Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1914-01-10 / 2. szám

1914. január 10. 2-ik szám.

kuZKHDEK

5-ik oldal

± kilogramm szalon cznkorka csakis: 2 korona

Cukorkák és diszek, Kugler, Heller és Shmidt bonbonok nagy választékban

Gyümölcsök :

Nagybányai alma. Almeriai szöllő. Datolya. Malaga. Füge Krünella stb.

Schnell Imrecsemeqeüzlete j Ä&ÄÄ

j Hl Nagykároly, Kölcsey-utcza 1. |f|Í | i

Naponta friss virsli és fölvágottdk- S Tescheni Andrássy teavaj. 1 ürley Pezs9°borok •

Telefon 80. szám. f Reserve, Casinó és Talisman.

füligiHlS "\7"id.élsi rrxeg'rein.d.elésels: a,zonrxa,l esz]sözölt3tn.els:. SSSSil

szemben magasabb igényekkel fellépni nem lehet. A legtöbb, amit követelhetünk, hogy a hangulat és haláskeltésben szorítkozzanak az ízlés korlátái közé s amennyit képesek produkálni e korlátok közt a kacagtató humor eszenciájából, s az illúziókeltés eszközeiből, lássuk, elő vele. Ezen túlmenő igényeket nem támasztunk az operettc-esövel szemben.

Az elmúlt hét műsorából említést érdemel a „Buksi“ előadása, mely az „Aranyesövel“ meg a „Sztrájkol a gólyával“ együtt a nagykárolyi operette-esték legsikerültebb darabjai közé számiiható. ízlése franciás, mókái köny- nyedek, felületesek, de bő alkalmat nyújt táncprodukciók, idomok és jelmezek bemuta'ására. Szóval együtt van benne minden, ami egy színházi est sokfele szempontból nézett sikerének feltételei közé tartozik. A Buksi szerepét Váradi Izsó, a társulat atyamestere játszotta a tőle megszokott ügyességgel és a szerep kívánalmának megfelelő naivitással. Két partnere Bródi Irén, meg Tombor Olga volt. Mindkettőnek sikerült a láncszámait megismételtetni. Bródi Irén ezúttal önmagát mulla felül a mozgási nehézségek legyőzésében és jól megérdemelt tapsokat aratott. A primadonna pedig minden elismerés mellett is engedjen meg ezúttal egy kérdést: miért kell a bájos, eredeti egyéniségére azt a modorosságot erőltetni? Ezzel könnyen járhat úgy, mint az operette melódiája, amelyet megszokott a közönség füle. Salgó Ilonka könnyed mozdulataival és láncával aratott sikert, Marossynak, a „Faun“ kitűnő alakítójának pedig jól illett a megjelenéséhez ez az itteni bohókás angolos beszédű szerepe is. Párja Neményiné volt, kinek ez a szerep kissé erős gimnasztika, azonban ezért is csak dicséret illeti, mert tudjuk, hogy ez a darab annyira foglalkoztatja a társulat nötag- jait, hogy ó is nélkülözhetetlenné vált s egy lürge táncos szerepet kellett kreálnia. Gáspár Jenő és Parlagi Margit a szülőket játszották sok humorral es rátermettséggel. A többiek is, mind akik resztvettek, legjobb igyekezetüket vitték tüzbe s jórészt ennek tulajdonítható, hogy ez az előadás, legalább külső csin, meg hatás dolgában kiemelkedik operette előadásaink átlagos színvonalából.

Nem mondható el ugyanez már pl. a „Támlásszék 10. sz.“ előadásának a sikeréről, mert a darab maga a komikumnak azon a fokán áll, amely a torz erteimetlenségbe csap át, minélfogva a közönségből se válthat ki egyebet, mint kacagást, kacagást és újra kacagást. Hát ebben az egyben nem is volt hiányosság.

Dicséretre méltó a „Vereshajunak“, Lukácsy Sándor népszínművének a felelevenítése. A darabban több a tartalom, mint az operettekben és népies, magyaros sajátsága miatt is közelebb áll hozzánk. A szereplők játékára ezúttal nem terjeszkedünk ki, az előadás egészében véve jól sikerült és a közönség is átértette és méltányolta a darabnak az eredeti magyarosságát, meg a szereplőknek a kifejezésre irányuló igyekezetét.

Várakozással tekintünk a következő hetek műsora felé. Egyelőre Edison kinetofonja köti le a figyelmet cs izgatja a képzeletet. A többire nézve azonban várakozó állásponton vagyunk. Amit a közönség kellő számban látogat, azt játszák. S igy egészen a közönségtől, no meg talán a szinügyi bizottságtól is függ, hogy tartson-e tovább is az operette-eső ?

Kor.

HÍREK.

Kuliszák mögül.

A bizonyítvány:

Szintai Nándor a napokban elkéste illetve elaludta a kilenc órai prdbáf hogy a színházi bíróság szigorú ítéletét elkerülje orvosi bizonyít- rángni lett volna szüksége, a szigorú színházi orvos azonban kérlelhetetlen volt. Ekkor hirtelen egy nagyszerű ötlele támad1, elment Lucái színházi fodrászhoz.

— Kedves Lucái ur, legyen szives adjon nekem egy kihúzott fogat.

— Fogat ? kinek ?

— Tudja elkéstem a próbáról s most, hogy megne büntessenek szükségem volna egy fogra, hogg igazolhassam a próbakésésemet azzal, hogy a fogorvosnál voltam.

— En nem szoktam ugyan fogat huzni, hanem, hogy segítsek magán, van nekem eyy rossz fogam azt kihuzatom és odaadom.

— Köszönöm! Köszönöm — rebegi hálásan Szintai — de kérném siessen.

— Vagy tudja mit Szintai ur, miután az üzletből most nem mehetek el, mondok mást, menjen el a mészárszékbe és kérjen ott egy fogat.

— No de az marha fog — mondja Szintai.

— Hát mi külömbség az ur foga és a marha fog között ? — kérdi a derék színházi fodrász.

Miért késett el?

Hevesi a kórus angolos szépsége, arról nevezetes, hogy mindég élkési a próbát. A legutóbbi napokban is megismétlődött ez az eset. Végre nagy későn megjelenik a színpadon.

— Miért késett már megint a karpróbáról ? — kérdi Kallós a szigorú ügyelő.

— Nézze ügyelő ur ■— én az éjjel azt ál módiam, hogy kivettek a karból s azért nem jöttem kellő időben —- válaszolja Hevesi.

Éjjeli zene:

Még egy próba késés, melynek szereplője. Bródy Irén a társulat csalogánya — a társulat nagy gonddal készül a legújabb operette újdonságra a Katonadologra, melynek egyik főszerepét Bródy játsza — elkésett a próbáról a színház szolga ki érette ment még alva találta. Egy fél óra múlva végre megjelenik Bródy—Ma- rossy a darab rendezője szigorúan reászól a nála szokatlan késésért, mire Bródy — a színháznál közismert — sajátságos kifejezéseivel mentegetődzilc.

Hogy a ménkő — az éjjel éjjeli zenét kaptam és azt játszták a cigányok, hogg „Aludj babám aludjál . . és én elaludtam.

A vérbeli színésznő -.

A „ Vereshaju“ főpróbáján a III. felvonás végjelenésében Parlagi — az ifjú, de bohém komikánk — nagy vehemenciával mondja a szerepét. Szereplő társa Gáspár—Veréb Jankó kitűnő személyesitöje — szerepében est mondja;

— Még csavarja az orrát, jaj csak élne trüsszentse magát. Parlagi mini vérbeli színésznő azt hívén, hogy ez néki instrukció, nagy hévvel

elkezdte az oirát csavarni, mig végül tényleg el is trüsszentette magát, — a társulat kitörő \ hahotája közben.

A huff er:

Zilahon történt, a városunkba igyekező színtársulat, tagjai várakoznak az induló vonatra a pályaudvaron. Váradi Izsó tartja szóval az unatkozó társidatot. Egyszerre elöbukban egy ember, egy nagy úti böröndel a kezében. Várnáihoz lép és megszólítja.

— Kérem szíveskedjék megvenni töllem e bőröndöt, nagyszükségem volna pénzre.

— Nagyon sajnálom, de nekem nincs szüle- I ségem rá — feleli udvariasan Váradi.

Az ember azonban nem távozik, hanem mindinkább tolakodóbb lesz. — Kérem tessék megnézni a legfinomabb disznó bőrből van.

— Kérem — feleli Váradi — először is én mint hithü ember nem használok semmi olyan holmit ami disznóból van, másodszor mit csináljak én azzal a bőrönddel ?

— Hát bele rakja a ruháit.

— Nagyon sajnálom uram, de a maga kedvéért nem fogok meztelenül járni.

(M-i).

A halottas házban nem hallatszik más csak zokogás ... A koporsóban egy fiatal leány fekszik kiterítve, fehér mennyasszonyi ruhában s úgy látszik mintha aludna . . . Bánattól lesújtott szülők, édes testvér, rokonok, ismerősök, könytelt szemekkel állják körül a ravatalt, siratják az élet legszebb éveiben elhunyt bájos fiatal leányt. És a szeretettel környezett drága halott lelke, fen az égben az angyalok között bánatosan tekint le a földre. Sajnálja az imádásig szeretett szülőket, testvért, rokont, ismerősöket, akiknek távozásával oly végtelen űrt ha gyott szivükben. Vigasztalódjatok még az Isten rendeltetésében bánatos szülők. Aki itt hagyott benneteket, hogy felcserélje a ! földi létét az örök boldogsággal a Menyországgal, az már nem szenved többé ! Magához szóllitotta őt az Ur! ... Az Urnák angyalra „volt szüksége . . . meg kell nyugodni az 0 bölcs határozatában . . .

* *

*

Lesújtó csapás borította gyászba Lucz György városi tanácsost és családját. Hosz- szas és kinos szenvedés után elhunyt a család szemofénye Mariska, élete legszebb, 17-ik évében. A halál hire a városban általános és mély részvétet keltett, mely inpozáns módon nyilvánult meg úgy a temetésen, mint a családhoz érkezett nagyszámú részvét nyilatkozatban. A temetés kedden délután folyt le, amelyen megjelent a város egész közönsége. A gyászoló család a halálesetről az alábbi jelentést adta ki: Alulírottak a kiterjedt rokonság nevében is szomorodott szívvel jelentik, hogy a kedves jó gyermek, testvér és rokon Lutz Mariska f. évi január hó 5-én d. e. 10 órakor, 17 éves korában örök állomra hunyta szemeit. A megboldogult kihűlt teteme f. hó 6-án, kedden d. u. három és fél órakor fog az Arany- János-utcaigyászbáztól a róm. kath. egyházszertartása szerint a helybeli Rozália sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő

f Lutz Mariska.

1T10DERN RUHAFESTÉS ui |TÍ jTD DÍil GALLÉROKQŐZMOSASA BÁRMILY PIVATSZINRE l| ^ J I M J L l\ r HL tükörfénnyel hófehérre Nagykároly, Széchenyi-u. 43. sz. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett )