Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1913-07-26 / 30. szám
VI. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez 30. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1913. julius 26. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa : SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Emellek TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szó- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. A NVOMORUSAq vámszedői. Az Osztrák-Magyar Bank ezidei félévi üzleti eredménye kerek tiz millióval kedvezőbb, a múlt év első felében elért eredménynél. Az akkori mérleg pedig máris hét millióval mutatott nagyobb nyereséget az 1911. évinél. Az utolsó két év alatt ugyanilyen szédületes nyereség-növekedést lehetett aránylag tapasztalni a többi nagy bankoknál, de a közép bankoknál is. Ezek az eredmények a tőke horribilis gazdagodásáról tanúskodnak. Ilyenek láttára az ember megáll és körülnéz. Es keresi a gazdaságban, az iparban és a kereskedelemben azt a nagy föllendülést, rohamos haladást, keresi ennek a három közgazdasági tényezőnek produktiv munkája által előállott nagy értékeket, korszakos alkotásokat, amikor nyugodt lélekkel lehetne arra következtetni, hogy az önmagában lehetetlen tőkét ezekben a produktiv munkákban való részvétel juttatja tisztességes, polgári nyereséghez. Keressük azt a boldog népet, melynek lelkes, ernyedetlen munkálkodása oly nagyarányú gazdasági eredményeket teremtett, hogy abból számlálatlan, sok milliók jutottak az érdemes segítőtársnak, a tőkének is. Keressük a megelégedést, a nyugodtságot, amit — a tőke roppant sikereiből joggal következtotve — a bizton meglévő, általános népjólót szokott okozni. De . . . egy pillantás az arcokra és borzasztó csalódásról kell meggyőződnünk. A magyar nép arcáról nem a megelégedés sugárzik, hanem keserűség ri le róla; ajkáról nem az öröm hallelulája hangzik el, hanem az elégedetlenség, a nyomor jajkiáltása száll és ha az egyik rész hallgat is, nem azért teszi, mert az eredményes munka gyümölcsében kezét dörzsölve gyönyörködhetik, hanem azért, mert a tapasztalt sok nyomorúság, a bensejében háborgó keserűség szorítja torkára a szót . . . Az alatt a két esztendő alatt, mig az Osztrák-Magyar Bank és a többi kis és nagy bankok olyan szerencsével dolgoztak, hogy folyton emelkedő nyereségtöbbleteket vághattak zsebre, a magyar gazdaság, ipar és kereskedelem, mint szerencsétlen pária sínylődik ma is, azzal küzködött és küzködik, hogy a végleges sülyedéstől magát megmentse. Az egész vonalon a produktiv köz- gazdasági tényezők mindegyikében a megelőző években a pangás, hanyatlás volt az általános, kétségbeejtő jelenség. A gazdálkodó, az ipari és kereskedő világ ez alatt a két év alatt óriási anyagi és erkölcsi vesztességekről tudott csak elszámolni. Hol van hát a produktiv erőknek az a nagy föllendülése, az ennek nyomán keletkezett nagy nyereség, amiből — mint segitó társ — a pénz, a magatehetetlen tőke roppant nyereségeit egyedül szedhette volna törvényesen és tisztességesen? Nincs sehol a produktiv erők bénán működtek, a külső körülmények megkötötték és megriasztották őket: veszteséggel dolgoztak. A bankok „tisztességes polgári" hasznának tehát más eredete van. Honnan, ha a produktiv munkában nem látszik meg a segítsége? A maga tehetetlen tőke képes negativ munkára. Hát, ebből a negativ munkából szerezte meg azt a horribilis hasznot. Amikor válságba jutott a gazdaság, az ipar, a kereskedelem, hát akkor a tőke világért sem sietett végezni kötelességét — aminek elvégzése adhat létjogosultságot a tőkének — hogy segítsen a szánandó állapotokon, a tőkének ez a romboló, negativ munkája járult legnagyobb mértékben ahhoz, hogy a gazdálkodó alól kicsússzék a talaj, az iparos kezéből kiessék a szerszám, csődbe jusson egy csomó kereskedő. Amikor a produktiv munkának a legnagyobb szüksége, akkor, — mint az utszélen vánszorgó koldusra a rabló furkosbottal — reárohant a falánk tőke az uzsorakamattal, kölesönfelmondással és kicsavarta a produktiv tényezők kezéből a létfentartáshoz nagynehezen összeszedett garasokat is. Hát igen: ebből ered a „tisztességes“, „polgári“ haszon. Ez volt a tőke az utolsó két év alatt. Tanyát ütött a nyomorúság útja mellett és fosztogatta a koldus betegeket és épitett magának aranyvárakat. S ami a legmegdöbbentőbb a dologiján, hogy ebben a hadjáratban az Osztrák-Magyar Bank legelői vezetett és vezet, amint azt fényes eredménnyel zárult félévi mérlege mutatja! Eljegyzés. Gödény László nagykállói föld- birtokos, eljegyezte özv. Lénárd Péterné sz. Lovas Irén úrnőt, Lovas Károly érmihály- falvai nagybirtokos kedves és bájos leányát. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva község képviselőtestülete ma délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgya: a 1913. évi költségvetésre hozott törvényhatósági közgyűlési határozat, 1910. évi zárszámadások jóváhagyása. A villanyvilágításra vonatkozó szerződésnek kiegészítése. Szegény Máv. Érmihályfalva község elöljárósága megkeresést intézett az államvasutak debreceni üzletvezetőségéhez, amelyben kérte, hogy a villamos világítást vezesse be az állomásra is. Az üzletvezetőség az átiratra értesítette az elöljáróságot, hogy Érmihályfalva állomás világításának kérdésével a nehéz pénzviszonyok miatt nem foglalkozhatik. Szegény Magyar Királyi Államvasut, még elérhetjük azt, hogy a mai üzleti viszonyok miatt csődbe kerül és országos gyűjtést kell indítani számára, hogy megmentsék a végpusztulástól. Rabbiválasztási mozgalom. Az érmihály- falvai izr. egyház hívői 80 aláírással kérvényt intéztek az egyház elnökségéhez, amelyben arra kérik, hogy az üresedésben levő rabbi állást mielőbb töltse be. Az elnökség még ez ideig nem döntött a kérvény felett. Tűzoltó jubileum. Lélekemelő ünnepély tette emlékezetessé Szalacs községére az 1913. évi julius hó 13 napját. A szeretet ünnepelt e napon. Az a felebaráti szeretet, mely 25 évvel ezelőtt a tűzoltóság zászlaja alá csoportosította az embereket. Az azóta megerősödött, virágzó „Szalacsi Önkéntes Tüzoltó- testület“ eme jubileumát a következő programmal ünnepelte meg. D. u. 5 órakor támadási gyakorlat volt a Piac-téren. Ezt követte 6 órakor a díszközgyűlés, amelyen elnöki megnyitó beszédet mondott Márk Lőrinc parancsnok, a testület 25 éves történetéről felolvasott Cs. Nagy Dániel alparancsnok. A titkári jelentés meghallgatása után a diszközgyülést Márk Lőrinc parancsnok szavai zárták be. A diszközgyülés Fándly József székelyhídi ö. t. parancsnokot a testület alapítása körül kifejtett érdemeiért örökös disztagj.ivá választóba, Király Károly 20 éven át volt parancsnokát díszoklevéllel, F. Albert József alpa- rancsnokot, F. Albert András szakaszparancsnokot, Kovács Lajos szertárost, Nagy József gépmestert, Kondor József gépmestert, Léc András kürtöst, Tóth Imre ' dobost és Nagy Lajos raj vezetőt pedig 25 éves hü és önfeláldozó szolgálataiért szolgálati oklevéllel tüntette ki. A diszközgyülést társasvacsora követte, melyen ősi szokás szerint egymást érték az emlékezés, a szeretet és hála érzetétől sugallt felköszöntő beszédek, melyek legnagyobb résszé Fándly József, Király Károly, dr. Andrássy Ernő, Márk Lőrinc urakat eltette. Részt vett az ünnepélyen Fándly József parancsnok vezénylete alait a „Székelyhídi Önkéntes Tüzoltótestület“, ennek fúvó zenekara, továbbá a „Derecskéi Önkéntes Tüzoltótestület“ küldöttei. Az impozáns, szép ünnepély másnap reggel ért véget s jó emlékkel távozott, oszlott szét az ünneplő közönség. Mozgószinház Érmihályfalván. Nagyobb vidéki városokban kitűnő hírnévre szert tett uj Edison villany-színház kezdte meg e hó 20-án nálunk működését, mely egy csapásra megnyerte városunk finomult ízléssel biró közönségének rokonszenvét és pártfogását. Az élet színpadján megjelenő víg, mulatságos avagy komoly és tragikus események, megkapó, érdekfeszitő történetek, mesék és regények a legfestőibb képekben, mintegy valóságban megelevenülve vonulnak végig szemeink előtt és ragadnak velük bennünket. Sőt még az előadások után is sokáig kellemesen foglalkoztatják agyunkat és képzelőtehetségünket. Különös kedves vonzóereje van ezenkívül az Edison-mozgószinbáznak abban is, hogy a fiatal Klieger Aranka a szünetek alatt gyönyörű mesteri hegedüjáté- kával mulattatja a hallgatóságot. A közönség állandóan lelkes tapsviharral jutalmazza Kizárólag saját gyártmányú bőr-keztyük, valódi Párisi Reform Miderek, 5 K-tól 60 K-ig. Selyem és cérnakeztyük, nadrágtartó, ruhakefe, ■■ pénztárcák és fésűk. —- — ... Sajátkezüleg készítem a jelenkor legjobb sérvkö- töit, haskötőit, müláb, mükezeit, (irigátorok, peszáriumok, gummifecskendök, mint női óvszerek). Gummi görcsér-harisnyákban nagy választék. Ha 1 K-át beküld, érte 3 darab minta-gummit küldök. Vitárius Sándor keztyüs és kötszerész-mester Debrecen, Piac ú. 16. szám 1 Alföldi-Bankpalota épületében. ------
