Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1913-08-30 / 35. szám
augusztus 30. 35-ik szám. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. után saját automobilján meglátogatja a vi- ! déki városokat és Nagykárolyt is felkeresi, a gr. Károlyi-kastély megtekintése végett. Vettük az alábbi levelet. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Egy, a magyar házáért Boszniában szenvedő s minden embertől (t. i. itten) elha- j gyatott magyar kalória az alábbi kéréssel for- j dúl a tek. Szerkesztő Úrhoz. Mivel Nagykárolytól mintegy 3000 km.-nyi távolban vagyok sl igy róla még hirt sem hallhatok, arra kérem a i tek. Szerkesztő Urat, meltóztassék részemre b. lapját,' ennek f. évi junius hó 1. napjától megjelent összes számait (ugyanis junius hó 8-án jöttem el hazulról) és az ezután megjelenő egyes lappéldányokat részemre megküldeni. Az előfizetési dijat csak akkor fogom kifizetni, ha hazamegyek, mert gondolhatja azt a tek. Szerkesztő Ur, hogy egy boszniai katonának nem nagyon telik lapokat járatni. „Az Ujság“-ot pl. negyedmagammal járatom. Eddig azért nem kértem, mert reméltem, hogy ha ma nem, de holnap csak hazamegyek. Az 1906—1909. évfolyambeliek már hazamentek, de mi bizonytalan időre még visszalettünk tartva. Kérésem meghallgatva maradtam a lek. Szerkesztő Urnák, Rogalica, 1913. augusztus 18. készséges hive: Sxenlgyüigyi Kálmán, joghallgató. — Mondanunk is felesleges, hogy haladéktalanül elküldtük a lapokat a hazáért szenvedő barátunknak. Népünnepély után futóverseny. A Szentist- ván napját követő kora reggeli órákban történt meg az alábbi mulatságos história. Barakk Sándor városaiul is Járay József ipartestületi jegyző a kedélyesen eltöltött est befejezése után vidám társasággal indultak hazafelé. A Spmoa-utcán a két juharát között szóba jött a futás kérdése. Fogadást ajánlottak fel egymásnak a sporlüz* se céljából és négy liter bort lett kitűzve jutalmul annak, aki hamarább befutja a 200 méterre kitűzött versenypályát. A versenybírák Molnár Ignác és Szendrey Jenő voltak, akik a díjat Járaynak Ítélték oda, aki 25 méterre): e őzle meg a futásban Barakk Sándort. Mondanunk is felesleges, hogy a kitűzött díjon kívül még számtalan üveg bor lelt elfogyasztva a két sportmann tiszteletére, akik hallomásunk szerint uj sport-egyesület létesítésén fáradoznak. A jegyző nyírja a gyapjút, a „Szamosából vesszük át az. alábbi lurl : Hihetetlenül hangzó hirt közölnek vetülik Mátészalkáról egy panaszos levi Iben. Ha a levélírók aláírásában nem látnók a garanciát arra, hogy a hir nem lehet rosszakart, sem bosszú müve, magunk se binnők el, hogy egy jó pozícióban levő tisztviselő : Mátészalka főjegyzője — a tiszti névtár szerint: Rohay Gyula — kapzsiságában annyira megfeledkezzek magáról és meg nem engedett vamot szedjen abból az; aránylag csekély összegből, amit a kormány a | háborús mozgalmak miatt behívót és hónapo- j kig fegyverben tartott tartalékosok családjainak ! juttatott. Mert az a panasz Rohay Gyula mátészalkai jegyző ellen, amint a tartalékosok egyes I családtagjai azt velünk közük, hogy minden családtól, amelynek a hetven korona segélyöszeg | kiutaltatott, két koronát szedeti be nyugta kiál- j litási dij fejében a saját javára. Nem tudjuk * hogy a segélyösszegek kiutalása iránti eljárás j körű szabad e a hivatalosan eljáró hatósági i közegnek a nyugta kiállításért dijat szedni, de az bizonyos, hogy ha szabad is, akkor sem j jár egy három-négy soros nyugta kiálitásáért — pláne ha könyöradoniány jelegű pénzről és összesen 70 koronáról van szó — nyugtánként két korona. De akar jogos akár nem jogos ez a kis gyapjuszedés, egy bizonyos: nem emberséges dolog megvámolni azt a könyörado- mányt melylyel a kormány a tartalékos katonáknak szegény és ráutalt családjain kíván segíteni, nem pedig a kapzsi jegyzőkön. A nagykárelyi m. kir. állami polgári fiúiskolában a beiratások szeptember hó 1, 2, 3, 4, és 5, napjain d. e. 8 órától 12-ig fognak taninézet nagyhajduváros-utcai uj épületének helyiségében maglartani. A beírásnál a tanuló j köteles születési-, iskolai- és ujraoltási bizonyítványát bemutatni. A beirási illeték 5 kor., az I. félévi tandíj pedig 10 kor. A rendes tanulók javitóvizsgálata szeptember 2-án és 3-án, a j magántanulók javitóvizsgálata pedig 4-én d. u. 2 órakor veszi kezdetét. I Angol és francia női divat salon ::: megnyitás. ::: ______' Tis ztelettel értesítem a nagy-í érdemű hölgyközönséget, hogy j Nagykárolyban a legkényelme- ■ ssbb ízlésnek megfelelő angol és francia női divat salont nyitottam. Több évi tapasztalatom és gyakorlatom alapján évek óta elsőrangú salont vezettem. Salonomban készült legújabb di- vatu angol és francia szabású elóí arcLkisŰK mindenkor a legkényesebb Ízlésnek megfeleltek, mely által a hölgyközönség teljes megelégedését megnyertem. A nagyérdemű hölgyközönség becses pártfogását kérem Tisztelettel Sámuel Sándorné UJ ÉS ÓPON TANKÖNYVEK! Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy mindenféle használandó TANKÖNYV (ódon tankönyv kötve félárban) Gyakorlatok, füzetek tan-, író-, rajz- és festöszerek, rajzeszköz (körző), vonalzók, rajzdeszka, rajztömb Könyvtáska, könyv- hordó-szijak, könyv- hordó-drót nagy választékban legolcsóbb árban nálam kapható! Teljes tisztelettel Sámuel Sándor könyv- és paplrkereskedö. Tanuló és tanulóleány felvétetik! Telefon: 120. szám. Az ártatlan bárányka. A bünhödés kezdete. A Koszorus-féle ügyben Szabó Géza vállaji földbirtokos az alábbi levelet intézte a „Nap“ szerkesztőségéhez : Tekintetes Szerkesztőség! Dr. Koszorús István körorvos gyalázatos tette kipattant 1913. julius 4-én (tehát nem a hó 2-án) mikor is egyik testvérbátyám küldött neki gyártelepünkről egy levelet mely következőleg szólt: — Felkértek, hogy saját jól felfogott érdekedben holnap a délutáni órákban otthon tartózkodj. Dezső. Éz a testvérem Csanáloson körjegyző. Azt akartuk mi, a három testvér •— kik hála isten éppen százezer korona készpénzt tettünk össze, miből cementáru- és mészhomokkő-téglagyárat létesítettünk Vállajon, s igy nem vagyunk éppen egészen koldusok mint az orvos ur mondta — hogy kikerülni óhajtván a botrányt elébe tartjuk, ifetve tesszük a vá’aji körorvosi állásról való lemondást tartalmazó nyilatkozatot azzal, hogy aláírván, a községből 24 óra alat feltűnés nélkii távozzék. Úgy de testvérem hazamenetele után dr. Koszorús életepárjával még aznap délután álgyalogolt Csanálosra testvéremhez, kérve őt, hogy befolyását vesse latba nehogy neki kellemetlensége legyen. Ekkor talákozott, véletlenül, a már tülideges orvos — testvérem irodájában — a járási főszolgabíróval, kitől azon ürügy alatt, hogy Zilahon lakó leánya súlyos beteg lévén, neki oda kell menni, két napi szabadságot kért, mit nyomban meg is kapott. Csakhogy dr. Koszorús ur akkor éjjel zavarában nem Zilahra beteg leányához, hanem Hosszumezön lakó orvos fiához utazott! Sőt a szabadság lejártával sem jött haza ami a szökési szándékot is nyilvánvalóvá tette: miért is múlt hó 9-; n ellene a feljelentést a szatmári törvényszéknél megtettük s feleségemet a vizsgálóbíró ki is hallgatta. A körorvos ezt megtudva, — betegség cégére alatt — újabb két heti szabadságot kért, amelyet legutóbb hat heti szabad- sádkéréssel tetézett, miket 913. sz. alispáni intézkedéssel meg is kapott; de ug látszik, azt nem a betegsége — igaz, hogy nincs is — gyógyítására, hanem a kipatatt. gyalázatos tettei elsimítására, tiszteséges úri emberhez nem illő hazudozások kieszelésére s a jóhiszemű nagy közönség félrevezetésére igyekszik felhasználni. A hollót fehérre mosni nem fog sikerülni sem a tiszteletes, sem az orvos fiának. A kálváriát csak ezután fogja megjárni mint olyan egyén, aki a becsület és tisztesség útjáról letért, ha ugyan az ily alak járása kálvária utjának volna nevezhető. Miért esik a körorvos ur kétségbe? Hiszen nem lett volna botrány, ha julius 5 én a délutáni órák elől el nem illan! De a lelkiismerethrdalása jelentkezett nala testvérem levelének átvételével, s különösen Ákos testvérbátyám tréfa nélküli erélyes eljárásait ismervén, jobbnak látta Zilah helyett Hosz- szumezőre utazni és maradni kétségbeesett zavarában. Remeg az öreg ur? De nem az öregségtől, hanem súlyos tetteinek következményeitől / Hisztériás az én feleségem? Csodálatos, tizenegyhónapi kedélyes benső viszony tarlama alatt nem volt hisztériás?! Miért volnék én, vagy testvéreim becsű etrablók ? Ki rabolta el az ő becsületéL ? O, a remegő körorvos, vette el nemcsak nőm, de azon nehány páciens becsületét is, — legalább az utóbbit megkísérelte — kik rendelöszobájában megfordultak, s akikkel a főtárgyaláson szemben fog találkozni ! Tagadja le azok teendő valómását is előre . . . Öt-hat eskü mégis csak lesz a vá'laji rövid idő alatti id ’i tartózkodás emléke gyanánt. Ezek me lett még ese k az a jellemző, hogy ötvennyolc évvel a hátán örökké vándorol. Egy-két évnél tovább még egy helyen sem volt orvos. Ennek okának ke l lenni. Vagy talán legalább tizenöt helyiségben, — hol eddig működött, — mindenütt a becsületrabló társaságok voltak ? Feleségem a remegő körorvos előtt nem uriasszony. Csodálatos! . . . miért volt a botrány kipattanása előtt az ? . . . Hiszen a benső i iszony tartama alatt nem nyilatkozott soha ellenkezőleg; sőt felesége nemcsak keritőnek á'lott be, hanem igen bizalmas
