Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-05-16 / 20. szám
Melléklet a „Közérdek“ 20. szám. If. évfolyam. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : JAKAB KÁLMÁN. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Érmihályfalva—Székelyhid, 1914. május 16. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szó- keiyhidon minden szombaton délután, a „K ö z é r d e k“ melléklettel Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Biharvármegye érmihályfalvai járás Érmihályfalva nagyközség szervezési szabályrendelete. I. fejezet. A községről általában. 1. §. Érmihályfalva, az 1884-ben kelt királyi adomány-levél szerint mezőváros, az 1886. évi XXII. t.-c. t. §. szerint nagyközségnek, az 1910. évi népszámlálás szerint 6375 lakosa s 11782 katasztrális hold föld határa van. II. fejezet. A községi hatóságról. 2. $. A község a törvény korlátái között önállóan intézi saját belügyeit, végrehajtja a törvénynek, kormánynak s törvényhatóságnak az állami s törvényhatósági közigazgatásra vonatkozó rendeletéit. (1886. év XXII. t. c. 2. §.) 3. §. A község hatósági joga kiterjed a községben s határán lakó vagy tartózkodó minden személyre s az ott lévő minden vagyonra, amennyiben azok az 1886. évi XXII. t.-e. 4. §-ában felelnek s kivételek alá nem esnek. (1886. évi XXII. t.-c. 3. §.) III. fejezet. 4. §. A község az 1886. évi XXII. t.-c. 21. §-ában elsorolt jogait, a törvény s szabályrendeletek által megállapított teendőit gyakorolja: a) a községi képviselőtestület, b) a községi elöljáróság által. III. fejezet. A községi képviselőtestületről. 5. §. A képviselőtestület áll 40 tagból, kik közül 20 tag az 1886. évi XXII. t.-c. 32., 33., 34. §-ai értelmében a legtöbb adó- i juk, 20 tag a 35—51. §-ok rendelkezései szerint megejtendő választás alapján gyakorolja jogát, tagjai továbbá hivatalból az 1886. évi XXII. t.-c. 58. §. alapján a biró, jegyzők, 12 esküdt, községi pónztárnok, orvos és a közgyám. 6. §. A képviselőtestületi rendes közgyűlések száma évenként kettőben állapittatik meg, melyek minden év március 31-én és j szeptember 30 án lesznek megtartandók. Ha azonban a törvényhatóság tavaszi és őszi közgyűlése a márciusi és szeptemberi gyűlés után legalább egy hónappal későbben nem lenne, a gyűlések napjai a törvényhatósági közgyűlést legalább egy hónappal megelőzőleg kitüzendők. 7. §. Rendkívüli közgyűlés annyiszor tar- tatik, ahányszor a biró, vagy maga a képviselőtestület jónak látja, vagy tagjainak egy negyede az elintéztetni kivánt tárgy megjelölése mellett Írásban kérelmezi, de feltétlenül s azonnal összehívandó, ha azt a törvényhatóság közgyűlése, a közigazgatási bizottság, az alispán, a járási főszolgabíró rendeli, vagy a főjegyző kívánja. 8. §. Rendkívüli gyűlésekben csak az előirt hirdetett ügyek képezhetik a tanácskozás tárgyát s az 1886. évi XXII. t.-c. 110. § ában megbatározott eseteken kivül a jelenlévők határoznak. V. fejezet. A képviselőtestületi gyűlésekről s a határozatok hozataláról. 9. §. A képviselő gyűlés elnöke az 1886. évi XXII. t.-c. 55. §-a alapján a biró, kivéve, ha ezen t.-c. 72., 82. § ai s végre a 142. § ban felsorolt esetek valamelyike forog fenn; a biró akadályoztatása esetén a főesküdt, ki ha szintén akadályozott, a kor sze rint legidősebb tanácsbeli elnököl, kinek jogait az 1886 évi XXII. t.-c. 59. §-a irja körül. A gyűlés jegyzője s előadója a községi főjegyző, vagy az ügykörben dolgozó jegyző, orvos, gyám, pénztáros, vagy a gyűlési kiküldött. 10. §. A gyűlés határnapjáról s azon felveendő tárgyakról a képviselőtestület tagjait az azt összebivó biró, vagy helyettese legalább 24 órával előbb értesíteni tartozik. (1886. év XXII. t.-c. 56. §.) 11. §. A községi elöljáróság minden közgyűlésen megjelenni, a gyűlés végét bevárni, s a meg nem jelenő elmaradását az elnöknél igazolni tartozik. 12. §. A közgyűlés ülései nyilvánosak. 13. §. A két, vagy több napra terjedő ülések egy ülésszakot képeznek 14. §. A„ gyűlést az elnök nyitja meg és zárja be. O őrködik a rend fenntartása felett s ő mondja ki a gyűlés határozatait. 15. §. A gyűlés határozatai ellen óvások s ellenmondások el nem fogadtatnak s jegyzőkönyvbe nem vétetnek. 16. §. A határozatokat ugyanezen gyűlésben, melyben hozattak, módosítani, vagy megváltoztatni nem lehet, valamint az el nem fogadott indítványok ugyanazon ülésben újra elő nem vehetők. 17. §. A napirendre kitűzött tárgyakkal össze nem függő indítványok csak az 1886. évi XXII. t.-c. 56. §. utolsó bekezdése szerint tárgyalhatok. 18. §. Joga van a gyűlésnek zárt üléssé alakulni. 19. §. A tanácskozás méltóságát, vagy a gyűlés tagjait a sértő tagok ellen az 1886. évi XXII. t.-c. 60. §-nak rendelkezésére, sőt a szólótól a szó is megvonható, általános zajongás esetén pedig a gyűlés egy órára felfüggeszthető az elnök által. 20. §. Minden gyűlés a napirend tárgy- sorozatának felolvasásával nyittatik meg. 21. §. A gyűlés tagjai a jegyzőnél történt előzetes feljegyzés szerint sorrendben szólhatnak. 22. §. A tárgy alapelvébez és lényegéhez egyszernól többször felszólalni nem szabad, egyedül az indítványozónak van joga a határozat kimondása előtt, indítványa esetleges szavazása esetén soron kívül is még egyszer szót emelni. 23. §. Szót kérhetnek bármikor: a) a napirendre térést indítványozók; b) személyes kérdésben felszólók; c) akik a tanácskozási ügyrendre hivatkozni kívánnak. 24. §. Az elnök és előadó felvilágosítás végett a sorrenden kívül is bármikor felszólalhatnak. 25. §. Beszédet olvasni nem szabad. 26. §. Az indítványozó indítványát visz- szavonhatja, de ha ezt más tag magáévá teszi, a tárgyalás az indítvány felett tovább folyik. 17. §. Midőn felszólalásra többé senki sem jelentkezik, az elnök a határozatot a rendszerint szólók többsége szerint mondja j ki. de ha kívántatik, a jegyzők által számba- I veendő felállás utján történő szavazással hozatik, ha azonban 10 tag kívánja, vagy ; ha a községi törzsvagyon elidegenítéséről, megterheléséről, terhes szerződéskötésről, vagy felbontásáról, kezességi kölcsönről, községi pénzek elhelyezéséről van szó, úgyszintén az 1886. évi XXII. t.-c. 25. §. szerint csak a birtokon kívül felebbeztetés iránt hozandó határozatok eseteiben az elnök mindig köteles a névszerinti szavazást elrendelni, amidőn a szavazók mellé, a szavazat minősége is jegyzőkönyvbe veendő. Szavazásra a kérdés mindig úgy teendő fel, hogy a szavazás „igen“-el, vagy „nem“-el történhessék. 28. §. Szavazatok egyenlősége esetén az elnök szavazata dönt, ki csak az esetben és legutoljára szavazhat. 29. §. Szavazás közben beszédet tartani, vagy a szavazatot indokolni meg nem engedtetik. 30. §. Aki a község közjavadalmait haszonbért, vagy a községgel szerződési viszonyban, vagy7 perben áll, a község közjavadalmaira vonatkozó, vagy a szerződési viszonyból eredő semminemű ügyek tárgyalásában részt nem vehet. Általában mindenki csak oly ügyek tárgyalásában vehet részt és szavazhat, melyek által közvetlenül érdekelve nincs. (1886. évi XXII. t. c. 57. §.) 31. §. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére két tagú küldöttséget küld* ki, kik, ha az elnök és jegyzővel a jegyzőkönyvet aláírják, az hitelesített. 32. §. A gyűlések határozatait az evégből megbízottak, vagy a bíró és a jegyző hajt- lák végre, s a fontosabb ügyekben az eljárók Írásbeli jelentést adnak. (Folyt, köv.) Olvasóinkhoz. Szolgálatot vélünk teljesíteni érmihályfalvai előfizetőink és olvasóinknak azzal, hogy a község újonnan létesített szervezési szabályrendeletét — a főjegyző ur szives engedelméböl — lapunkban közöljük. — Nagy terjedelme folytán egy számban nem adhatjuk le, de folytatólagos sorozatban bocsájtjuk olvaÉrtesitem Érmihályfalva és vidéke t. közönségét, hogy a i84«;“a. fogműtermet nyitottam. XWt denféle munkálatokat a legmüvésziesebb kivitelben, Bővebbet a falragaszon és a „Pannonia“-szálloda tulajdonosánál. Tisztelettel S-A_l\/rTT~riT ■ vizsgázott fogász Szilágysomlyóról.