Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-04-04 / 14. szám
Nagykároly, 1914. április A. 14-ik S2ám. VII. évfolyam KÖZÉRDEK Sjí Ef^MELLEK KERESKEDELEM, IPAR ES TTIEZŐG AZDAS A G ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fi ér. - Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi György-tér 36. Telefon 95. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 7'— kor. félévre 3'50 kor Vidékre postán küldve egy évre 8'— kor. félévre 4.— ko Egyes szám ára 20 fUlév. Az olcsó pénz, ami nincs. Az Osztrák-Magyar Bank a rátát 4 százalékra szállította le és ezzel visszatértünk ahhoz a kamatlábhoz, amely néhány évvel ezelő:t jó pénzviszonyok között a normális volt. A 4 százalékos bankrála 1911. szept. 21-ike, tehát több, mint két és fél esztendő óta, nem fordult elő. Érthető hát, ha a közvélemény hozsannával fogadja. Sajnos, az alacsony kamatlábtól gazdasági életünk hamaros fellendülését alig remélhetjük. A pénz gyors megolcsóbbo- dása ezúttal nyilván valólag a válságokat követő depresszió egyik kisérő jelensége. A nagy pénztömegek lassankint visszafolytak gyűjtő medencéjükbe: a nagy pénzintézetekhez, holott a gazdasági élet és főleg az ipar és a vállalkozás a fogyasztás nagymérvű visszafejlődése miatt stagnál és a tőkéket egyelőre igénybe nem veszi. A 4 százalékos kamat, mint mondani szokás, jórészt csak névleges. Érvényes azokra pénzintézetekre, amelyeknek az Osztrák-Magyar Banknál visszlei-zámitolási hitelük van és érvényesül azoknál a kiválasztolt legprímább cégeknél, amelyeknek váltói az Oszták- Magyar Bank szempontjából banksze- rüek. A kamatláb olcsóbbodásából továbbá eléggé kiveszi részét a nagy pénzintézetek klenlélája, valamint általában azok a legelsőrendü cégek, amelyeknek váltói a n'yilt piacon üzleti forgalom tárgyát képezik. Ezek számára van csak 4 százalékos, vagy e bankrátához igazodó alacsony kölcsönpénz. Ellenben a nagy pénzbőség dacára a közép és kisebb exisztenciák számára a hitelforrások csak úgy el vannak zárva, mint eddig és a pénz olcsóbbodása ezekre a széles rétegekre nézve egészen közömbös. • Hiába 4 százalékos a hivatalos bankkamatláb, amikor nincsen, aki hitelt nyújtson a kereskedőnek és iparosnak. A kereskedői és ipari hitel hiányosságát mindenki panaszolja. Hihetetlen, hogy társadalmunkban milyen kevés a kezdeményező erő és mennyire nincs meg a közös eljárás szükségességének tudata. A kereskedelmi hitel megteremtése érdekében mozgalom indult Budapesten, de azért az ország sok száz kereskedői és iparos-egyesülete, szervezete, érdeképvi- selete között még egy sem akadt, amely a nagyképűsködés és fontoskodó egy- letesdi közepette ráért volna ezt az ügyet a kezébe venni és elindítani. Pedig kü- lön-kiilön minden kereskedő és iparos tudja, sőt egyenesen a maga baján érzi, hogy ebben az országban kereskedelmi és ipari hitel nincsen és hogy a hitelnek ez a hiánya legsúlyosabb, legveszedelmesebb akadálya a haladásnak és a boldogulásnak. Nem rettenetes e nap-nap után észRUBLETZKY KALMAN nőf- él nridivat-ántháKa IAGYKAROLY, lleak-tér 18. Ajánlja legdusabban felhalmozott áruraktárát mindenféle vászon, kész fehérne- mn**r miiekben, úgyszintén színes és fehér damast asztalteritékekben. TÁRCZA. A szinészleány. Irta: Szekula Jenő. A szinészkisasszony a ruháit rendezgette, miket nehéz ruhakosarakban hozott utána egy parasztfiu. Az asztalon fojtó illatu pet- róleumlápa égett, az alacsony mestergerendák szinte érintették hajfürtjeit, ha lábujjhegyre ágaskodott. A bútorzat egyszerű volt és parasztos, a falon egy ócska szinehagyott olajnyomat, még nem volt ideje, hogy jobban megnézze: talán Petőfi halálát ábrázolta, amit szive vérével rajzolja bele a csatamező homokjába ezt a szót: „hazám !“ — Vájjon milyen lesz az idei telem, — suttogta a szinészleány fázósan és elmerengve, , mig leült az asztal mellé és egy pillanatig reszketve, szinte eszelősen bámult maga elé. A benyílóban egy vén cipészmester kapta- f fán kovácsolt, egy ezüstös hajú, terebélyes asszonyság szapult és tanitgatott valami ma- szatos képii cselédleányt, aki meglapulva, ijjedt engedelmességgel hallgatta. Az alacsony lámpa fénye, a hangok, az inasgyerek halk nótázása átszürődött a szinészleány szobájába, aki második napja albérletben lakott itt. De felriadt mégis álmodozásából: — Ez lesz tehát az uj környezetem, — suttogta maga elé elmerengve. De a hangjában nem volt sem szemrehányás, sem szomorúság. Kun Saroltának hívták, az erős szüzek nemes és nagyratörő fajtájából, alakja karcsú volt és igéző, még fiatalabbnak mutatta koránál, de erős és hajlékony is, mint az acél. Még nem tudta mi a szerelem, bár már kiraboltnak és megesalottnak érezte magát. Még növendékleány korában adta el az anyja, vagy ő adta el magát az anyjáért. Egy bankpénztárnok vásárolta meg, — olcsón — úgy tört reá, mint a faun a kelep- cépe került najádra; s bizonyára sejtelme sem volt, mily nemes kincset szorongat a karjában. De Kun Sarolta lelkére nem volt nagyobb hatással ez a viszony, még csak áldozatnak se tekintette, csak valami szükséges rossznak, amin, az ő pályáján, szegény leányoknak előbb vagy utóbb keresztül kell mennie. A pénztárnoknak is kiadta az útját hamar, mihelyest egy kis lélegzethez tudott jutni: — Ne álljon az utamba 1 — mondta a bankpénztárosnak, aki már formálisan beléje szeretett, sőt a kezét is megkérte. Nem tudom szeretni. S ha barátnője is voltam magának, a félesége nem lennék soha, soha. cipőket vásárolni a már elismert :: Gyerünk CIPŐÁRUHÁZBA Kereskedelmi és Iparbank palota (a Petőfi-nyomda szomszédságában) Egységes áraim a következők: Női fél vegyes cipők ..................................K 4.90 Nő i amerikai legújabb facon (Lag, bagaria shewro) K 10.50 Férfi vegyes cipők.......................................K 8.50 Fé rfi amerikai minden min. (Lag, bagaria, shewró) K 13.50 Gyermek cipők : félcipő 21—25. barna vagy fekete K 2.50, 26—28. K 3.50, 29—34. K 4.50. Amerikai: 22—25. K 3.90, 26—28. K 4.90, 29-34 K 5.90. Mielőbbi látogatást kér Stern Lajos oipöáruháia, Bankpalota.
