dolgokra fecsérlik, holott, ha összegyűjtenék, rövid idő alatt sok jót tehetnének, magoknak örök, elévülhetlen emléket állítanák fel !! Űrnapja. Érmihályfalván szokásos fénnyel ünnepelte meg a róm. kath. egyház Űrnap ünnepét. A csütörtöki hetivásárra való tekintettel a körmenet vasárnapra lesz halasztva. Előléptetés. Egyesült Érmihályfalvai Takarékpénztár és Érmelléki Hitelbank részvény- társaság igazgatója a Marosi Gyula lemondásával üresedésbe jött áruraktár vezetői állásra, Vajó András pénztárnokot léptette elő, a pénztárnoki állásra pedig Molcsán Lajos segédkönyvelőt választotta meg az igazgatóság Évzáró vizsgálat. Az érmihályfalvai önálló gazdasági népiskola f. évi junius hó 14-én, vasárnap d. e. tartja a folyó 1913/1914. tanévi évzáró vizsgálatát. A szülőket és az érdeklődő közönséget ez utón is meghívja az iskola igazgatója. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete f. hó 6-án rendkívüli közgyűlést tartott P. Kovács Sándor főbíró elnöklete a'att. A gyűlés egyedüli érdekes tárgya a fogyasztási-adó hátralékok behajtása iránti intézkedés volt, melyre nézve a gyűlés kimondotta, hogy annak erélyes behajtására utasítja a kezeléssel megbízott tisztviselőket és elrendelte az elöljáróságnak a szigorú ellenőrzést. A gyűlés többi tárgyai illetőségi ügyek, voltak, a melyeket az előadói javaslat értelmében intézett el a közgyűlés. Magánvizsgálat. F. hó 10-én tartották meg a magánvizsgálatokat az érmihályfalvai izr. iskolában. Két tanuló álott vizsgára. Grósz Lidiké az I. és Grósz Jutka a Il-ik osztályból. Mindkét tanítvány vizsga eredménye meglepte a bizottságot, de különösen a feleletek, amelyeket a két gyermek adott a feladott nehéz kérdésekre. A bizottság, amelyben részt vett Benedek Zoltán iskolaszéki elnök, Blum Sámuel igazgató-tanitó és Borsovai Clotild tanítónő, dicsérettel halmozták el a növendékeket és elismeréssel adóztak a tanulók előtt is a kiváló eredményért. Zárlat feloldás. Érsemlyénben a Feldman- tanyán a hasított körmü állatok között kitört a száj- és körömfájás megszűnvén, Ferenci István állatorvos megtette az előterjesztést, az alispáni hivatalhoz, az elrendelt zárlat feloldása iránt. Retinenskedö fiatalság. Az érmihályfalvai vasúti állomás előtti téren, de a várótermekben is állandóan összegyűlt Érmihályfalva serdülő ifjúsága és ezáltal nem csak az utasok lettek megakadályozva a várótermekbe való jutásban, de folytonosan veszekedések és ösz- szetüzések voltak napirenden a semlegesnek tartott területen, ügy a rendőrség, mint a csendőrség több alkalommal oszlatta fel a díszes társaságot; de a szép szó nem vezetett eredményre és más nap már újra el lett foglalva a vasúti állomás bejárója. A csendőrség végre is radikális eszközökkel lépett fel a retinenskedö ifjúsággal szemben és a legutóbbi felszólítás alkalmával, a jelenlevőket egyenként feljelentette a szolgabirói hivatalnak és kérte szigorú megbüntetéseket. És ez az eljárás kitünően bevált s ma már tiszta állomás előtti térség. Sertésvósz. Piskolt községben a Berger- tanyán a sertésvész fellépvén, a hatóság a tanyát szigorú zár alá helyezte. Tűz. Kedden délbe leégett Báthory József Kis-utcai telkén tevő szalmakazal és a mellette tevő fáskamra. A tűzoltóság gyorsan kivonult és a tüzet sikerült lokalizálnia. A tüzet egyik lakó kis fiúcskája okozta, aki apja zsebéből ellopta a gyufát és azzal felgyújtotta a kazlat. Weinberger contra Beckmann Érdekes bűnügyet tárgyalt szerdán délelőtt a székelyhídi kir. járásbíróság. A vád szerint: lopás vétségével terhelten állott a bíróság előtt Beckmann Sámuel érmihályfalvai órás és ékszerész, akit Weinberger Béla ügyvédi Írnok jelentett fel a kir. ügyészséghez 1 K 40 fill, jogtalan eltulajdonítása miatt. A panasz szerint Weinberger egyik barátjával kaláberezett a kávéházban és játókközben Beckmann azzal a kijelentéssel, hogy tartozása fedezésére veszi el, elvette az asztalról 1 1$ 40 fillér pénzét. Persze Weinberger tagadta a tartozást és feljelentéssel fenyegetődzött, de Beck- manu reá sem hederitett és eltávozott. Weinberger azonban beváltotta fenyegetését és megtette a feljelentést, amit azonban később visszavont. A kir. ügyészség nem vette tréfának a dolgot és hivatalból vállalta a vádat és igy került tárgyalás alá e dolog. Természetes, hogy Beekmannt — az enyhítő körülmények figyelembe vételével — a bíróság felmentette a vád alól és most bizonyára rekontrázni fog Weinbergernek, de be mondja reáadásul az ultimót is. Székelyhid. Közegészségügyi mizériánkból. Nyáron az erdő magányában járva, szinte visszafojtott lélekzettel hallgatjuk a madárkák vidám énekét, mely örömmel, a természet iránt való szeretettel tölti be az emberi szivet. Önkénytelenül is a hang felé irányul tekintetünk és keressük a lombok közt elrej- tődzött dalnokot. Egyszerre csak elnémul a dal, fájdalmas, siró hangokat hallunk. Dalosunkat elnémította, elragadta a madarak réme: a vércse. A családi életnek is vannak gondnélküli felviditói, kik csacskaságukkal, élénkségükkel elevenné teszik a családi életet; örömre, szeretetre gyullasztják a szülők szivét. De meg van ám itt is a gyermekszoba körül settenkedő gonosz ellenség, mely ott leselkedik a családi tűzhely mellett, várván a pillanatot, midőn eljön a zsákmányszerzés ideje. Ott vannak a gyermekekre annyira veszedelmes gyermekbetegségek, melyek váratlanul toppanak be, gyakran a legvidámabb és gondolatlan gyermekszobába. Az orvosi tudomány folyton kutat, hogy a járványos gyermekbetegségek elten minél gyorsabban léphessen fel, az orvosi kar a jövőben is elkövet minden ezen betegségek elten, tehát nem is itt a baj, hanem a szülők részéről a betegségek elten való védekezést illetőleg tengersok a kívánni való. A köznép, de különösen Érmelléken, ezen betegségek ragályos voltában éppen nem akar hinni, orvost csak a végső esetben hivat, az elöljáróságnál a kötetes bejelentést is a legtöbb esetben nem a szülő teszi meg, hanem a gyermek hiányozván az iskolából, a tanítók kérdezik ki a gyermek távolmaradásának okát és sejtve a járványos betegséget, ezek tesznek jelentést, mire az orvos tényleg ragályos gyermekbetegséggel áll szemben. A ragályos betegséget jelző és feltűnő helyen kiragasztani rendelt vörös cédulákat vagy egyszerűen nem ragasztják, ki vagy ha ezt meg is t szik, a házból bármelyik családtag szabadon jár még nyilvános helyekre is és viszi tovább, terjeszti a bajt akadálytalanul. A ragályos beteget a házbeliek feltartóztatása nélkül látogatja bárki, még a gyermekek is, akik természetesen a bajt csak tovább terjesztik. Ha Érmelléken a köznép mindazon óvintézkedéseket megtenné, melyek a baj elhárítására, vagy legalább sima lefolyására elengedhetetlenül szükségesek, nem fordulna elő egyik-másik nagyobb községben egy járvány alatt 5—10 sőt néha több haláleset is. Nagyon jellemzik köznépünk léha, sőt nagyon bűnös gondolkozásmódját azok a kijelentések, melyeket egyik másik szülő gyermekének halála alkalmával tesz. Igen gyakoriak az ilyen sóhajok : — Jól járt szegényke, legalább gondja nincs. — ügy sem adhattam volna neki annyi jussot, hogy gond nélkül éljen. A köznép ezen felfogásának meg kell változnia. Ezt pedig kétféleképpen érhetjük el: tanítás által és a község egészségügyi törvényeinek szigorú végrehajtása által. Tanítás által úgy, ha az iskolákban már alsófokon tartanak előadásokat a ragályos betegségek elten való védekezésről; továbbá, ha a nép hivatott vezetői szintén megragadnak minden alkalmat, hogy a köznép ferde felfogását helyes irányba vezessék. Ezzel tartozunk annak a népnek, mely között élünk. s A menyasszony. Irt; Máthé Sándor. Érmelléki kis faluban, Egyik háznál vigasság van, Kihallik a nóta; Lakodalom készül ma ott, Aminő már régen nem volt, Hosszú idők óta. Gyülekezik a sok vendég, A koszorús lány mind oly szép, Mindnek ott a párja; Csak a tizenkettediknek Nincs vőfélye, szegénykének; Majd megjön, csak várja . . . A menyasszony szüleitől Most búcsúzik. — Szemeiből A könnyei hullnak. Vőlegénye s édes anyja Olyan szépen vigasztalja, Ok még mit sem tudnak . . . Templom felé tart a násznép; Köztük a menyasszony oly szép, Mint egy fehér anyal. Szomorú. — Nem néz senkire. Érzi, hoqy mi lesz majd, mire Leszáll az esthajnal . . . Még a templomhoz sem érnek, Csendül fülébe egy ének. Kinek a nótája ? . . . Csak pár szót hallott belőle, Mégis elég volt, hogy tőle Folyjon könnye árja. Egyszer csak dördül a fegyver És' egy legény véres fejjel Hull elé a porba ; Nem törődve vőlegénynyel És a bámuló násznéppel: Ráborul zokogva. Keltegeti édes szóval, De a legény meg nem szólal. Ajka néma marad. A menyasszony most érzi már, Kit szeretett hát igazán . . . — S a szive meghasad. . . . Lakodalomra készültek S kettős halotti tort ülnek, Most már a vendégek. 0tt volt mind a tizenkét pár;1 Eljött a hiányzó már . . . — lm! Ilyen az Élet! — Névnapok. Szerdán Margit-napján Székelyhid előkelő társadalma üdvözölte dr. Stettner Jánosné, dr. Vámos Andorné, Szabó Béláné úrnőket és Kovásznay Marcel főszolgabíró kedves és bájos leányát Margitkát névnapjuk alkalmából, csütörtökön pedig Szunyogh Barnabás szolgabiró lakásán gyűlt össze a város társadalma, jókivánataival elhalmozni a közbecsülés és szeretetnek örvendő köz- igazgatási tisztviselőt. Űrnapja. Székelyhid róm. kath. hívei szokásos fénnyel ünnepelték meg Űrnapját. Délelőtt Istentisztelet volt, mely után a hívők körmenetet tartottak. Járásbirök szabadsága. Az é'v egész folyamán fáradhatlan tevékenységgel és vasszorgalommal dolgozó székelyhídi bírói kar szokásos nyári szabadságideje a következő: Kató János vezető járásbiró julius 6-tól aug. 16-ig, Zsiga Lajos járásbiró aug. 18-tól szept. 28-ig, Horvátovits János járásbiró julius 20- tól aug. 30-ig és Korcsináros Sándor járásbiró junius 15 tői julius 19-ig és október hó 12—18-ig terjedőleg vészit igénybe.
