Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1913-08-23 / 35. szám
1913. augusztus 16. 33-ik szám ERMELLEK 3-ik oldal. Liszttolvajok. Kulnig Adolf malomtulajdonos feljelentést tett a csendőrségnél, hogy Czentye Jánosáé és Daroghi Gvörgyné nyir- ábrányi lakosok malmából búzalisztet és dercét loptak. A csendőrök a beismerésben levő vádlottakat feljelentették a székelyhídi járásbírósághoz. Emlékeztető. Az érmihályfalvai Kaszinóegyesület ma este tartja meg az úri ifjúság által rendezett nyári táncvigalmat. Az előkészületekből ítélve egy igen kellemes mulatságra van kilátás. Tűz. Kedden délután cséplés közben leégett Fráter Béla birtokán Harsányi József bérlő 700 kereszt rozsa és 900 kereszt szalmája. A tűz átcsapott a Fráter Loránd teljesen uj cséplőgépére, amely porrá égett. A kár 21000 korona, amely azonban biztosítás utján megtérül. A „Duna“ biztositó társaság haladéktalanul megtette az intézkedést a kár felderítése iránt. Ribillió a korcsmában. Landa Vilmos, Varga János és Borbély Lajos érmihályfalvai lakosok nagy mulatozást csaptak a téglagyári korcsmában. Az ital hatása alatt ökölre ment a társaság. A mulatság a szolgabirói hivatalnál nyer befejezést. A jó szomszédok. Molnár Józsefné feljelentést tett Vilmányi István szomszédja ellen a bírósághoz, hogy a szomszéd minden ok nélkül reprodukálhatlan becsületsértő kifejezésekkel illette. Leleplezett kivándorlási ügynök. Jó fogást tett a gálospetrii csendőrség. Letartóztatta ifj. Tóth Lajos ottani gazdálkodót, aki üzletszerűen foglalkozott kivándorlás közvetítésével. Tóth csekély 100 koronáért szívesen szállította az embereket az újvilágba, természetesen útlevél nélkül. Az emberkereskedő ellen a csendőrség a nagyváradi ügyészséghez tett feljelentést. Elfogott lótolvajok. Érsemjénből Írja levelezőnk : Még 1910. évben történt, hogy B. Nagy József és Kovács Sándor érsemjéni gazdálkodóknak ellopták lovaikat szekerestől együtt. Abban az időben a csendőrség erélyesen nyomozott a tettesek kiderítése iránt, de a nyomozás eredményre nem vezetett. Most a véletlen a csendőrség kezére juttatta a tetteseket. F. hó 8-án ugyanis az érmihályfalvai vásártérről ellopták Pethő Mihály 2 drb lovát. Az érmihályfalvai csendőrség vál- vetve az érkeserüi csendőrőrs tagjaival nyomozni kezdtek a tettesek iránt és sikerült a tetteseket Szabó Lajos, Kolokán János és Kelemen Ferenc személyében kinyomozni, akik be is ismerték a lopásokat. Vallatás során kiderült, hogy nem is egy lólopás terheli a jeles banda lelkiismeretét. Kiderült az érsemjéni lólopás és több hasonló manipulatio. A csendőrség a jeles társaságot letartóztatta és átadta a nagyváradi kir. ügyészségnek. I Épittetö közönség figyelmébe! KATONA FERENC ÉPÍTÉSI vállalkozó ÉRMIHALYFALVAN. Elvállalja igen jutányos árak mellettépü- lelek tervezését és azok kivitelét. Megbízás esetére a tervek költségmentesek Mindenféle jávitási és átalakítási munkálatokat gyorsan és jutányosán eszközöl!! Székelyhid. Községi kirendeltség a vármegyékben. Csontos Andor körjegyző indítványa a belügyminiszterhez. A közigazgatás államosítása kapcsán felmerül az a kérdés: ki fog a községek közérdekű szükségleteiről gondoskodni, lesz-e olyan szerv, amely nem csupán a községi adminisztrációt végzi, hanem a falvak szociális, kulturális és egyéb közérdekű óhajaival is foglalkozik. Ennek a problémának a megoldására rendkívül érdekes tervet vet föl Csontos Andor felsődernai körjegyző, aki a községi és törvényhatósági közigazgatás kérdését tudvalevőleg behatóan studirozza. Indítványt küldött a belügyminiszterhez s ebben javasolja, hogy egyelőre próbaként csak 2—3 megyében szervezzenek községi közérdekű kirendeltséget, amelynek az volna a feladata, hogy az egyes községek igényeit, óhajait figyelemmel kisérje, nyilvántartsa s azokat szorgos utánjárással megvalósítsa. A terv igen életrevaló és praktikus s a belügyi kormány bizonyára foglalkozni fog vele. Maga az érdekes indítvány pedig szó szerint igy hangzik: Nagyméltóságu Belügyminiszter ur t Kegyelmes uram! Engedje meg nekem Nagyméltóságod, hogy most — a közigazgatás államosításának küszöbén — előterjesztéssel éljek Nagyméltóságodnál arra nézve, hogy a törvény- hatósági tisztviselők államosításával egyidejűleg 2—3 szerényebb anyagi viszonyokkal rendelkező vármegyében egyelőre 3 évi időtartamra „Községi közérdekű kirendeltség“ elnevezés mellett, egjr uj hivatal szervezésével méltóztassék kísérletet tenni, a közérdekű községi igények fokozottabb mérvbeni kielégítése céljából. Indokolom jelen előterjesztésemet azzal, hogy a községi közigazgatás, melynek hivatása a közérdek szempontjából az íenne, hogy a már meglevő közigazgatási dolgokat fenntartsa, fejlessze, újakat kezdeményezzen és létesítsen; ezzel szemben azonban a mai községi közigazgatás a minden oldalról reá nehezedő munkahalmaz miatt kizárólag csak az egyesek érdekeinek szolgálatába szegődött, sőt megfelelő munkaerő hiányában annak teljesítésére is alig képes és uj, a közérdekű intézmények keretében csak arra szorítkozik, hogy a meglevőket fenntartsa, de azoknak fokozottabb mérvbeni fejlesztéséről, pláne újaknak kezdeményezéséről, létesítéséről, a mai adott viszonyok között alig lehet szó. A községi életben a fontosabb közérdekű intézmények rendszerint a következők: községi közlekedési, de különösen a vasúthoz vezető utak, óvodák, iskolák, templomok, kórházak és hidak építése, utcák burkolása, patakok, folyók szabályozás*, közlegelők szerzése, erdők fásítása, a mai meglevő vasúti rakodó-helyek szaporítása stb. stb ... Rendes körülmények között a községben minden ilyen közérdekű dolognak kezdeményezését a közönség mindig annak szellemi vezetőjétől, a rubrikával, statisztikával, adókivetéssel és behajtással és a ma már a réginél sokkal nagyobb és kényesebb igényű egyesek érdekeinek kiszolgálásával anélkül is agyonhajszolt községi jegyzőtől várja és uton-utfólen felhangzik a panasz, hogy a jegyző nem törődik közérdekű dolgokkal. Azonban senkinek sem jut eszébe a jegyző állítólagos nemtörődéseinek igazi okát keresni. Pedig rövid gondolkozás mellett, bárki is önmagától reá jöhet az igazi okra. Ugyanis minden közérdekű dolognak kezdeményezésével járó nehézségek legyőzése, a létesítés szükségességének az intéző körök előtti megindokolása, a megindokolásban foglaltak hitelességét igazoló adatok beszerzése és összegyűjtése óriási szellemi, fizikai munkát igényel és az a munka mind a jegyző vállaira nehezedik. Magától ettől a munkától nem zárkózna vissza egy jegyző sem, ha tudná, hogy ezen nehéz fáradsággal és a legtöbb esetben sokoldalú elfoglaltsága miatt a nap fáradalmainak kipihenésére szolgáló éjjeli nyugalmának feláldozásával összeállított alapvető munkájától pozitiv eredményt is várhatna, azonban a mai viszonyok között a jegyző már eleve tudja, hogy nehéz alapvető munkája körüli minden fáradsága kárba vész, mert a legtöbb esetben a község által megindított akciónál nincsen aki utána járjon, nincsen aki a döntésre hivatott hatóságnál a mindent megvilágító közvetlen szóbeli információk alapján a kedvező elintézést kieszközölje. A meddő munka végzésétől riad vissza tehát a jegyző és vele együtt a község, mert a további utánjáráshoz a jegyzőnek sem ideje, sem pedig az utazással járó költségek fedezetére szükséges anyagi ereje nincsen meg. Manapság rendszerint az illető kerület országgyűlési képviselőjének támogatását és közbenjárását szokták kikérni a községek az ilyen közérdekű ügyek kedvező formában ; való elintézéséhez. Csakhogy az ilyen képviselői közbenjárások a tényleges szükségletnek alig 5°0-át elégítik ki és igy a szükséglet 95% fedezetlen marad. Ezen visszás állapot megszüntetését célozza az egyelőre kísérletezés céljából 2—3 vármegyében 3 évi időtartamra a „községi közérdekű kirendeltség1' létesítését javasló jelen előterjesztésem. A „községi közérdekű kirendeltség“ hivatali személyzete: 1 hivatalfőnökből (főszolgabírói fizetés- és képesítéssel); 1 fogalmazóból (szolgabirói fizetés- és képesítéssel); 1 kezelő tisztből (irnoki fizetéssel, 4 polg. képesítéssel); 1 gépíróból (1000 korona fizetéssel, képesítés nélkül). Ezen hivatal kötelességei lennének: 1. a vármegye területén levő közügyek betűrendben és római számok alatti törzskönyvelése. 2. községektől bevont jelentések alapján a mellékelt minta szerinti törzskönyvi lapok kitöltése és úgy a létesítendő közérdekű intézmények állandó nyilvántartása. 3. Gondoskodás arról, hogy ezen, törzskönyvi lapok másolatai erős kartonlapon, minden községházán kifüggesztve, az egyes főszolgabírói hivatalban másolatban szintén meglegyenek, hogy úgy a község, mint a járás főtisztviselője az ügyeket állandó figyelemmel kísérhessék. 4. Gondoskodás arról, hogy minden a községek részéről időközben bejelentett ügy a nyilvántartásba felvétessék. 5. A már végleges elintézést nyert ügyeknek a törzskönyvi lapokból való törlése és ezeknek a községi és járási nyilvántartásokból való közvetítése. 6. Felügyelni arra, hogy a hivatalban minden egy és ugyanazon közérdekű dologra vonatkozó levelezés a törzskönyvlapok számának az ügyre vonatkozó arab száma alatt történjék, még pedig azért, hogy az egy és ugyanazon ügyre vonatkozó összes iratok i mindég együtt tartassanak. Gazdák Gazdák figyelmébe! A VILÁGHÍRŰ JOHNSTON KÉVEKÖTŐ ARATÓÓÉPEK AUT0M0BIL-RUDN0RDÓ TALIGÁVAL KIZÁRÓLAG CSAK DEBRECENBEN RÁNMER SÁNDORNÁL PIAC-U. 43. SZÁM (A DRENER SÖRCSARNOK MELLETT) KAPNÁTOK. Bacher-Meliohár gépgyárak fióktelepén. — Aratógép és zsineg, továbbá szerelő minden pillanatban kapható.
