Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-01-17 / 3. szám
1914. január 17. 3-i k szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. Homo ki ‘1 jbo r I i leien k ént 72 fill érért kapható Kisded. Sándor füszerkereskedésében Nagykároly. A borvásárló közönség saját érdekében is győződjék meg jóságáról és olcsóságáról. illúzióval síkban jelentkező kép s közelében ébresztett hang kellemesebben fogja gyönyörködtetni érzékszerveinket, eserleg lelkünket is. Önkéntelenül kérdések merülhetnek fel. Mi lesz a jelenlegi színpaddal, vagyis a térbelivel ? Nem fugja-e ezen síkbeli szinpad kiszorítani a térbelit? Nem hiszem, sőt nem is tudnám elhinni ; hiszen a lélekre közelebbről fog tudni hatni minden időben az élő színésznők és színészek hangja, tánca s mozdulatai. így jobban fog tudni a való élethez és lélekhez simulni a térbeli a síkbelinél. Ez elképzelhető s valószínűleg igaz lesz, de meg nem jövendölhető. Elképzelem pl. valósunkban tartózkodó színtársulat tagjait a kinetofon vásznán s úgy. képzelem, hogy más hatást érnének cl mindannyian. De talán úgy nem volna a közönség kissé elfogult, mint mo'sf. Szinházi kritikánk is részben megváltozna sok szereplőnél. Szuiamitlinak kedvesen csengő tiszta hangjában többen gyönyörködnének, mint a primadonna színpadi ügyességében s a fejlődés kezdetén levő, de még nem nagyon élvezhető hangjábani, mely gyakran elvész a zenekar erős zajában. Bródy Irénnek az alakja, megjelenése, játéka s hangja még akkor is megérdemelné a dicséretet társnői 'hozott, akik ugyanazoz hatást érnék el úgy, mint igy. Véesei Ilona hivatását átérezve akkor is megérdemelné a közönség tapsát, melyek telve érzéssel játsza minden szerepét. Férfi szereplők közül Belizárnak aristok- ratikus megjelenése, modora nagygyá tenné őt s Jeremiást a közönség ismét kitapsolná, ha a film engedelmeskedne a közönségnek s megismételné a bemutatkozását. Ha már elég tökéletes volta e találmány, akkor még azt is megengedné a pártoló- közönségnek észrevennie, hogy Boglár Ágnes Zsófiim nevű leányának tánchoz termet alakja s tehetsége is megérdemli a tapsot azon darabokban, melyekben Marossival tánckettőst járeak. Mi pedig most várakozással tekintünk a technika jövő fejlődéséé elé s a kinetofont még minden esetre nagyban fogják tökéletesíteni. Következhetnek még hasonló jelentőségű találmányok, ezek azonban sohasem fogják háttérbe szőri ani az ember, az elő- személy eredeti, 'spantáu művészi alakítását s ebben fogjuk mindig a gyönyörűséget meg- j találni. M. J, Nyilatkozik az uzsorával vádolt könyvelő. Más pénzével kereskedett? Megsértett polgári becsület. Bikfalvi Lajos, az Ipari Hitelszövetkezett könyvelője, akit N ..............y S . . . . r a rendőrséghez tett feljelentésében uzsorával vádolt meg, a Szatmár- megyei Hírmondódban — a jegyzők hivatalos lapjában — nyilatkozatot tesz közé, amelyben tévedésnek minősiti a feljelentést és azt állítja, hogy a kihallgatások során ki fog derülni az 0 szűzi ártatlansága. A szerkesztőhöz intézet levélhez mellékeli két helybeli iparos nyilatkozatát is, amelyben az illetők kijelentik, hogy \N..............y S .... r tudott arról, j hog y az uzsora pénz nem a Bilifalvi tulajdonát képezte, de azt mástól szerezte meg. A nyilatkozatban egyetlen szóval sem tagadja azt, hogy a pénzt — ha a más tulajdona is volt — nem ö helyezte el uzsora kamatra, nem ő szedte volna fel érette a csekély 12 °„-ot, nem ó követelte volna a zálog fedezetet, végül nem ő volt az, aki váltót kért a tartozás fedezé- \sére, amely később be is lett peresítve. Beismeri tehát azt, hogy uzsorapénzt közvetített egy iparosnak, beismeri azt, hogy tényleg uzsorakamatot szedett a kölcsön összegért, de azt állítja, hogy ezek dacára tévedés az a feljelentés, amely ezen bűnös manipulációkról lerántotta a leplet. Hát mi részünkről, amidőn ezen beismerést tényállásként leszögezzük, ezúttal nem terjeszkedünk ki magára az uzsora fényére. A rendőrség és az ügyészség dolga — lévén ez hivatalból üldözendő cselekmény — fényt deríteni ebben a kérdésben. Mi jó kezekben tudjuk a ! vizsgálatot. Részünkről csak szomorú I tényként akarjuk megállapítani azt, hogy tisziit H(Hittel Sámuel villany- és gőzerőre berendezett intőzetében. = Nagykároly, Kölcsei-ut I. = a római kath. templom mellett Alapiittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59. Az ő érzelme nem változott, sőt ha még' lehetséges lett volna, jobban szerette Karbot ma, mint az első találkájuk alkalmából, most hogy megismerte és félteni megtanulta. Eles esze mindama hiányokat, melyek Tamást jellemezték, első percben felfedezte, s noha jól látta, tapasztalta, hogy Tamás is csak olyan közönséges, csak olyan durva! faragásu, mint a többi férfi, hogy természete | nem nélkülözi azokat a hibákat, melyek má- j sok gyűlöletessé tudták magukat tenni, hogy gondozatlan külsővel, borotválatlanul, egy asszony sem fedezhetné fel ellenállhatatlanságát . . . mégis, mindezek tudatában jobban imádta Tamást, mint a a féti imádó az ő bálványát, mint hivő Madonnáját. Ahhoz azonban sokkalta finomabb lelkületű volt, semhogy bevárja azt a pillanatot, mikor az imádott férfi, immár teljesen kihűlve, félre lökje őt, mint a kifacsart citromot szokás. Nem akarta bevárni azt, hogy süppedő, puhán berendezett titkos fészkükbe hasztalanul várja a csömört kapott kedvest. Nint a jo diagnosztikus, ki percre megtudja állapítani féltett betege kimúlását, ő is be- j látta, hogy a mai találkának az utolsónak kell lennie, mert különben elveszti minden varázsát Tamás előtt, minden hatalmát lelke j felett. Most kellett tehát ketté törni azt a bilincset, mit önmaguk kovácscltak lelkűkre, most kellett végét szakítani az idylnek, mely a férfi előtt csupán átmeneti, reá nézve pedig a végzet volt. S magában elég erőt érzett, hogy ez emberfeletti dolgot megcselekedje. Erősnek, törhetetlennek akart látszani. Életét, mindé nét teláidozta volna, ha régi szenvtelen modorát csak öt percre is magára erőltethette volna, ügy akart távozni Tamás óietéből, mint ahogy annak idején megjelent előtte, aiiogy meghódította, lenyűgözte, mint a hideg, fehér márványszobor. Égy pillanatra sem akarta érez etni, hogy ő már tudja elhi- degülését. Büszkesége, mely minden tényének rugója volt életében, még fennen lobogott leiében, az egyetlen érzelme, mit nem tudott, de nem is akart szerelmének áldozatul dobni. Büszkén, mint győzedelmes királynő akart a szerelem birodalmából távozni. Csak ezt az egyet akarta. Odahaza egész nap imádkozott. Szerelmes szive legnagyobb csapását, melyet önmaga mért rá, ezt akarta, minden ^megalázás nélkül túlélni. Erősítette mindenképpen elfáradt szivét. Erősítette a találkára. Mikor meghitt fészkük küszöbét átlépte, szive összefacsarodott. lélekzete elállt, mintha valami a torkát fojtogatná. Itt a meghitt fészekben gyöngének érezte magát. Minden sarok, minden zug, eltemetendő boldogságára emlékeztette. S Tamás jött. Fiatalos hévvel ölelte át, csókolta dédelgette, mint akkor régen, legelőször. De Margit érezte, hogy itt van a vég. Érezte, hogy e fellobbanás a csontig égett gyertya utolsó felbuzdulása, utána már csak a sötétség következik. S most hirtelen erősnek érezte magát. Hidegen, szenvtelen hangon adta tudtára kedvesének, hogy szakitaniok kell. Hiába volt a férfi minden rimánkodása. Margit ismét hideg volt, mint a márvány, mint az előtt, mikor a szerelmet nem ismerte s mindenki márványszobornak gúnyolta. Nem is tudta, hogy miként került haza. Otthon utolsó ereje is megtörött s a hatalmas, szép asszony, görcsös, fuldokló zokogással dőlt a gyönyörű lakás selymes pam- 1agára . . . Szenzációs uj donság! Royal kávéházban minden szerdán, szombaton és vasárnap mozielőadás tar tátik. Változatos műsor 1 Belópti-dij nincs A nagyérdemű közönség jóakarata támogatását kérve, vagyok kiváló tisztelettel: Braun Márton tulajdonos.
