Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

Érmellék, 1913-08-30 / 35. szám

VI. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez 35. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1913. augusztus 30. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Ermellék TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton dél­után, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 tillér, Émihályfalva. Elhagyott földek. Statisztikákat olvasunk a magyar vá­rosi nép rossz táplálkozásáról, újságcik­keket a tűrhetetlen drágaságról, a városi nép nyomoráról s aki külföldre vetődik közülünk, megdöbbenve látja, hogy milyen nagy pénz a mi koronánk s hogy abból a pénzből, amiből itthon nyomo­rog, tengődik a városi ember nagy nyu­gati városokban megelégedett ur lehetne. Ha aztán eltűnődünk a mi cifra nyomo­rúságunkon s szép, napos délutánokon elindulunk a tárcsái ut felé, elhagyott földeket találunk. Szomorú, felgazosodott ugarou az iromba vizhuzó kerekek rozsdás bádog­vedreikkel állnak és várják a macedóniai mezőkön temetetlen gazdájukat. A dolgos bolgár kertészek háza összedőlve, a me­legágyak deszkáit elhordták a szegények tüzelőnek s a homokos kerteken, ahol máskor ilyenkor kapájára dűlve fáradt derékkal búcsúzott a hanyatló naptól a barna arcú bolgár, ott most a bojtorján üt ki s nem a paradicsom és paprika érik. Egy darab bolgár csatatér, amelynek szomorú magyar tanulsága van. Ezen a hosszú földön éveken át túrták a földet a derék bolgár kertészek. A külvárosiak s a vásárra járó falusi magyarok látták hogy dolgozik ez a fáradhatatlan nép s hogy válik kapája nyomán arannyá a föld, hogy lehet a homokra virágzó ker­teket varázsolni s mégse tanulta meg tőlük senki s mégse jött kedve a nyo­morgó népnek megpróbálni: hátha ő neki is terem az a föld sok drága piaci holmit, amelyen ma buján burjánzik a dudva. Bizony a mi népünknek, se az újságolvasó városi népnek, se a piacra járó falusi népnek nem jött kedve a bolgároktól kultúrába tört magyar földet megtartani jövedelmező, termő kerteknek, hanem visszaengedte pihenő ugarnak s ebből ordít a magyar pipázó, nyújtózó élhetetlenség és ezért van az, hogy ir­tózatosan nö felettünk a nyomor és ezért nincs oivossága a drágaságnak. Itt a város határán is ős ugarrá vál­nak a zsiros földek, elértéktelenedik ami tavaly még busás értéket termett, mert a mi népünket arra növelik, hogy minden úgy jó, ahogy az apái idejében volt, hiába repül villamos szárnyon felettünk a szó s hiába hordják a nagybirtokok drága termését a vonatok idegen orszá­gok népeinek, akik nem ismerik a nyo­mort és tétlenséget. d. á. Rosenfeld Ignác csődügye befejezést nyert. A hitelezők visszavonták a csődkérvényt. Rosenfeld Ignác érmihályfalvai nagybirto­kos, vármegyei törv. hat. biz. tag ellen — mint hetekkel ezelőtt megirtuk — a Strasser és König budapesti gabonabizományos cég 3000 korona esedékes tartozás miatt csődöt kért. A kir. törvényszék elrendelte a csődöt, amit azonban a kir. tábla feloldott, mert be­igazolva látta a csődeljárás során azt a sok alaki hibát, amit lapunk annakidején szóvá tett. Mint mindig, most is a közérdek vezette toliunkat, mert az indokolatlan csődkérések nemcsak a vagyonbukottaknak biresztelt egyé­nek hírnevének ártanak és súlyosbítják meg helyzetét ebben az amúgy is viszontag­ságos időben, hanem minden csődügy ártal­mára van az ország hitelképességének. Ezzel szemben viszont az tapasztalható, hogy újab­ban a hitelezők a csődkérést igen sűrűn presszióként gyakorolják az adósaikkal, igy remélhetik, hogy hamarabb jutnak követelé­seikhez. Kíméletlen, elitélendő eljárás, az bi­zonyos, de a nagyváradi kir. törvényszék egyik kitűnő bírája úgy nyilatkozott, hogy hasonló jogi terror tapasztalható a kiskeres­kedők körében is, akik viszont hitelezési csalás címén kezdették feljelenteni adósaikat és igy bűnügyet csinálva az egyszerű tarto­zásból, remélnek gyorsabb fizetést. Egy Ízben sikerült is a bírót megtéveszteni, azonban a felebbviteli bíróság észbe kapott, az Ítéletet megsemmisítette s most már nagyobb óva­tossággal jár el a bíróság és sorba visszauta­sítja a feljelentéseket. Rosenfeld Ignác csődügyének is csak az volt az alapja, hogy a Strasser és Kőnig-cég gyorsan akart 3000 koronájához jutni. A csőd­től hirtelen megrémült többi hitelezők pedig az első pillanatban szaladtak utána. És mi­kor látták, hogy vaklárma az egész, Rosen- feld egyáltalában nem lehet vagyonbukott ember, az aktívák pedig felülmúlják a fél­milliós passzívákat: készségesen ajánlották föl a bárom évi moratóriumot a legelőnyösebb feltételek mellett. Minthogy Rosenfeld Ignác most már min­den ügyét teljesen rendezte, a csődkérő hite­lező tegnap kérvényt nyújtott be a nagyvá­radi kir. törvényszékhez, melyben a csődké­rést visszavonta, illetve annak tárgytalanná tételét kérte, valamint, hogy a csődeljárás költségeire deponált 1000 koronát a kir. tör­vényszék a Strasser és Kénig cégnek fizesse vissza. E kérvény alapján a pénzt a kir. törvényszék a csődkérőnek kiutalta és a csőd­eljárást végzésileg megszüntette. Rosenfeld Ignác ellen indított csődügy, a mely oly kinosan érintette a megye nagy gazdaközönségét, amelyben Rosenfeld tekin­télyes, jóhirnevü nagygazdaként szerepel, tehát befejezést nyert. üCsubsuré. Az érmihályfalvai úri ifjúság által e hó 23-án rendezett kabaré-estély, amint már előre jeleztük, minden tekintetben fényesen sikerült. A szereplők mindannyian hatásos elő­adást produkáltak. Perczel Dusyka „A nagy leány“ mono­lógot bájos ifjúsággal adta elő, Konrád Lászléné ismert bravurságával Magyar áb­rándot zongorázta s majd Molnár Albertné énekét kisérte, — ki iskolázott csengő hang­jával operette részleteket adott elő s zajos tapsokat vívott ki magának. Sajnálattal kons­tatáltuk azonban, hogy hangja nem érvénye­sült a megválasztott kisebb hanganyagot igénylő darabokban. Sikerült felolvasást tartott ifj. Bonyi Adorján, de tárgyát „Esik a hó“, a nyári idényre való tekintettel nem nagyon válasz­totta meg. Meskó Györgyné szépen szavaLta el: Simon Judit ot. Bereghy Sándor kellő humorral, tetszést keltve, monologizálta el az: Önkéntes tűzoltót. Az est kiemelkedő pontja azonban Ujváry Erzsiké élénk hegedű játéka és fülbemászó, kedvesen lágy hangon előadott éneke volt. Magyar zamatos nótákat adott elő. Énekét hegedű-játékával és játékát mindig az általa mesésen dirigált „Bálint“ cigány zenekara kisérte. A eonferenciere szerepét igen sikerültén töltötte be ifj. Andrássy Ernő, ki aktuálisan ötletes és humoros volt. Az est sikere kü­lönben is az ő nevéhez és lelkes fáradozá­sához fűződik. A szereplőknek mindannyiok- nak kijutott a tapsból, a hölgyek szép cso­kor virággal is ki lettek tüntetve. A műsor után a kora reggeli órákig eltartott tánc kö­vetkezett. Az estélyen szép számmal jelentek meg különösen a vidékről. Jelen voltak úrasszonyok: Andrássy Er- nőné, Benedek Zoltánná, Grósz Béláné, Ja­kab Rezsőné, Kiss Imréné, Konrád Lászléné, Lángh Györgyné, Meskó Györgyné, Molnár Albertné, Molnár Lászléné, Pelczerné, Por­zsolt Józsefné, Szentiványiné, Szabó Mi- bálynó és Végb Józsefné. Leányok: Andrássy Erzsiké, Gáspárdy Iduska, Kiss Margitka, Perczel Dusy, Láng Vilma, Szabó Mariska és Joli, Ujváry Er­zsiké, Tóth Dalma, Végh Erzsiké és Mar­gitka. Kizárólag saját gyártmányú bör-keztyük, valódi Párisi Reform Miderek, 5 K-tól 60 K-ig. Selyem és cérnakeztyük, nadrágtartó, ruhakefe, pénztárcák és fésűk. .......... Sa játkezüiég készítem a jelenkor legjobb sévkö- töit, has kötit> müláb, mükezeit, (irigátorok, pészáriumok, gummifecskendök, mint női óvszerek). Gummi görcsér-harisnyákban nagy választék. Ha 1 K-át beküld, érte 3 darab minta-gummit küldök. Vitárius Sándor keztyüs és kötszerész-mester Debrecen, Piac ú. 16. szám- .... Alföldi-Bankpalota épületében. ü=

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom