Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1914-05-02 / 18. szám

1914. május 2. 18-ik szám. KÖZÉRDEK 7-ík oldal. Szives tudomásul! Tisztelettel értesítem a mélyen tisztelt meg­rendelőimet és a nagyérdemű közönséget, hogy f. évi május 1-től föiizlethelyiségemet Fényi-utca 94. számú ház alti saját házamba helyeztem át Fióküzletemet Fényi-utca szám utalt azonban továbbra is fenntartom. Kenyérsütést minden nap »'egyel 8 óvahor a főiizlethelyiségem- ben eszközlök. jJMintlennap friss sütemény. Midőn biztosilom a közönséget, hogy úgy a fő, mint fióküzletemben az eddigi pontos és előzékeny kiszolgálása leend, kegyes pártfo­gásukat továbbra is kérve, vagyok kiváló tisztelettel Emészt László pékmester. 2237-—1914. tkvi szám. Árverési hirdetmény és árverési feltételek kivonata. Bihoreana Takarék- és Hitelintézet r.-t. végrehajtatónak Ambrus Demeter és neje Kir- vai Mária végrehajtást szenvedők, ellen 237 K tőke és jár. erejéig indított végrehajtási ügyé­ben a telekkönyvi hatóság Kirvai János sza- niszlói lakos utóajánlata következtében az 1908. XLI. t.-c. 27. §. értelmében újabb ár­verést rendelt el 237 K tőkekövetelés, ennek 1913. évi április hó 23 napjától járó 6°/0 ka­matai és 127 K 99 f megállápitott per- ós végrehajjási költség behajlása végett a szat- márnémeti-i kir, törvényszék a nagykáralyi kir. járásbíróság területén levő Szaniszló község­ben fekvő s a szaniszló 926. sz. betétben A. I. 1—3. sorsz. 255., 256., 257. hrsz. alatt fog­lalt Ambrus Demeter és neje Kirvai Mária ne­vén irt ingatlanokra (ház 224. öisz. udvar, szántó.-és rét a beltelekben) a G. I. alatt ö.zv. Ambrus Lászlódé javába bekebelezett özvegyi haszonélvezeti jog fontartásaval, 1276 K ki­kiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Sza­niszló községházánál megtartására 1914, évi május hó 29 napjának délelőtt 9 óráját tűzi ki határidőül, az árverési feltételeket a következőkép állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási árnál alacsonyabb árban eladni nem lehet. 2. Az utóajánlat akkor is kötelező, ha az ajánlattevő az árverésnél meg nem jelent. 3. Ha az árverésen az utóajánlatnál na­gyobb ígéretet nem tesznek, az ingatlant az ajánlattevő által megvettnek kell kijelenteni. 4. Az újabb árverés költségeit a vevő az Ígért vételáron felül köteles fizetni (1908. XLI. t.-c. 27. §.) 5. Az árverezni szándékozók tartoznak bánat­pénzzé a kikiáltási ár 10%-át készpénzben, avagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában meghatá­rozott árfolyammal számított óvadékképes ér­tékpapírokban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznak előlegesen bírói letétbe helye­zéséről kiállított letéti elismervényt a kikül­döttnek átadni és az árverési feltételeket alá­írni. (1881. LX. t.-c. 147. 150. 170. §§.; 1908. XLI. t.-c. 21. §.) 6. A kincstár valamint a magyar földhitelin- t9zetek országos szövetsége, mint árverelő bá­natpénzt letenni nem köteles. Nem kötelesek bánatpénzt letenni az 1889. XXX. t.-c. 10. §-ának második bekezdése alepján adómentes záloglevelek kibocsájtására jogosított és Buda­pesten székelő részvénytársaságok és szövet­kezetek, valamint az 1898. XXIII. t.-c. alapján alakult központi hitelszövetkezet a javukra zá­logjoggal megterhelt ingatlan elárverezésénél. Abban az esetben, amelyben az árverelő a törvény értelmében a bánatpénzt elveszti, a bánatpénz letétele alól felmentett áfverelő a telekkönyvi hatóság felhívásának kézhezvéte­létől számított nyolc nap alatt a bánatpénznek megfelelő összeget bírói letéthe helyezni köte­les (1908. XL. t.-c. 21. §.; 1911. XY. t.-c. 15. §.) 7. Az, aki az ingatlanart a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet Ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállápitott bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegé­szíteni. Ha ennek a kötelezettségének eleget nem tesz, Ígérete figyelmen kívül marad és az árverésben, melyet haladéktalanul folytatni kell, részt nem vehet. Nagykároly, 1914. április hó 17. A kir. járásbíróság mint tkönyvi hatóság. Füzesséry s. k. kir. jbiró. A kiadmány hiteléül: Fogéi, kir. telekkönyvvezető. Magyar biztositó társaság nagy összeköttetéssel biró helyi képvíse- j löt keres. Az ajánlkozások Debrecen, Ál­talános Hirdetési irodába küldendők „fix i fizetés-1 jeligére. © ‘S> 'S 8 8 Nagyobb vétel folytán legújabb divatu . S gyapjúszöveteket &! férfi ruhákhoz és a legfinomabb női ^ kosztüm szöveteket mesés eleső ii. árban ajánják . UoBiiáii és liliis >5­poszto nagykereskedők l 's Debrecen, Piac-utca 49. szám 8 ’ «g (Főpostával szembe.) í T I 844—1914. vhtó sz. Árverési hirdetmény. A szatmári kir. törvényszék 5705| 1914. sz. végrehajtást rendelő végzésé’alapján dr. 'Mar- kovits Jakab ügyvéd áltál képviselt Grosz Soma végrehajtató javára 1914. évi március hó 31-ik napján foganatosított kielégítési végrehaj­tás alkalmával le- és felülfoglalt ingókra, a nagykárolyi kir. járásbíróság 1914. V. I. 324. számú végzése folytán 1200 K tőke, ennek 1914. évi december hó 25 napjától járó 6°/» kamata 162 K 85 f bíróikig megállápitott költ­ség, 3 korona 60 fillér árveréstüzés dij és a még felmerülendő költségek kielégítése céljá­ból az árverést elrendelem és ennek Nagy­károlyban végrehajtást szenvedő laká­sán Gróf Károlyi György-téren leendő megtartására 1914. évi májas hó 4 nap­jának délutáni 2 óráját kitűzöm, ami kor a biróilag lefoglalt és 880 K-ra becsült ingókat, u. m.: bútorokat a legtöbbet Ígérőnek szükség esetén beesáron alul is elfogom adni. A vételár az 1881. évi LX. t.-c. 108. §-a határozataihoz képest azonnal és készpénzben fizetendő. A netáni elsőbbségi igények az 1881. évi LX. t.-c. 111. és 112. §-ai értelmében az árverés megkezdéséig nálam jelentők be. Az 1908. évi XLI. t.-c. 20. §-a értelmében az árverést az alábbi, ezennel csatlakoztatott alap- és felülfoglaltatók javára is egyidejűleg elrendelem és pedig: 1. Nagykárolyi Közgazdasági bank r.-t javára 1800 K tóke, 1914. január 15-töl 6°,0 kamat, 163 K 30 f perköltségiránti követelés kielégítésére. Minthogy az itt felsorolt végrehajtatok ja­vára az árverés egyidejűleg és egyenlő jogha- : tálylyal rendeltetett el, azt foganatosítandó, az árverést be nsm szüntető végrehajtató javára és terhére az 1881. évi LX. t.-c. 105., 169. §-ai és az 1908. évi XLI. t.-c. 29. §-a értel­mében az árverés színhelyén megjelenni fogok. Az a csatlakoztatott végrehajtató, aki az árverést megtartani kivánja, azon körülményt, hogy követelésére nézve kielégítési jogot nyert — amennyiben az iratokból ez ki nem tün- ' nék — az árverés helyszínén igazolni köteles. Kelt Nagykárolyban, 1914. évi április hó 18. napján. Rosenfeld Zsigmond kir. bir. végrehajtó. PAPP LÁSZLÓ helybeli Gróf Károlyi György-téri cipész-üzletét ajánljuk a vevő- közönség szives fi­gyelmébe, mint a nagykárolyi legol­csóbb bevásárlási :: forrást, :: Téli posztó cipők, sárcipők flu- és leány csizmák és cipőkben nagy választék Több kiállításon érmekkel kitüntetve. Csődtörnegeladási hirdetmény. Vb. Jakabffy Gábor nagykárolyi csődtömegéhez tartozó és a csödleltár 47—284, 286—342, 344-563 tételei alatt felvett építkezési anyagok és állványok melyeknek beszerzési ára 17,572 K 60 fillér, becsértéke 6537 K 49 f, zárt aján­lat és azt követő szóbeli versenytárgyalás utján fognak egy tömegben eladatni. A zárt ajánlatok nagykárolyban alul­írott csődtömeggondnok irodájában -19 lé. évi május hó 11-ik napjának déli 12 órájáig nyújtandók be, 1000 korona bánalpénz letétele melleti. 19lé. május 11-én délután 3 orakor fog csődtömeggondnok iro­dájában a csödválasztinány a beadott írásbeli, és amennyiben szükségesnek tartja az Írásbeli ajánlatot tevők között nyomban megtartandó árverésen teendő szóbeli ajánlatok felett határozni. A csődválasztmány fenntartja magá­nak a jogot, hogy az ajánlatok felett szabadon határozhasson és esetleg vala­mennyit visszautasíthassa. A csődválasztmány az áruk mennyi­ségéért, minőségeiért és a leltári esetleges tévedésekért nem szavatol. A vételi Ígéret a beigért vételáron felül a vevőt terheli. Az ajánlattevő, kinek ajánlatát el­fogadják, tartozik a vételárat és a vételi illetéket 6 nap alatt kifizetni, az árukat ugyanazon idő alatt az üzlethelyiségből elvitetni. A vételár kifizetése előtt az árak át nem adatnak. Ha vevő a vételárat 6 nap alatt ki nem fizeti, bánatpénzét feltétlenül el­veszti, és ha az áruk másodszor az ajánlatnál olcsóbban adatnak el, a kü­lönbözeiét, valamint a felmerülő költsé­geket és kárt viselni tartozik. A leltár tömeggondnok irodájában a hivatalos órák alatt, úgyszintén az áruk is ezúton megtekinthetők. Kelt nagykároly: 1914. április hó 25. Dr. Melinda László tömeggondnok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom