Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1914-04-25 / 17. szám

2-ik oldal. KÖZÉRDEK i» ■* 1914. április 25. 17-ik szám. Fogászati műterem Nagykároly, Könyök-utca 11. szám. Készítek a gyökér eltávolítása nélkül- is : természethii fogpótlásokat arany­ban‘és vulkánit kautschukban; száj­padlás nélküli fogpótlások u. m.: aranvhidak. koronák, csäuiOgok <x 1.0 vészi- esebb kivitelben. Foghúzás. Fogtömés. vizsgázott fogtechnikus. Ezt is szokás mondani: A korhadó polgári osztály helyett a magyar föld és népből sarjad ki a jövendő vetése. A mondáshoz nagy optimizmus kell, a benne való hithez nagy naivság. Hiszen a magyar föld állapota s megművelésé­nek primitiv módja a kezdete társadal­munk válságának. Hát nem szerencsejá­ték-e tulajdonképpen az egész magyar élet, minden magánköltségvetéseivel együtt. Kezdetleges földmivesország vagyunk, ke- nyérmagtermelő foltokból összerakva, ki­szolgáltatva jő időnek és rósz időnek, a hogy a természetnek tetszik. Hnsz millió ember egy évig való élete arra a kártyára feltéve: lesz-e tavasz yégén eső és júni­usban jég. Hiszen gazdasági életünk ilyen berendezésével indokolják meg a börzei szerencsejátékot, mint viszontbiztosítást a felhők személye ellen. Azt az országot pedig, melyek alapintézményei közé tar­tozik a szerencsejáték, paragrafusokkal rá nem lehet tolni a normális polgári élet szolid sínjeire. Szenzációs újdonság! Royal kávéház ban minden szerdán, szombaton és vasárnap mozielőadás tar tátik. Változatos műsor 1 Belépti-dij nincs! A nagyérdemű közönség jó- akaratu támogatását kérve, vagyok kiváló tisztelettel: Braun Márton tulajdonos. Az adókivetések. Hasznos tudnivalók. r Rövid idő múlva összeülnek az adókivető bizottságok, hogy a III. osztályú kereseti adót három évi joghatállyal megállapítsák. ! Bár közel 30 évesek kereseti adótörvényeink, a nagyközönség tekintélyes része teljesen tá­jékozatlan azokban, pedig e tájékozatlanság ; sokszor súlyos anyagi következményeket von maga után, melynek tudatára rendszerint csak akkor ébred az adózó, midőn már el­késett minden jogorvoslattól ós nincs más hátra, mint három éven át nyögni a nagy j adót. Nem vélünk tehát felesleges munkát ! végezni, midőn az érdekelteknek némi út­mutatással szolgálunk, hol és miként véd­hetik meg kellően érdekeiket. A III. osztályú kereseti adó alá tartoz­nak a haszonbérlők, gyárosok, kereskedők s I általában mindazok, akik valamely haszon- ! hajtó üzletet folytatnak, továbbá a szellemi, {értelmi vagy művészi foglalkozást űzők (ügyvéd, orvos, mérnök, iró) amennyiben — mint alkalmazott — nem tertozik a IV osztályú kereseti adó alá, végül a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok ós egyletek igazgatói, a jelenléti jegyekért járó összegek után. Utóbbiak III. osztályú kereseti adóját azonban nem a kerületi adókivetö bizottsá­gok, hanem központosítva kezelt társulati adókkal egyidejűleg az ezeket tárgyaló bi zottság ádapitja meg. A törvény tulajdonképpen a fél által be­nyújtott vallomás alapján, a három évi ki­vetési időszak első évét megelőző három évi tiszta kereset .átlagát állapítja meg adóalapul. Az ekként* megállapított adóalap rend­szerint az alább következő minimális téte­leknél kisebb nem lehet; újonnan keletke­zett üzletekre, foglalkozásokra azonban ezen tételek felére mérsékelhetők az első két évben. A tízszázalékos adókulcs alapját képező legkisebb kereseti nyeremények kiszámítása a lakbérek segélyével a következőkép tör­ténik : 112—2l/2-szeres összege a lakbérnek, ha az .1.000 koronánál nem nagyobb; 112—2-szeres összege a lakbérnek, ha az 1000 koronától 2000 koronáig terjed ; 2— 6-szoros összege, ha a lakbér 2000 ko­ronától 4000 koronáig terjed és 3— 8 szoros összege, ha a lakbér 4000 ko­ronánál nagyobb. Minden kiskorú gyerme­kért a lakbérnek 10 százaléka levonandó, a levonás azonban gyermekenként 1000 koro­nánál és összesen 40 százaléknál több nem lehet. Ezenkívül az üzleti (iroda) helyiség béré­nek 25—100 százaléka is számításba veendő. Itt figyelembe kell venni az üzlet vagy fog­lalkozás természetét, ha az nagyobb helyi­séget igényel, úgy ezen körülmény a száza­lék alkalmazásánál esökkentőleg hat. Egyes foglalkozásokra külön minimális adóalapot állapit meg a törvény, igy haszon­bérlőknél a vállalt kötelezettségek évi érték­összegének 25 százaléka, mészárosoknál (hen­tes, húsvágó) minden levágott szarvasmarha után a fővárosban 10, vidéken 4—8 korona (borjú és sertés 4—4, juh 8—8 számit egy marhának), bérkocsisoknál, társaskocsi válla­latoknál minden ló után a főváiosban 200, a vidéken 60—120 koronát vesznek tiszta kereseti nyereménynek. Az adókivető bizottság tárgyalását meg­előzőleg az adókiszámitási javaslatokat tar­talmazó lajstromokat előre hirdetett 8 napon át közszemlére teszik oly célból, hogy azok­ból az érdekeltek tájékozást szerezhessenek úgy a saját, mint másokra kiróni szándédolt adók nagyságáról. E nyo c nap alatt Írásbeli kifogásait, észrevételeit bárki beadhatja. Az adókivető bizottság tárgyalásai nyil­vánosak, azokon bárki részt vehet; szükség esetén ugyan zárt üléssé is alakulhat, de határozata ez esetben is a nyilvános ülésben hirdetendő ki. Hangsúlyoznunk kell, hogy ezen határőr zat kizárólag a III. oszt. kereseii adót álla­pítja meg, melynek még a következő járu­lékai vannak : 16 éven felüli családtagokért fejenként 2, illetve 4 korona, a nőcselédórt 4, a férficselédért 8 korona fizetendő; az ál­talános jövedelmi pótadó 10 százalék, ha a kereseti adó 80 koronánál nem nagyobb, mely esetben már 35 százalék; az országos betegápolási pótadó 5 százalék, továbbá köz­ségi adó óimén 33, útadó címén 1.5 és ke­reskedelmi és iparkamarai illeték címén 2 százalékot vetnek ki, úgy hogy a székes- fővárosban a 80 koronánál kisebb adózó még 51.5, a 80 koronánál nagyobb adózó pedig A teraszon heverve nézte a tengert, ügy szerette a végtelen azurlap fenségét bámulni, amint hatalmas hullámokat csapva zúgva, bőgve ostromolja a sziklapartot, hol meg csendes morajlással szerelmesen kúszik fel reá, hogy azután ismét lágyan vissza hull­jon. Julia az öbölben csónakra ült. Könnyű kis jármüvét maga vezette. A tenger csen­des, nyugalmas volt, mint alvó gyermek. Szelíd hullámai csendes csobbanással verőd­tek a sziklaparthoz. Julia nekifeszült az evezőknek s melan­kolikus, szomorú olasz dalokat énekelve sik­lott tovább a tarajos habokon. E naptól kezdve sokszor találkoztak. Hol a nyaralókhoz vezető sétányokon, hol a ten­gerparton a sétálok tömkelegében. Végre megösmerkedtek. György melegséggel, hévvel beszélt tá­voli hazájáról. A magas jégboritotta hegyek­ről, a végtelen alföldről, mely mint szerető anya táplálókkal látja el minden egyes fiát. A szabadságról, melyet minden magyar szi­vében hordoz s a nagyokról, kik e szabad­ság kivívásában oly fényes szerepet ját­szottak. Julia láthatólag meleg érdeklődéssel hall­gatta. Naponta együtt csónakáztak. György ült az evezőknél, Julia kormányozott, A fin cso­dálattal tekintett a leányra, a leány érdek­lődve szemlélte a fiút. Az evezők szelíden mólyedtek az azúr kék csendes vízbe, melynek visszahulló cseppjei, mint a hárfa muzsikája hangzott füleiknek. Szembe ültek egymással. Nézték egymást s nem tudtak betelni egymás szemléletével. S azután beszéltek, tavaszról, virágról . . . szerelemről. Folyton messzebb s messzebb kerültek a parttól. Lassan lassan már csak apró pon­toknak látszottak a parton mozgó emberek, végül teljesen elvesztették a sziklás part szürkeségében. György lábai elé húzta az evezőket. A csónak a lendülettől még lassan tova siklott a csendes hullámokon. Julia mellé ült. A végtelen tenger fogta körül őket. A tavasz napfény szúrva melegen tűzött le rájuk, tá­volról a langy szellő narancs s világ illatot sodort feléjük. Szivük hevesebben kezdett dobogni, szinte hallották egymás szivének kattogását. Közelebb simultak egymáshoz. Oly szép volt minden. A ragyogó napsugár, a virág­illat, a tenger lágy morajlása, a tavasz . . . Érezték egymás melegét s megszédültek. Szenvedélyesen átkarolták egymást, mig aj­kuk egy forró, egy észbontó csókba ol­vadt . . . A nap még ragyogóbban tűzött alá, a szellő még kellemesebb illatokkal simogatta őket . . . S a tenger egyhangú morajlása, mintha egy hatalmas kórus danáját zengte volna fü­lükbe, úgy hallották, minden azt súgja nekik: — Amen! . . . Amen ! . . . Amen! . . . az 1914. evre Megérkeztek Lilienfeld Sándor a legszebb gramofon-újdonságok í?zíeübe* Nagykároly, Nagy piac. órás és éksze­rész Aranyeső, Cigányprímás, Buksi, Cangó stb. Egy lemez ára 2 korona 50 fillér. _____________ ® daralo lemez -vételinél 200 d.axa/b t\ä. ingben..

Next

/
Oldalképek
Tartalom