Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1914-01-10 / 2. szám
január 10. 2-ik szám. KÖZÉRDEK 3-!K oldal--------------------------------------------------------------------—bsí: i i »i ii iw^marnámi— — in» wotwitt*—w » ■■"tiMii ■ »1. i.....-— . ———————— — ■^iTTnm——na ki':jboilil(“r(‘nkénl72lilléréríkapható Kisded. Sándor fftszerkereskedésében Nagykároly. A borvásárló közönség saját érdekében is győződjék meg jóságáról és olcsóságáról. nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank Részvénytársaság. Alaptőke 1.200.000 korona. Tartalékalap 480,000 korona. Folyósít földbirtokokra jutányos feltételek mellett tör- lesztéses jelzálogkölcsönöket első helyű bekebelezésre, az érték ő0"o erejéig. Megkereséseknél beterjesztendő az ingatlan hiteles telekkönyvi kivonata és kataszteri birtokive. Takarékbetéteket továbbra is 6%-kal kamatoztat, a tőkekamatadót az intézet a sajátjából fizeti. Leb.nyolit mindenféle bankszerü műveletet. Érdeklődőknek felvilágosítást készséggel nyújt, az intézet Igazgatósága. Téli nyomor. Ebédkiosztás az izr. nőegylet N épk o n y háj áb an. (S) Déli tizenkét óra. Nehéz köd borul a város felé. A hőmérő numerus, fagypont alatt négy fokot mutat. A telefondrótokon téli disz, a zúzmara és a piac járatlan közepén ott a hó ! ügy kis kölyök szalad végig az utcán. Két kezét rongyos nadrágja zsebébe sülyeszti. A hóna alatt könyvek szorongnak é" a lábán ócska, rongyos cipő . . . Január 5. A hőmérséklet jóval a fagypont alatt. És rongyos cipőben ! — Megállj csak kis öcsém. Hát miért nem huzol jobb cipőt a lábadra ? Furcsa a kérdés és egyszerű szó a felelet, . . . Jó cipője az öcskösnek nincsen és szaladnia kell, mert várja a jó meleg szoba és ebédje a Népkonyhán. Hozzá csatlakozom. A népkonyháig sokat megtudok tőle. Az apja napszámos. Az anyja — ha van hová — mosni jár. A Fazekasutcában laknak. Egy kis testvére is van vele, de annak már elég jó cipő jutott a lábára. A nővére adta kölcsön a cipőt ebédelés idejére, mert csak estefelé megy ki az utcára. Hát otthon nem főztök ? — faggatom a fiúcskát. Főzni nem szokott a mama, csak vasárnap. És ő mit eszik ebédre ? A boltban vesz kenyeret. ? ? ? ? Eljutottunk a Népkonyháig. A Népkonyha terme zsufo'ásig telve van. Többnyire keresztény, alig van közöttük két zsidó. A jótékonyság angyala Sternberg Lipótné úrnő éppen kenyeret oszt . . . Weiszberg Gyu'a kis csajkákat ra"k a tél nyomorultjai elé. A sok-sok ebédre éhes között alig egy- egy felnőtt, csupa gyermek, csupa szomorú, sápadt, éhes, beteg, rongyos gyermek. Az egyik asztal szélénél egy Gy. I. nevű cigányleány ül. Rajta kiviil még kilencen vannak odahaza. Amott egy megnyúlt arcú sápadt fiúcska. A szeme értelmesen ragyog és kimérten, okosan felel. H. F. a neve. Tiz nkéteszet ndős a buga, aki vele szemben ül. Apja meghalt. Mig élt ócska ruhakereskedő volt. Most az anyja folytatja a mesterséget, egész nap lót-fut. Van még egy nagy leány testvérük is, az valami mesterséget tanul. A nónéd hol ebédel ? Jóska bácsinál. És az anyád ? Az utcán eszik ebédet. Visz m'ndig hazulról egy dara’: kenyeret. Egy bozon'.os szakáliu öreg ül a másik sarokba . Hatvan éves, mindenkije meghalt. A várostól hat korona havi segélyt kap, ebből ötöt egy ágyért fizet, ahol elhálhasson. Fiatnyolc krajc'rt keres naponta vizhordással, igy csak eléldegél valahogy. Hát nyáron, öreg, mi lesz, ha nem lesz Népkonyha ? Fiát instálom, nyáron több lesz a vizhordás és csak eléldegélek valahogy. Két okos szemű és elég jól öltözött testvérrel állok szóba. Az ő itt ebédelósük története Amerikába nyúlik vissza. Apjuk két évvel ezelőtt még jóravaló iparos volt, a jó ruha abból az időből került r.ájuk. Azóta a munkahiány miatt itt hagyta az országot és kiment Amerikába. A csontszú most végez odakint vele. Az anyjuk elmezavarodott és még otthon van egy harmadik gyerek, egy kicsi . . . Ezeknek sincsen fütött, meleg szobájuk télire . . . az ajtó mellett egy sunyi tekintetű, for- radásos arm, tipikus csavargó ül. Lehet úgy ötven éves Mohón kanalazza a levest (két napja biztosan nem evett) és újra kér. Az inspectiós úrnő nemes szivüségéből kap is. Süket. Azt hazudja : Pestről jött gyalog. Ha igaz, lakatos és gépmunkás. Már két hónapja nincsen munkája. Gallér van a nyakán és nyakkendő előtte. A fogait egytől egyig kiszedte a luesz. Ennek az embernek szeretném az élettörténetét tudni, ez a történet, ha nem hazudna, mert a hazugságot a vérébe kergette a há- nyatottság, volna a nyomorulttá levés kálváriájának igaz története. Hasonló nyomorultak töltik be a Népkonyha termét. És ez a nyomorult-tábor a város összes szegényeinek csupán egy el- I enyésző töredéke. Nincsen az az utca, ahol ne találhatna az ember két-három olyan családot, amelynek télére betevő falatja sem j leszen. Ez az általános nyomor — a gazdasági I válság különös okaitól eltekintve — komplikált társadalmi nyavalyákból ered és a szép hosszú, okos Írások pompásan megállapították e betegség patikáját, mondván : reorganizálni kell a mai társadalom átkos berendezkedését. Es hogy mi lesz addig, miből éljen Amerikában haldokló apa gyermeke, nagypaládi zsidó vére, az országúti árkok kóbor lakója, arról bölcsen hallgatnak a pápánál is pápább akadémikus megállapítások. Alamizsnából éljenek ? A/. alamizsna legfeljebb olaj a tűzre 1 De ennél is szomorúbb, szánalomramól- tóbb csopcrt az, amelyik nem költi el ebédjét a meleg falak között, ha.;em elviszi otthon didergő családjának. Ezeknek igazi megváltás a Népkonyha alamizsnája, az ő cseréplazekaik köré négy öt sőt több ember, apró ártatlan és tehetetlen gyermekek boldogsága csoportosul. Ha azt a fazekat üresen viszik haza, nem egy, hanem négy-öt ember éhezi át a hideg téli napot. Ezek érzik igazán a Nőegylet jótékonyságát s ezek az apró emberkék talán hálásak is lesznek érte. Mint mindenti t, a nyomor szélhámosai itt is felütötték fejüket. A közeli falvakból seregestül tódu nak a vályogvető cigányok a városba, hogy az ingyen ebédekén részt vehessen. Term szelesen ezek ellen csak erélyes eljárással lehet védekezni. * * * A Népkonyha vendégei nap-nap után szaporodnak. Minden'nap, : hogy jobban és jobban megyünk a télbe, többen és többen nélkülözik a jó melegre fütött szobát és a napi táplálékot. Amikor végignézünk ezen a didergő emberseregen, amint látjuk, hogy mily mohó étvágygynl esnek az eléjük adott eledeleknek, akkor tudjuk, mérlegelni igazán, hogy milyen nemes emberszerető munkát teljesít az izraelita Nöegylet, mikor a Népkonyha ajtaját megnyitotta a tél nyomorultjai előtt. Kiuzsorázott iparos. Kép a városi élet fertőjéből. 12% és kitöltetlen váltó. Ebben a nyomoruságverte helyzetben amelybe a gazdasági válság sodort bennünket, amikor biztosnak vélt ekziszten- ciánk jutottak anyagi romlásba, egész családok vettek koldusbotot a kezükbe, a mikor derék, jóravaló iparosok bezárták műhelyeiket és beállottak gyárakba napszámosoknak, vagy itt hagyták az országot és mentek Amerikába kenyeret keresni, akadtak egyesek, akik kihasználva embertársaik szorult helyzetét, a segélyért hozzájuk folyamodókat csak oly feltétellel voltak hajlandók kölcsönnel segélyezni, ha eladják testüket, lelkűket és odaadják utolsó párnájukat is az uzsorából nagyúri életet folytató hiénák körmei közé. Sokan vannak ilyenek, de ezekre a lelketlen üzérekre csak ritkán csap r(eá a i törvény büntető karj a. A szegény szerenX Ruhát fest és vegyileg tisztit Häufte I Sámuel villany- 6b gőzerőre berendezett intézetében. = Nagykároly, Kölcsei-ut I. = a római kath. templom mellettAlapiittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59.
