Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1913-08-09 / 32. szám
VI. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez 32. szám. Érmihályfalva—Székeiyhid, 1913. augusztus 9. Felelős szerkesztő SIÜVSKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa: SZOSOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván ás Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Idegen szellem. A látszólagos jólét, műveltség, vagyono- sodás terjedése közepelte a gondolkodó elmék és elfogulatlanul itélők egy hajdan nagyra- törő társadalom szomorú alákanyatlását ve szik észre. A férfias jellem és vasakarat a múlt emlékeiben él csupán. A mozgató erő ma a pénz és élvezetvágy, mig a közöny a közügyek iránt általános jelenség. A büneseiek száma rohamosan nő, a fiatalokra esvén a bűnözők n.agy része. Terjed az iszákosság. Szinház és irodalom szent tűzhely helyett mételyterjesztő mocsárrá válik igen sok elmében. A gyermektelenség tovább harapód- zib, a materiálista tanokat szabadosán hirdetik, a mindent tagadó kétely és pessimista világnézet emberroncsokat nevel. Valóságos átokként sulyosodik reánk a társadalmi betegségek sokasága, az iszákosság, ebből kifolyólog az öröklődő elmebaj, tüdővész és görvélykór. A fiatal nemzedéket megrontja a pornográfia, amely alattomosan átlépi házunk küszöbét és letelepszik tűzhelyeink mellé. Vagy nem átok-e az egy gyér mekrendszer, a materiálista felfogás, mely mindennek a forrását az anyagban keresi, csupán érzékeinek él, kinevetve az áldozat- készséget, a hazafiságot, tagadja az erényt és magát az Istent is. Bizonyára nem alaptalan az aggodalom, mely ezek láttára a jobb lelkekben él s a csüggedés közeppette csak az ad erőt, ha visz- szatekintünk nemzetünk történelmi múltjára. Mennyi erőnek, mennyi ruganyosságnak kell lenni a magyarban, hogy ennyi mérhetetlen csapással dacolva, leveretve, magalázva újra és újra talpra tudott á'lani, küzdve edződött, ha bilincseiben is, de izmosodott, a földet túrva is művelődött s dLdalmaskodni tudott ármányos, erős ellenségein. Nem lehet, hogy végleg kiapadt volna a forrása ennyi erénynek. Nem lehet, hogy az idegenből ideplántált méregnek meghódoljunk. Nem lehet, hogy erőnket összeszedve vissza ne tudjuk verni azt a támadást, amelyet egy idegen, a magyar természettel merőben ellentétes szellem intéz ellenünk. He elbjzakod- nunk nem szabad. Látva a káros irányzat terjedését, fogjunk fegyvert mig néni késő. Nézzünk szemébe a támadó ellenségnek, vizsgáljuk meg a bajt, melyet leküzdenünk kell. Legyőzött csak az, aki elhagyja a csatateret és gyáván, meghunnyászkodva leteszi a fegyvert. Az utolsó ötven esztendő alatt nemzet alig ment át olyan rohamos átalakuláson, mint a magyar. A beözönlő nyugati műveltséggel együtt azonban sgy idegen szellem is j beférkőzött. Kialakult egy osztály, melyet I nem hevitenek a régi elvek és amely uj élet* 1 felfogást, uj szokásokat emelt uralomra. Lázas tülekedés és a földi javakért lekicsinylése minden tekintélynek, ez lett a gyakorlat. A rendőri statisztika ijesztő módon mutatja be a degenerált, erkölcsileg gyenge, ifjú nemzedék korai elziillésének emelkedő számát. A hivalkodó fényűzés irigységet kelt. Az igények fokozódása és a munkabérek emelkedése nem szüntette meg a munkás elégü- Tétlenségét. A sajtó termékek nagy része tér jeszti és ébren tartja a hitet, hogy nincs igazság, az erkölcs csak mese, a becsület előítélet. Hajdan a vallás tanítása s a hit megnyugtatta a felzaklatott kedélyt és megacélozta az akaraterőt. Ma kockára van téve mindez, mert hit nélkül olyan az ember, j mint a szomorufüz viharverte ága. Nap-nap után találkozunk földhözragadt lelkekkel, akiknek egész gondolatvilága az élvezetszomj pillanatnyi csilapitására irányul. A csillagfény elhomályosul a tömegek lelkében. Nem egyesek, de az ország legfontosabb érdeke követeli, hogy megtanítsuk ezeket a tóvelyögket a sötétségből feltekinteni az égbe, a honnan évezredek óta jött a vigasztalás. A hitélet fejlesztése, az erkölcsi érzés megerősítése — mondja Lavallee — az egyedüli mód a lelkek békéssé változtatására. Ez a francia iró a modern társadalmi bajokért a i demagógiát okolja, mely korlátolt elmékkel, azok durva kifejézéseivel. brutális mozdula ] taival átalakítja a finomabb társadalmat. Vagy a részegségnek egy neme ez, amelyet a test- ! ben az alkohol, a lélekben a pornográfia teremt meg? Franciaország hanyatló ereje [ mutatja, hová. jut egy nemzet, mely maga felett úrrá engedi lenni ezt a veszedelmes j irányzatot. Ha keresztény és magyar akar j maradni nemzetünk, körömszakadtáig kell küzdeniink a betolakodott idegen szellem és világfelfogás ellen, amely ha általánossá válik, több kárt tesz nemzetünkben, mint hajdan a tatár és a török. Az a nem nagy csoport, mely a felvilá- gosodottság cégére alatt dörög az állami és társadalmi intézmények ellen, de szítja az osztályharcot, nem a nemzet érdekét viseli szivén, annál az egyén érdekeinek a kielégi- I tésé a fő. Á nyugtalanság és elégületlenség beteges tünete uralkodik közöttünk. Leküzdhetjük ennek a veszedelmes következményeit, .ha fáradhatatlan sociális munkával az erkölcsi értékek gondozásával népünket újra i hozzá fordítjuk' az 6 hazafias erényeihez. Legszebb ékszerek, órák, ezüst- és arany- nemüek LÖFKOVITS ARTHUR és TARSA cégnél kaphatók Debrecen, Piac-utca. Csődöt kértek egy rabbijelölt ellen. mm Az érmihályfalvai rabbiválasztás hullámai a nagyváradi csődbíróságon. Rabbi Akiba idejében még a hitelezők nem kérhettek csődöt az adósaik ellen. Különben nem mondhatta volna szent határozottsággal, hogy nincs semmi uj a nap alatt. De igenis van és ezzel rabbi Akiba mondásának teljes csődjét jelenthetjük. Megtörtént, amióta a csődtörvény a világon van, hogy a nagyváradi csődbíróságon csődöt kértek egy rabbijelölt ellen. Ugyebár a legöregebb emberek sem emlékeznek arra, hogy éppen egy rabbijelölt ellen kértek volna csődöt. Az érdekes csődmegnyitási kérvényt Érmihály falvárói adták be a nagyváradi kir. törvényszékhez. Az érmihályfalvai pénzintézet nyújtotta be a csődmegnyitási kérést Schönfeld Béni érmihályfalvai lakos ellen, aki kereskedő és akit az érmihályfalvai izraelita hitközség rabbinak jelölt. Beadták a csődkérvényt, azért, mert Schőnfeld Béni passzíváit nem tudta már rendezni, nem pedig azért, mert Schőnfeld rabbi akart lenni. Ismeretes, hogy az érmihályfalvai rabbiválasztást már hónapokkal ezelőtt erős harcok előzték meg. A harcok már akkor kezdődtek meg, amikor Schőnfeld Mózes, az érmihályfalvai hitközség érdemes rabbija elhalt. A hitközség tagjai, alig hogy lehunyta a szemét a rabbi, nyomban megkezdték a propagandát jelöltjeik érdekében. Eleinte öt-hat pártra is oszlottak, öt-hat jelöltet is támogattak a hivatalos jelölttel szemben, a vége az lett, hogy a jelöltek száma leolvadt kettőre. Az egyik jelölt Schőnfeld Béni, a_ másik jelölt: a hivatalos jelölt Schwartz Ábrahám, egy vidéki csodarabbi fia. Lapunk több Ízben hirt adott az érmihályfalvai hitközség belső életéről és arról a küzdelemről, melyet a két párt fortélyos eszközökkel jelöltje érdekében folytatott. A harcnak nem lett semmi eredménye. Kifundáltak a pártok mindenfélét, hogy az ellenpárt jelöltjét visszaléptessék. Hiába. Hónapok múltak el, Érmihályfalvának még ma sincsen rabbija. Schőnfeld Béni üzlete már régen nagyon is gyönge lábon állott. Hiszen éppen ezért akart erőnek erejével rabbi lenni. Schönfeld Béni 15000 koronával tartozott fünek-fának Kizárólag saját gyártmányú bör-keztyük, valódi Párisi Reform Miderek, 5 K-tól 60 K-ig. Selyem és cérnakeztyük, nadrágtartó, ruhakefe, ■ pénztárcák és fésűk. : Sajátkezüleg készítem a jelenkor legjobb sérvkö- töii, haskötőit, müláb, mükezeit, (irigátorok, peszáriumok, gummifecskendök, mint női óvszerek). Gummi görcsér-harisnyákban nagy választék. m£ä gammí gyár lerakata, hol viszont ^eladók eredet gyári áron kapják. Dtc. 4, 6, 8 ‘fl, 12 k. Ha 1 K-át beküld, érte 3 darab minta-gummit küldök. Vitárius Sándor keztyüs és kötszerész-mester Debrecen, Piac-u. 16. szám 1 Alföldi-Bankpalota épületében. ü=
