Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-04-11 / 15. szám
4-ik oldal. Ermellék 1914. április 11. 15-ik szám. nap délután vecsernye. — A ref. templomban : ünnep elsflnapján urvacsora-osztás. Istentisztelet és prédikáció. Elsőnap prédikál Végh József esperes, másodnapján Kovács Lajos segédlelkész. Ebéd a főszolgabírónál. Szerdán Dobozy Kálmán főszolgabíró a járási tisztviselői kar tisztviselői kar tiszteletére ebédet adott, amelyen részt vettek Makutz Gyula állomásfőnök, Szatmáry Sándor nyug. ref. lelkész, dr. Andrássy Ernő tb. megyei főorvos és Kocsár Árpád földbirtokos is. A rendkívüli kellemes hangulatban lefolyt ebéd, benyúlt a késő délutáni órákba is. Eljegyzés. Leránd Ödön, a Blau és Lukács- féle fővárosi gépgyár munkaosztályának vezetője, holnap tartja eljegyzését, Praszner János érmihályfalvai vendéglős kedves és bájos leányával, Lenkével. Sok boldogságot kívánunk a szívből kötendő frigyhez. Kinevezés. Á m. kir. pénzügyminiszter Jakab Kálmán kereskedelmi akadémiát végzett növendéket, az érmihályfalvai dohánybeváltó hivatalhoz, gyakornokká nevezte ki. Vizsgaletétel. Kiss Valér az értarcsai gör. kath. magyar egyház esperes-plébánosa, postamester, a postakezelő és a távbeszélő szakvizsgát a debreczeni főpostahivatalnál alakított bizottság előtt kitüntetéssel letette. A vizsga sikerében oroszlánrésze van a tanitómesternő, a posta ottani bájos kezelőnője, Gombás Mária urleánynak is. Egyházmegyei közgyűlés. Az érmelleki ref. egyházmegye f. évi április hó 15. és 16-án tartja évi rendes tavaszi gyűlését Székelyhidon, a Fürdő-vendéglő helyiségében, amelyen rendkívüli sok fontos ügy kerül elintézés alá. Az uj ref. lelkész. Végh József ref. esperes f. hó végével, de legkésőbb május elsején foglalja el véglegesen hivatalát és akkor költözik be kedves családjával is Érmihályfalvára. Gyűjtés a Kálvineum javára. Dr. Balthazar Dezső ref. püspök vasárnapi látogalásá alkalmával Varga Béla érköbölkuti ref. lelkész gyönyörű beszédben kérte a társasebéden megjelent közönséget, hogy a szép és nemes intézmény által kibocsájtott levelezőlapok vételével adományozzon a Kálvineum javára és ezúttal tegye emlékezetessé a püspöknek érmihályfalvai látogatását. A közönség lelkesedéssel fogadta az indítványt és rövid idő alatt hatalmas összeg gyűlt be erre a célra, amely fényes bizonyítéka az Érmellék közönsége nemes szi- vüsége és nagylelkűségének. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete f. hó 7-én rendkivüli közgyűlést tartott P. Kovács Sándor főbíró elnöklete alatt. A gyűlés tárgya annak bejelentése volt, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága jóváhagyta némi módosítással a községi szervezési szabályrendeletet, amelyet tudomásul vett a közgyűlés. Bemutat- tatott a vásártéri belvizlevezetési munkálat végrehajtása ügyében meghirdetett pályázat eredménye és ezzel egyidejűleg az államépi- tészeti hivatal véleménye, amely a munkálat kivitelével Weinberger Ferenc nagykárolyi lakost javasolja megbízni. A közgyűlés utasította az elöljáróságot, hogy a szerződést 10,022 K 54 fillér vállalati ár mellett, az államépitészeti hivatal javaslata értelmében, vállalkozóval kösse meg. — Szalacs község kérelmét, amelyben az ottani községi járdához szállított asphalt anyagok után beszedett 258 K 35 fill, kövezet vám visszafizetését kérte, teljesítette a közgyűlés és utasította az elöljáróságot a beszedett illetékek visszafizetésére. — Felolvastatott a községi kezelőszemélyzet azon kérelme, amelyben az uj szabályrendelettel megállapított fizetésüknek 1914. január 1-től való folyósítását kérik, egyben Fábián Bertalan adóügyi jegyző a községi rendőrök azon kérelmet terjeszti elő, hogy tekintettel arra, hogy a rendőrök az uj szabályrendelet szerint évi 550 K kisebb javadalmazásban részesülnének, kérik, hogy illetményeik évi 600 K-ban állapíttassák meg. A közgyűlés Jakab Rezső jól indokolt előterjesztésére egyhangúlag kimondotta, hogy a kezelőszemélyzet kérelmét jogos és méltányosnak tartja és azt teljesiti is, a rendőrök illetményét pedig addig is, mig a törvényhozás rezdezés alá veszi, a vidéki rendőrséget, évi 600 K-ban állapítja meg és utasítja az elöljáróságot, hogy ezen szükségletek fedezésére pótköltségvetés utján gondoskodjék. Elintézett a közgyűlés négy ille- tüségi ügyet, amely után elnök a gyűlést berekesztette. Állami iskola érmihályfalván. Vasady Lajos Biharmegye kir. tanfelügyelője értesítette az elöljáróságot, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter Érmihályfalva községben 1914. évi szeptember 1-től kezdve két tanítói állással magyar tannyelvű állású elemi iskolát szervezett. Egyben felhívta az elöljáróságot, hogy sürgősen jelentse be, hogy a község az állami iskola elhelyezésére szükséges telekkel rendelkezik-e ? ha telek még nem volna, akkor azt mielőbb szerezze, be, hogy a jelentés vétele után az állami iskola építési tervét és költségvetését az államépitészeti hivatal által mielőbb elkészíttethesse ; egyben tegyen meg minden intézkedést arra nézve, hogy az állami iskola építése a készítendő terv és költségvetésnek vallás- és közoktatásügyi minisztej ur által leendő jóváhagyása után azonnal kezdetét vehesse úgy, hogy az állami iskola a folyó év szeptember 1-re felépíthető legyen; az estben, ha ez meg nem történhetnék, felhívta az elöljáróságot, hogy az állami iskola részére az 1914. évi szeptember 1-től kezdve 2 alkalmas tantermet béreljen ki: a tantermekért járó bérösszeg az 5°/0-os iskolai adóból lesz fedezendő; intézkedjék az 5°0-os iskolai adónak a kivetése iránt: az állami iskola szervezése tárgyában 1913. évi október 18-án hozott községi képviselőtestületi határozatot, jóváhagyás végett 3 példányban terjessze be a vármegyei törvényhatósági bizottsághoz mielőbb, úgy, hogy az a f. évi junius havában tartandó törvényhatósági közgyűlésen jóváhagyást nyerjen s a jóvá hagyási záradékkal ellátott határozat 2 példányát f. évi julius végéig terjessze be. Általában tegyen minden intézkedést arra nézve, hogy az állami iskola a folyó évi szeptember 1-én akadálytalanul megnyitható legyen. A kir. tanfelügyelő megkeresése a jövő hétre egybehívandó képviselőtestület elé lesz terjesztve. A szolgabiró, meg a gazdálkodó. Tatai Gábor szalacsi gazdálkodót Dobozy Kálmán főszolgabíró kihágásért húsz korona pénzbüntetésre ítélte. A gazdálkodó felfolyainodást jelentett be az ítélet ellen, azonban az alispán is helybenhagyta az Ítéletet. Amikor az alispán végzését a szolgabiró közölte a gazdálkodóval, ez azt a kijelentést tette : nem igaz, hogy a szolgabiró felterjesztette a felfolyamodást az alispánhoz. A szolgabiró erre feljelentette Tatait, akit hivatalból üldözendő becsületsértés vétsége miatt hétfőn vont felességre a nagyváradi kir. törvényszék. Kétszáz korona pénz- büntetésre Ítélte a bíróság Tatait, aki az ítéletben megnyugodott és igy az jogerős. 1914. B. 228/4. sz. A nagykárolyi kir. jbiróság. ff O Felsége a király nevében! A nagykárolyi kir. járásbíróság, mint büntetőbíróság, becsületsértés vétsége miatt Friedman Márton érmihályfalvai lakos ellen inditott bűnügyben Simkó Aladár főmagánvádló vádja felett dr. Serley Jenő kir. járásbiró és Sopronyi József jegyző- könyvvezető részvételével, dr. Kovács Lajos ügyvéd főmagánvádló képviselője és Friedman Márton vádlott jelenlétében Nagykárolyban, 1914. évi március hó 25. napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján, a vád és a védelem meghallgatása után, me*ghozta a következő ítéletet : Friedman Márton vádlott, 34 éves, izraelita vallásu, székelyhídi születésű, érmihályfalvai lakos, magyar állampolgár, nős, pékiparos, vagyontalan, bűnös a Btk. 261. §-ába ütköző és első tétele szerint minősülő becsületsértés vétségében, amelyet úgy követett el, hogy 1914. február hó 25-én Érmihályfalván Simkó Aladár nagykárolyi lakos címére feladott nyílt levelezőlapon Simkó Aladár eljárását or- czátlan és igazságtalannak nevezte s ez által irányában meggyalázó cselekményt követett el. A kir. járásbíróság ezért: Friedman Márton vádloltat a Btk. 261. §-a alapján tiz azaz 10 K pénzbüntetésre Ítéli. A pénzbüntetést az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt kell végrehajtás terhével a kir. járásbíróság vezetőjénél az 1892. XXVII. t.-c. 3. §-ában meghatározott célra megfizetni. A pénzbüntetést behajthatatlansága esetére a Btk. 53. §-a alapján egy napi fogházra kell átváltoztatni. A vádlott a Bp. 480. §-a értelmében köteles az ezután felmerülő bűnügyi költséget az államkincstárnak megtéríteni. Köteles továbbá vádlott 30 K képviseleti költséget 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett Simkó Aladár főmagán rádiónak megfizetni, végül a kir. járásbíróság a Btk. 277. §-a alapján megrendeli, hogy a jogerős ítélet indokaival együtt a Nagykárolyban megjelenő .Közérdek“ cimü lap „Érmellék“ részében vádlott költségére egyszer közzététessék. Indokolás. A kir. járásbiréság Friedman Márton vádlott beismerésével az ítélet rendelkező részében megállapított tényállást vette bizonyítottnak. A vádlottnak ez a cselekménye a Btk. 261. §-aba ütköző és első tétele szerint minősülő becsületsértés vétségének alkotó elemeit foglalja magában a beszámítást és a büntethetőséget kizáró ok pedig nincs; ezért a vádlott bűnösségét meg kellett állapítani s őt a Btk. 261. §-ának első tétele szerint el kellett ítélni. A büntetés kiszabásánál a bíróság vádlott büntetlen előéletét, beismerését és felindult állapotát, mint enyhítő körülményt vette figyelembe. Az ítélet egyéb rendelkezései az idézett törvényszakaszokon alapulnak. Nagykároly, 1914. évi márc. 25. napján. Dr. Serly Jenő, kir. járáibiró. Kiadta a nagykárolyi kir. járásbíróság 1914. évi április hó 4-én azzal, hogy ezen ítélet jogerős. Ember, irodatiszt. Szives tudomásul. Tisztelettel értesítjük a nagyérdemű hölgyközönséget, hogy Érmihályfalván, a Vasut- utcában, a Gazdasági Bank épületében levő nöikalap clivattermünkbe megérkeztek az idény legelegánsabb és finom kivitelű tavaszi és nyári kalapjai, amelyeket a legnagyobb választékban a leg- jutányosabb árak mellett bocsájtunk a hölgyközönség rendelkezésére. Gyászkalapokat 24 óra alatt vidékre is elkészítünk: Szives pártfogást kérve, vagyunk kiváló tisztelettel Páll nővérek nöikalap dlvatterem tulajdonosod
