Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-03-21 / 12. szám
2-ik oldal. ERMELLEK 1914. március 21. 12-ik szám. Török Irén és Társa Debrecen, Piac-utca 38. szám. Értesíti a t. közönséget, hogy Női halap-szalonját áthelyezte Arany János-utca 1. szám alól Piac-utca 38. szám alá, a (Hungáriával szemben). “] Tavaszi es 37- d, x 1 Is a 1 a p o 3s: I asztalra, bezárta a helyiség ajtaját és felszaladt lakására vacsorázni. A vacsorázás alig tartott tiz nercig s a midőn visszatért, rémülettel constatálta, hogy valaki álkulccsal behatolt az irodahelyiségbe és a 8 drb pénzes levelet ellopta az Íróasztalról. Fellármázta az egész állomást és azonnal értesítette a csendőrséget, akik alig pár perc alatt a helyszínére siettek és megkezdették a nyomozást. A csendőrség első intézkedése az volt. hogy az egész állomási épületet lezárta. Er- mihály falván nagy vásár volt s az állomáson rengeteg ember várt a debreceni és ellenkező irányba menő vonatok indulására. A csendőrök minden utast betereltek a várótermekbe és kezdetét vette az utasok és azok podgyá- szainak átkutatása. Az utasok és vasúti alkalmazottak meg- motozása semmi eredménnyel nem járt. — A pénz sehol sem volt. Ekkor az egyik vasúti tiszt azt proponálta, hogy nézzenek be a félreeső helyre is. A csendőrök benyitottak a helyiségbe s a fedődeszka alatt megtalálták a pénzt hiánytalanul, amelyet a tolvaj a borítékokból kivett, azonban a 8 pénzes levélboritékot a legszorgalmasabb kutatás dacára sem sikerült megtalálni. A csendőrség felfogása az, hogy csak a viszonyokkal ismerős ember követhette el a lopást, aki, mikor a nyomozás és a motozás gyors energiával megindult, megrettent és besurranva a mellékhelyiségbe, ott elrejtette a pénzt. A nyomozást a csendőrség erélyesen folytatja. Tiszteletbeli községi jegyző. Biharvármegye jegyzői kara f. hó 18-án tartott gyűlésen Fráter Barnabást, vármegyénk szeretett alispánját tiszteletbeli tagjaivá választotta meg. Sándor és József napja. Szerdán délelőtt igen sokan fejezték ki jókivánataikat Szat- máry Sándor ref. lelkész és Csiri Sándor földbirtokos előtt, mig a távollevő Lovass Sándor nagybirtokost, levélben üdvözölték abáziai pihenőjén. Csütörtökön a város intel- ligentiája Horváth József uradalmi intéző házánál adott találkozót, ahol a házigazda fényes reggelit adott vendégei tiszteletére. Végh József esperes beiktatása. Miként lapunk múlt heti számában is jeleztük, Érmi- hályfalva lakossága — felekezetre való tekintet nélkül, — fényes ünnepségek keretében iktatja be uj hivatalába Végh József ref. esperest. Emelni fogja az ünnepély fényét dr. Balthazár József ref. püspök és gróf Dégen- feld József világi elnök megjelenése is, kiket a község határánál ünnepélyesen fogadnak és bandériummal kisérnek be a községbe. Az ünnepély rendezése tárgyában. Dobozy Kálmán főszolgabíró elnöklete alatt csütörtökön gyűlés volt, ahol megalakultak az egyes bizottságok. A fogadtatás részleteit valamint az ünnepségek proggrammját, lapunk jövő számában részletesen ismertetjük. Márczius 15-ike. Mint minden évben, úgy az idén is hazafias kegyelettel ünnepelte meg a város polgársága a dicső márciusi napok emlékét. Délelőtt az iskolák együttesen ünnepeltek a ref. templom előtt, ahol Szőke János r. kath., Kovács Lajos ref. lelkészek, Uröghy Sándor és Blum Sámuel tanítók tartottak lelkesítő beszédeket. Este az Iparos Otthon helyiségében társasvacsora volt, ahol Kovács Lajos, Konrád László, Szőke János, Benedek Zoltán, dr. Andrássy Jenő és Ekker B. Jenő — utóbbi általános megbotránkozás mellett, az uj sajtótörvényt dicsősitve — mondottak pohárköszöntőket. Vasúti kisiklás. Szerdán délelőtt a 7061. sz. téhervonat a bejárati váltónál ismeretlen okból kisiklott. A vonat kalauzkocsija felborult és az utána következő két kocsiferősen megrongálódott. — A kalauzkocsiból a személyzet idejekorán menekült s igy emberéletben nem esett kár. A szerencsétlenség helyén megjelent Bammer felügyelő, dr. Kiss titkár és az osztálymórnökség több mérnöke. A forgalom egész délelőtt és délután akadályozva volt és a személyvonatok csak késéssel indultak az állomásról — A vasút kára meghaladja 10000 koronát. A vizsgálat megindult. Jegyzői értekezlet. Az érmihályfalvai jegyzői kar kedden Dobozy Kálmán főszolgabíró elnöklete alatt értekezletet tartott, amelyen katonai ügyek és több fontos dolgok kerültek elintézés alá. Garázda kéregetö. Sülye Zsigmond rendőr, a vasúti állomásnál letartóztatta Erdélyi János gálospetrii részeg koldust, aki engedély nélkül kéregetett és részeg állapotában szidalmazta azokat, akik nem járultak hozzá a pálinkabutykos segélyezéséhez. Kijózanodása után elbocsájtották, de feljelentették a szol- gabirói hivatalhoz. Érsemjéni krónika. Az Érsemjénhez tartozó tartozó Kincsem-tanyán, lakodalmi meghívás miatt összeveszett Mócsi János és Pe- tári József. A két sógor között késre került a dolog, amikor is Petári súlyos sérülésekkel maradt a csatatéren. A bírósághoz kerül a dolog, ahol ismét aktuális lesz a magyar ember régi átka: a kés. Vásári találkozás. A csütörtöki nagyvá sáron összetalálkozott két régi haragos Zieh Sándor és Sólymosán Mihály érsemjéni lakos. ITgy látsziK egy gondolaton lehettek, mert se szó, se beszéd, egymásnak estek és ütlegelni kezdték egymást. A szolgá'attelje- si(ő csendőrök alig bírták elválasztani a két magyafi egymástól. Természetes, hogy le- csendesitvén Őket, szabadon bocsájtották, de feljelentették a bírósághoz. Ostoba tréfa. Beihez Lajos érmihályfalvai fodrászmester jelentést tett a cserldőrségnél, hogy az Iparos Otthonban tartott március 15 iki estély alkalmával, valaki kabátját kettévágta, kalapjának fejét széthasította. A csendőrség a tettest — aki másukkal szemben is követett el hasonló ostoba tréfát — nagy erélylyel nyomozza. A javasasszony. Szilágyi Zsuzsánna albisi özvegyasszony szerelmi viszonyt folytatott egy odavaló legénnyel. Amikor a szerelemnek következményei lettek, folyton azon törte a fejét, hogyan menekülhetne meg szégyenétől. Valaki Csorján Sándorné érmihályfalvai javasasszonyt ajánlotta neki, aki felhívására ki is ment Albisra, ahol sikerült is a hét hónapos magzattól’ a menyecskét megszabadítani. A dolog a hatóság fülébe ment és az ügyészség vádat emelt úgy az özvegy, mint Csorjánné ellen és nemsokára a bíróság előtt íog felelni tetteiért az érmihályfalvai javasasszony . . Egy híres lókupec halála. Az országos vásárok egy réme halt meg kedden Érmihály- falván. Naday Samu lókupec, aki számtalan esetben csapott be jóhiszemű gazdálkodókat kehes lovakkal. Egész bűnszövetkezet alakult körülötte és a hatóságot folytonosan foglalkoztatta a Náday-féle lóvásárlások ügye. — Most már csak egy lókupec lakik Érmihály- falva, Tóth Pál a cigánybáró, akit azonban előbb-utóbb elér a törvény sújtó keze, s jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik. Árlejtés eredménye. A vásártéri belvizleve- zetés ügyében négy ajánlat érkezett be. Legkedvezőbb ajánlatot tette Weinberger Ferenc nagykárolyi lakos, aki 9300 koronát kér a munkálat végrehajtásáért. Az ajánlatokat az elöljáróság véleményezés végett beküldte az államépitészeti hivatalhoz. Székelyhid. Márciusi emlék. Irta : Bélteky Lászlóné. Lassan bontja szárnyát a hajnal sugára, Bimbószinü köntöst bocsát rá a tájra. Tavaszi fuvallat játszik a fa lombján: S aranyos fátyollal mindent betakarván, Első sugárait most küldözi széjjel Szabadság Istene a kelő napfénynyel. S tündérmesét szőve, egekig hat a dal, Elgyötört nép ajkán zendül: „Talpra magyar “ Viharos felhővel borult be » menybolt; Ily ádáz küzdelme egy nemzetnek sem volt. Zúgó golyózápor süvöltő zajába Büszkén hangzik be a honvéd imádsága. Nem néz soha hátra, csak mindig előre ! Mig mind a két karja csonkára van lőve. S utolsó sóhajként száll az ajakára Elhallóan : „Föl ; löl társak csatára !“ Adria hullámain búsan jár a szellő; Bánatosan ragyog a nap is ha félj ö. Hajnali csillagnak hová lett a fénye ? Miért borult az ég gyászba, feketébe ? Csattogó csalogány meséli el halkan : „Légy csendesen párom ! Fájón szálljon a dal! Tizenhárom csillag hullt le a kék égről: Ezt a nagy bánatot ép most hozták hírül.“ Csendes lett a borek, mintha kihalt volna, Nem zokog már benne pásztor tilinkója. Vérrel ázott földön még virág se’ nyitik, Hangtalan jár a szél, egy-egy süppedt sírig. Dalos madaraink itt hagyták a fészket, Madárdal se veri fel a csendességet! Elviritott minden rózsája örökre, Mikor hulló vér volt minden kis levele, Kárpátok bércein mit susog a szellő V Miről beszél ott fenn a száguldó felhő ? Csobogó kis patak mi hirt tud mondani Vájjon mit csevegnek rohanó habjai ? Minden arról beszél, álmodozik ébren, Gyöngyöző patakkal, csicsergő fecskével: Megtört a varázslat, amely nem engedte Szabadot! dalolni: „Kossuth azt izente!“ A közeledő tavasz Mpstlgaras fénye keresztül tör á tél kegyetlen uralmán s langyos szellők csapdossák a fagy s hidegség okozta a sebhelyeket. A tarlóit mezőkön még csikorog az avar, még hó takarja a bérctetőt, de a lilaszinü ibolyácskák az erdők rejtekén már felütötték illatos fejecskéiket, hirdetve, zengve a tavasz eljövetelét. Még csendes a lombtalan erdők átlátszó sűrűsége, a dalos sereg még nem érkezett vissza a melegebb vidékekről, de itt-ott már csipognak a természet dalos képviselői, jelezve, hogy ime már ők is megérezték á1 jobb idők járását s örömmel köszöntik a tavasz ébredését. Hosszú s kemény telünk volt. A köz- gazdasági nyomorúságot még tetézte a kivételes zord tél sanyarusága. A mun- kátlanok, a keresetnélküliek ezer gondját, még szaporította a hideg elleni védelem nehézsége. Sokan, igen sokan nem felej- * tik majd el azt a tenger kint s szenvedést, mit nékik e kemény évszak okozott, de valamennyien örömteli zsolozsmával köszöntik a ködöt áttörő első tavaszi napsugarat, mely bepillantást enged a jövendőbe s mely uj hajtásra serkenti csökkenő reménységük elszáradt lombozatát. Itt a tavasz! Nem azért, mert a kalendárium is úgy írja elő, nem azért, mert egy-egy melegebb nap előreveti fényét annak a kellemes évszaknak, mely
