Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1913-08-23 / 35. szám
VI. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez 34. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1913. augusztus 23. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Érmellék TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Az Ér-vidék pusztulása. — Az érdekeitek gyűlése. — Lapunkban megírtuk azt a borzasztó csapást amely a Szilágymegyei Kraszna folyó és patakjainak áradása folytán az Érvidékét az idén is érte, ahol több mint százötvenezer hold termő föld áll teljesen viz alatt. Az érdekelt községek vezető emberei, értekezletet tartottak, amelyen kimondoták, hogy küldöttségileg fogják felkérni a földművelésügyi minisztert, hogy a tűrhetetlen és borzasztó károkat okozó helyzetén sürgősen segítsen. A gyűlés a következőkben folyt le : Jelenvoltak : Szalacs községből: Rogge Károly jegyző, Horvát József biró: a nagyváradi lat. szert káptalan részéről: Kasztl Sándor intéző, Géczy Géza főmérnök ; Gálospetri községből: Kiss János1 biró, Sas Károly; Ottomány községből:' Kus Sándor jegyző, dr. Szöllősi Béla, Mészáros Mihály: Éradony községből:; Király Béla jegyző, Kis Bálint biró, Ujváry Gyula, Bacza Ilés; Kiskereki községből: gróf Stubenberg József képviseletében Pos- pich Lajos intéző; Kőly községből: Soós Imre jegyző: Csiha Sándor;Csokaly község részéről: Molnár Béla főjegyző, Farkas Gábor és Papszász Lajos. Elnökül Farkas Gábor csokalyi föld- birtokost közfelkiáltással megválasztották. Király Béla előadja, hogy az Ér folyón az utóbbi években tapasztalt áradás oly gyakori és olyan nagyfokú volt, hogy az az ellenni védekezés már most elodázhatat- lanul szükségessé vált, nehogy az érmenti birtokosok az 1870-es évek mérhetetlen gazdasági károsodásainak ismételten és talán évtizedeken át kitéve legyenek. Az Érnek már az 1840-es években tervbe vett lecsapolása értesülései szerint technikai akadályok miatt keresztül nem vihető, de véleménye szerint eme — egyébként is óriási anyagi áldozatott igénylő — munkálat eszközlése nem is okvetlenül szükséges, mert ami Ér folyónk sem a bármily nagy mérvű légköri lecsapolások, sem a talajvizek következtében j olyan mértékben meg nem árad, hogy nekünk tetemes kárt okozon, vagy ha a megszokott tavaszi áradás be következik, a felgyülemlet viz kár okozása nélkül gyorsan távozik. Puhatolása szerint a már említett rendellenes vizántdás oka az, hogy a Kraszna vizét Ákos szilágymegyei község határában az Ér medrébe átengedik s ez okozza a gazdasági hozamot megsemmisítő és a közlekedést gátló árvizeket. Ugyanazért indítványozza, hogy egy küldöttség menesztessék a földművelésügyi miniszterhez, mely küldöttség kérje, hogy a Kraszna s mellékvizei oly- képen szabályoztassanak, hogy onnan a viz az Érbe ne jöjjön. Kiss Miklós és Csiha Sándor felszólalásai után Papszász f.ajos hozzájárul az előterjesztett indítványhoz miután azonban értesülése szerint az áradásoknak a Kraszna igen csekély részben okozója, hanem inkább több szilágymegyei patak, az indítványt olykép kéri kiegészíteni, hogy előbb egy szükebb körű bizottság érintkezésbe lépve a szilágy és biharmegyei alispánokkal s a Berettyó szabályozó társulat vezetőségével állapítsa meg kétségtelenül, hogy- honnan kapja az Ér az áradást okozó sok vizet. Végül pedig felkérni indítványozza a székelyhídi főszolgabírót, hogy a viz lefolyását mindenesetre akadályozó halászati eszközök és berendezések (gátak, varsák vészek) eltávolítását redelje el. Dr. Szöllősi Béla a bizottsági eljárástól eredményt nem vár. Azt indítványozza, hogy a viz eredetének kipuhato- lásával egy magándetektiviroda bizasék meg. A gyűlés a Király Béla és Papszász Lajos összefüggő indítványát egyhangúlag elfogata, a dr. Szöllősi Béla indítványát ellenében elvetette. Végül a gyűlés Farkas Gábor, Pap- j szász Lajos, Kiss Mihály, Csiha Sándor és Kasztl Sándor tagokból álló szükebb körű bizottságot küldött ki, hogy az árvi- |zet okozó viz eredetét puhatolják ki s eljárásunk eredményét az érdekeltekkel az e célra újból összehívandó értekezleten ;tudassák. Fedák Sári, Zsigmondy Anna és Borbély Lili mind a Gaszner-féle „Ibolya crémet“ használják. Járásbíróságunkról A mi járásbíróságunkról, arról irom e sorokat, a melyről, mint valóságról beszélnek megyénkben: Biharban s ezenkívül, sőt a fővárosi lapok is ilyen formában: Biztos tudomással, határozottan tettek említést róla. Mi azonban, a kik a legközelebb érdekeltek vagyunk, s a járásbíróság felállítását a leginkább elérkezettnek s a legtermészetesebbnek tartjuk, még nem tudunk hinni (pedig szeretjük igy magunkat áltatni), ennek a felkapott s előttünk törvényes származását illetőleg ismeretlen, vagy bizonytalan, de mindenesetre kellemes hírnek, hogy: az ér- mihályfalvai járásbíróságot legkésőbb az uj polgári perrendtartás életbeléptetésével megkapjuk. A reálitás bélyegével ellátott eme előtúrt különös örömmel fogadtuk; s mint valami bajnoki vívmányokról szólót adtuk szájról-szájia tovább. „No hát mégis megvan . . .“ S ennek tudatában megalázkodott testünket fölényes érzéstől daliásán ki- düllesztettük, — de büszkeségünket egy kevés gondolkozás csakhamar behorpasztotta, mert a sokszor biztos hitünkben szenvedett csalódásunk alaposan lehütötte örömünket a kételkedés fokáig. Szeretnék, azonban ha ezúttal kedvesen csalódnánk, ha ok nélkül kételkednénk, ha az eddigi szomorú tapasztalatoktól, mint kitünően bevált hűtő edénytől megszabadulhatnánk. Végre is, ha belső forrongó törekvésünk a külső hideg áramlatoktól szabadulna, u«y kétségtelenül nagy fejlődés felé utat törnénk. Bár most nincs okunk régi vágyunk teljesedésében lásultan kételkedni, mert hisz a sok kongó talmi ígéretek helyett nem a közönséges vásári piacról, hol oly sok rongy árut nagy hangon kínálnak, kaptunk a közelmúltban minden ellenszolgáltatás nélkül ígéretet, a melyben okunk van hinni, mert aki tette, arról az utóbbi idők, a megpróbáltatás nehéz napjai beigazolták, hogy: a cselekvés embere s hogy benne csalódni nem lehet és hogy nála az Ígéret is a cselekvés teste. Ez az, ami biztató hang bennünk, s ezért hisszük, hogy lesz járásbíróságunk, de nem a szóbeszédnek, melynek eredetéről meg nem győződhetünk, s mert bennünket, mint a kik a legközelebb érdekeltek vagyunk ez ideig illetékes tényező nem értesített. Lehet, hogy már újabb értesítésre, újabb ígéretre nincs is szükség, mert a kinek aerája alatt reméljük megkapni, az már ez irányban megtette a magáét; s a ki oly erős meggyőződéssel elismerte ahhoz való jussunkat, s hozzánk, mint semleges egyén oly nagy jóakarattal vette kezébe ez ügyünket, az most már csak az alkalmas időt várhatja, hogy az Ígéretét testté tegye. Nem megvesztegetésül kapjuk tehát a járásbíróságot, nem azért, hogy alkalmasak, jók voltunk s legkevésbbé azért, hogy érett, Kizárólag saját gyártmányú bör-keztyük, valódi Párisi Reform Miderek, 5 K-tól 60 K-ig. Selyem és cérnakeztyük, nadrágtartó, ruhakefe, pénztárcák és fésűk. ": :. Sajátkezüleg készítem a jelenkor legjobb sérvkö- töit, haskötőit, müláb, mükezeit, (irigátorok, peszáriumok, gummifecskendök, mint női óvszerek). Gummi görcsér-harisnyákban nagy választék. Ha 1 K-át beküld, érte 3 darab minta-gummit küldök. Vitárius Sándor üüi keztyüs és kötszerész-mester Debrecen, Piac ú. 16. szám ■ ---- Alföldi-Bankpalota épületében. >__________________
