Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1914-05-02 / 18. szám

1914. május 2. 1.8-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal. Megérkeztek a legszebb, legdiva­tosabb tavaszi és nyári kalapmodelek Liüenteld divaítei mébe Nagykároly, ^agyliajdiiiaroi. Fiók raktár: kereskedelmi Bankpalota* Olcsóitól kalaparaliáz 2 koztatják, mint pl. olvasókönyv, újság, vagy más efféle. Két inast egymás mellé ne állit- sunk, mert ha hangosan nem beszélnek is, jelekkel, vagy szemmel közelednek és ez is j nyomot hagy a munkán. Ügyel ünk továbbá j az inasok munkaközben való helyes test- j tartására is. Szokás még, különösen kisebb műhe­lyekben, hogy az inassal a mester, vagy annak családja más, nem mühelyi munkát! végeztet, vagy naphosszat küldözgeti. Ez nemcsak az in sra nézve káros, kinél a mu­lasztásokhoz pontosan arányul a gyakorlat­lanság, hanem a mesterre nézve is, ameny- nyiben az inas mindenesetre több hasznot hajt, ha a műhelyben dolgozik, mintha piacra szalad, vagy gyermeket dajkál. Szomorúan tapasztalható az is, hogy a mesterek felvesznek négy elemi iskolát vég­zett fiukat inasoknak, akik nemcsak a he­lyesírást, de még a helyes, folyékony olva­sást sem sajátították el az iskolában. Ha ezek aztán keserves kínlódás után felszaba­dulnak és segédekké lesznek, rendszerint a felszabadító levélhez mellékelten kapják örö­kös elbocsátásukat is, mert, mint segédek, nem érdemlik meg a fizetést. Járkálnak mühelyről-mühelyre munkát keresve, s ha valahol alkalmazzák is őket, két hét múlva ismét a munkakeresők között vannak. Ezek az úgynevezett prófessziónátus munkanél­küliek. Ezekkel a csak részben felsorolt bajok­kal szemben óvó szerül kínálkozik egy olyan intézmény létesítése, hol az inas a napi munka után testének és lelkének egészsége­sebb légkörben, gondos felügyelet mellett töltheti idejét, amely gondoskodnék arról, hogy ne csak teste, de lelke is egészséges táplálékhoz jusson. Ez az „Inas-Otthon“. Az „Inas-Otthon“ legfőbb célja az, hogy az inas a tulajdon iparágát gyakorlatból a legalaposabban megtanulja és mestersége minden készítményét öntudatosan szaksze­rűen, ízlésesen és tökéletesen eltudja készi­A Tinka igenre intézkedett. A nemzetes asszony nem szólt rá sem jót, sem rosszat. Egyszer ejtette el csak a lánya előtt: — Te tudod, te látod ! Esküvő után ismét előállott a Gergely: — Most már csak elvihotem a Tiszát — jusban! — Ha már a lányomat rád bíztam — ... Tiszával azonban baj volt. A Fiqánc megérezte a dolgot, hogy elakarják szakí­tani utolsó egyetlenétől s a talpára állott. Nem birt vele senki emberfia. A mennyasz- szony ágyával a szekér bizony csak Tisza nélkül indult meg. Mikor a nagy kapu be­záródott mögötte a nemzetes asszony nem- állhatta meg, hogy oda ne sétáljon Tiszához s végig simogatta. — Jól tetted Finánc, neked van több eszed mindnyájunknál, még énnálam is. A Finánc boldogon nyöszörgött és hálás dörzsöléssel köszönte meg az elösmerést. teni. Kiváló gondot fordít ez az inasok szel­lemi tehetségének kiművelésére is, a tör­vénytisztelet, a férfias jellem, a hűség, a megbízhatóság, a munkaszeretet, a takaró k osság, a szigorú kötelességérzet, a szolgá­latra kész előzékenység, az engedelmesség, a fegyelem, az önuralom, a testi egészség, a kedély és érzelemvilág fejlesztésére, ápolá­sára, nevelésére, rászoktatására és fokozó sára; mert müveit észre, erős, izmos karra és nemes, ideális szívre van szüksége minden le endő polgárnak! B B. I^IeóHIVÓ. DEBRECENBE!'! 1914. MÁ­JUS NÓ 3-ÁN TARTANDÓ HAZÁNK NA6Y FIÁNAK: KOSSUTH LAJOS SZOBRÁ­NAK LELEPLEZÉSI ÜNNE­S PÉLYÉRE. ZELVÉNY. Ezen szelvény belépti jegyül szolgál a RÓZSA ÁRUHÁZ női fe’öltőkből és női kalapokból rende­zett kiállítására. Piac-u. 16. Alföldi palota Fióküzlet Nagykároly, Deák-tér. LÁTOGATÁS FINIASZ JAKABNÉNÁL. A három ikergyermek. Megmozdult a társadalom. (S.) A Petőfi-utcában, a Grünfeld Sándor fa­kereskedő által bérben birt barátságtalan telken, egy földes szobában, betegágyat fek­szik egy szerencsétlen asszony. Egyedül a jóemberek ápolják. Hozzátar­tozói, messze, távol laknak s talán azt sem tudják, hogy mily végtelen csapást mért a Mindendhatók Ura, arra a sors által sújtott rokonukra, akinek élete egy félév óta, való­ságos kínszenvedés. Mert kálváriát jár egy félév óta Finiaszné. Az élet szomorú kálváriáját járja, ahol nem­csak a maga életfentartásárói kellett gondos­kodnia, de öt kiskorú gyermekeiről is, akiket minden vagyon nélkül hagyott hátra, az élet­küzdelmeiben kimerült Finiasz Jakab. Ott fekszik a szegény asszony kemény szalma fekhelyén. Szenvedéstől halvány ar­cán meglátszik, hogy sokat küzdött az élet terheivel. Aggódó szeretettel ápolja kicsinyeit. Egyi- I két leteszi, azonnal felveszi a másikat s mi- I kor az elszenderedett, a harmadikat szoptatja ! meg, az édes, a tápláló anyatejből. Felkerestük a szerencsétlen asszonyt sze­gényes lakásán. A szoba tisztasága meglepett bennünket. Meglátszik, hogy gondos háziasszonyi kezek takarították ki alig pár nappal ezelőtt. A szoba levegője azonban egészségtelen. Érzik a föld szaga, de látszik a szoba buto- rozatán az is, hogy nagy szegénység tanyá­zik benne. A szoba balsarkában az ágyban, amely­ből kilátszik, hogy a fekhely szalmából van készítve, fekszik Finiasz Jakabnó. Éppen egyik csecsemőjét táplálta, amikor beléptünk. Egy öreg asszony motoszkált a szobába, aki udvarias köszönéseinkre, székkel kínált meg bennünket. Mély részvét fogott el, a nyomor ezen tanyáján, a teljesen magára hagyatott asszony láttára s bemutatkozva, elfoglaltuk a részünkre kijelölt helyet. Elmondtuk a szerénesétlen asszonynak, hogy újságírók vagyunk. Eljöttünk megláto­gatni. Nem kíváncsiság hozott ide bennün­ket, de az igaz és őszinte részvét. Azt akar­juk, hogy segítsünk helyzetén. Megírjuk sorsát, felhívjuk a jószivü embereket segé­lyezésére s hisszük és reméljük, hogy kéré­sünknek foganatja is leend. Mialatt ezeket az özvegynek elmondottuk, egyszerre megtett a szoba. Az udvar összes lakói betódultak a la­kásba. Égette őket a kíváncsiság, váljon mit keres a szerkesztő a nyomor tanyáján, vagy talán az érdekelte őket, mit hoztunk a sze­gény asszony számára ? ... A szenvedő anya arcán felvillant egy mosoly. Talán az első betegsége óta. Meg­köszönte, hogy meglátogattuk, hiszen nehéz betegségében teljesen magára van hagyatva. A háziak ápolják, de azok is küzdenek az élet terheivel és igy gyakran van magá­ban, három apró gyermekével. Kérésünkre elbeszélte élete kálváriáját. Ezelőtt 10 évvel ment feleségül özvegy Fi- niász Jakabhoz, aki metsző volt Érszakácsi­ban. Két mostoha gyermek maradt az első feleség után, egy fiú és egy leány. Házassá­gukból három gyermek származott, egy fiú és két leány. Heten éltek együtt, küzdelme­sen, de boldogan, megelégedetten, abból a szerény keresetből, amelyet férje hivatala jövedelmezett. A múlt év őszén férjét megtörte az élet terheivel való küzdelem és anélkül, hogy övéiről a legcsekélyebbel is gondoskodhatott volna, elhagyta örökre feleségét és öt ár­váját. Nem volt mit keressen Érszakácsiban. Beköltözött Nagykárolyba, hogy gyermekeit iskoláztathassa és neveltethesse. Jószivü emberek és az izr. Nőegylet tá­mogatták minden hónapban, de maga is dol­gozott, hogy a betevő falatot gyermekeinek megkereshesse. Nagyon sok kellett az öt gyermeknek. Mostoha leányát, aki 15 éves, a debreczeni tanitónőképezdébe jár és jóllehet kitűnő ta­nuló létére kedvezményekben részesül, mégis N em lesz többé nedves lakás! N em lesz többé nedves pince! mert a „BIBER“ abszolút vízhatlan szigetelő lehetővé teszi mindennemű nedves és viz- állásos helyiségek tökéletes szárazza tételét. „BIBER“-rel bármely kőműves vé­gezhet szakszerű szigetelést. „BIBER“ megoldja a beton és vasbeton vizhatlanitási kérdését is. Prospektust, használati utasítást és min- TRS JT»a irt mnirAlr(t egyedelárusitója |S:TCni WA« Ác fakereskedők den egyéb íélvllágcsitást készséggel ad a » ©r-2milT@.K ±z----------ZSlügf JJJLO? 8S J. Nagykárolyig

Next

/
Oldalképek
Tartalom