Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1913-07-26 / 30. szám
6-ik oldal. KÖZÉRDEK 1913. julius 26. 30-ik szám. utca állandóan forgalmas. Wesselényi-utcán lakik a város főpodesztája, tehát ez ki van kövezve s állandóan jókarban van. A Pékutcán szegény zsidók laknak és igy nincs kikövezve és a sár miatt járhatatlan. — A Pék-utcán uj házak vannak, kereskedők laknak, akiknek életkérdés az utca kövezése, a Wesselényi-utcán urak laknak, akiket egyáltalán nem érdekel az utcai Forgalom. Por esetén a Pék-utcai lakosok ki sem nyithatják ablakaikat szellőztetés végett, a Wesselényi- utcán arra is vigyáznak, nehogy por érje a főpodeszta kir. tanácsosi oklevelét. A Wesselényi-utcán alig fizetnek adót, a Pék-uicai- aknak már elviselhetlen az adóteher. Tessék ebből a képből Ítélkezni nyájas olvasó, s azután ne csudálkozzanak azon, ha a 10 éves népszámlálás 10"/0 esést mutat a lakosság számaránya között. A ki a csendőrt akarta megvesztegetni. Körmendi Elek őrmester és István János csendőr portyázás közben vizsgálatot tartott Kinczel József kálmándi lakos korcsmájában. Vizsgálat közban Körmendi kifogásolta az udvaron levő roskadozó kutat és szigo- j ruan utasította a vendéglőst, hogy azt haladék nélkül javíttassa ki. Kinczel a kérdést barátságos utón akarta elintézni és kezébe nyomott 9 koronát Körmendinek, szemével hunyorítva egyet, kijelentette, hogy reméli, ezzel a kút ügye egyelőre el van intézve. Nagyot bámult akkor, a midőn Körmendi kijelentette, hogy a pénzt bünje'lvény gyanánt lefoglalja és befogja szolgáltatni a kir. járásbírósághoz. Könyörgésre fogta a dolgot, de a puritán becsületességü csendőr nem engedett és Tempfli József községi bíróval a vesztegetési kísérletről jegyzőkönyvet vétetvén fel, megtette Kinczel ellen a feljelentést a bírósághoz. Mikor a hadnagy ur mulat. Csütörtökön este két civil társaságában a helybeli csendőr- őrs három derék őrsvezetője borozgatott a Rákóczi-vegdéglőben. Kedélyes beszélgetéssel töltötték az időt, egész az éjféli órákig, a mikor is egy honvéd hadnagy lépett be a | vendéglőbe és helyet foglalt egy szomszédos asztalnál. A hadnagyot, a ki kissé haragos volt, bántotta az, hogy abban a helyiségben, ahok ő ül, a csendőrök merészkednek bo- rozgatni s odaizent az asztalhoz, hogy a •csendőrök hagyják el a helyiséget. A csendőrök, a kik egyáltalán okot nem szolgáltattak erre a rendreutasításra, ügyet se vetettek a hadnagy üzengetésére és tovább is a vendéglőben maradtak. A hadnagy ur most már tekintélyében érezte magát sértve, és kihivatta a társaság egyik tagját és meghagyta neki. hogy társaival kotródjanak a vendéglőből. A csendőrök a jogtalan beavatkozást egyáltalán figyelembe sem vették, mire a hadnagy a csendőrőrsre ment, a hol letartóztatásukat követelte, tiszteletlenség és engedetlenség miatt. Az őrsön látva, hogy a hadnagy ur többet öntött fel a kelleténél a garatra, de tudva azt is, hogy a csendőrök a kik az őrs kiváló tagjai, nem követhettek el olyan tettet, a melylyel letartóztatást vagy a vendéglőből való kiutasítást érdemelnének, csilapitani kezdték a hadnagyot, majd mikor látva azt, hogy nem boldogulnak vele, egyszerűen megtagadták a kérelem teljesítését. Hogy azután mi történt, azt sürü homály fedi. A hadnagy állítólag a szárnyparancsnokot' is megkísérelte bosszúja kielégítéséhez megnyerni, de ott is felsült. Annyit sikerült megtudnunk, hogy a dolog nem maradt annyiban, mert hallomásunk szerint a hadnagy feljelentette a csendőröket, viszont a csendőrök társaságában levő két civil, a kit a hadnagy viselkedése mélyen bántott, közvetlenül a hadtestparancsnoksághoz adott be feljelentést a hadnagy ellen. Mucsán árlejtés volt. Nagykároly város tanácsa árlejtést hirdetety a rendőr, tűzoltó és szolgaszemélyzet részere 1914. évre szállítandó egyenruházati cikkekre. A nyilvános árlejtésen a megbízatást Rosenthal H. utódai budapesti cég nyerte el, j noha Ignác Jenő helybeli cég 90 koronává! olcsóbb ajánlatot adott be. Nem értjük, hogy miféle gazdasági szempontok irányították az ennél a kérdésnél legnagyobb titokban dolgozó tanácsot, I mikor egy helybeli adófizető cég olcsóbb ajánlatát mellőzi egy idegen céggel szemben. A határozat különben meg lesz felebbezve, amikor alkalom fog adódni arra, hogy a képviselőtestület el takarítja az iszapot erről a kérdésről. Mi a jövő szamunkban foglalkozunk az üggyel, amikor mélyebben behatolunk ebbe az újabb közigazgatási mocsárba. Kísértetek a körorvosi lakban. Miért hallgat a csendőrség? Vizsgálatát kérünk ! Érendréden már hetek óta titokzatos dolgokról suttognak az emberek. Azt beszélik ugyanis, hogy a lakatlanul áló körorvosi lakásban kísértetek járnak. Csodálatos azonban, hogy a kisértetek nem az éjleli órákban keresik fel a helyiséget, de az esteli szürkületet (éppen azt az időt használják fel, a midőn a szúnyog - járás kezdetét veszi), hogy a babonás lelkű lakosság körében azt a hitet terjesszék, hogy a körorvosi lakás egy elátkozott hely, a hová halandónak tilos betennie a lábát. Vannak azonban bátorlelkü emberek is Érendréden, a kik kiváncsiak lettek arra, hogy mit is csinálnak a kisértetek a kör- | orvosi lakásban s oda lopództak az ablak alá kihallgatni a kísértetek beszélgetését. Forró csókok, szerelmi vallomások hallatszottak ki a lezárt redőnyök alól és az emberek sietve menekültek onnan s csak suttogva adták tovább a hirt, hogy: „látták ölelkezni és csókolózni Lucifert Belzebubbal.“ És igy megy eiz nap-nap után csekély megszakítással, a midőn députatiók vagy fontos gyűlések tartják vissza Lucifert a megjelenéstől. A csendőrség is értesült a dologról s meg is indította a nyomozást, de a kisértetek egyikében olyan szerves lényt fedezett fel, a kinek úgy. látszik nem akar alkalmatlankodni. És ma & szúnyogok furcsa dolgokat zümmögnek Érendréden. Azt beszélik, hogy nem is kisértetek járnak a lakatlan körorvosi lakásba, de az egy szerelmi találkozóhely, a hol egy bohém szunyogpár napnap után megújítja azt a szerelmi esküt, a melyhez nincs szükségük a pap áldására. Községi téglagyárak. Újabban mind több és több város és község létesít téglagyárat, amely a város és község saját üzemében dolgozik. Néhány év alatt egész hosszú sora létesült az ilyen községi üzemeknek és minduntalan újabbak alapításáról kerülnek hírek forgalomba. Ez a jelenség annál feltűnőbb, mert hiszen a téglagyári üzem nem igen alkalmas altruisztikus tendenciák istá- polására, de meg nem is olyan természetű közszükségletet elégít ki, mint a csatornázás, világítás, vízvezeték stb. A téglagyárakat alapitó városok, községek elhatározásában többnyire nem is annyira az összlakosság érdekei, mint inkább financiális szempontok a döntők. Elsősorban tagadhatatlan a községeknek és városoknak az a törekvése, hogy háztartásukban az egyensúly biztosítására meglehetősen állandó jövedelmezőségű üzemeket tartsanak; másfelől pedig a község és városfejlesztésnek egyik legerősebb és leghatásosabb eszköze, ha az építkezési kedvet olcsó építőanyaggal — főleg téglával lehet fokozni. Magyarországon ez idő szerint 32 községi téglagyár van. Községi elöljárók mint biztosítási ügynökök. Maros-Torda vármegyében megtörtént, hogy a járási főszolgabíró egy községi bírót eltiltott attól, hogy mint egy biztositó társaság ügynöke, biztosításokat eszközöljön. A biró panaszára az alispán a belügyminiszterhez fordult, mi az álláspontja ebben a kérdésben? A belügyminiszter kijelentette, hogy valamely községi elöljárónak a részvény- társasági alapon szervezett intézeteknél s tehát a tűzkár biztositó intézeteknél való megbízatása ellen elvi kifogás nem tehető. A megbízatás elvállalása a köz-égek bel- ügye s amennyiben a községi elöljárót hivatalos teendőinek elvégzésében nem akadályozza, az ellen senki másnak kifogása nem lehet. Elfogott ruhatolvaj. A nagykárolyi csendőrség portyázás közben egy gyanús alakot tartóztatott le, a kiről kiderült, hogy Csaná- los községben Ludascher Alajostól egy rend ruhát lopott el. Bekísérték a nagykárolyi járásbíróság fogházába, a hol megállapították, hogy az illető Tamcsak József ópályi illetőségű egyén. Elfogott kivándorlási ügynök. A domahidai csendőrség Krasznaszentmiklóson letartóztatta Hiller Mór budapesti lakó« 34 éves izraelita kereskedőt, a ki több ottani lakost kivándorlásra akart csábítani. A jómadarat a csendőrök beszállították a szatmári kir. ügyészség fogházába. A Misztrik Bioszkóp szebbnél-szebb és érdekesebbnél-érdekesebb képekkel szórakoztatja esténként a nagyközönséget. A múlt héten óriási hatást ért el „A halál Sevillában“ c. darab előadásával, melyben a főszerepet a hires dán művésznő: Ásta Nielsen játszotta. A héten ismét egy világhírű darabot adott elő, melynek cime: „A leánykereskedelem“, és a mely a kinematographia legnagyobb csodája. Ezen szociológiai mozgófénykép a leánykereskedelem ellen alakult nemzetközi liga megbízásából készült. Idegizgató, nagyszabású és remek mozgókép, melyhez hasonlót a mozgókép művészet még nem produkált! Ez az érdek- feszitő, izgalmas kép bepillantást enged azoknak az emberhússal kereskedő kufároknak az iizél- meibe, akik annyira veszélyeztelik korunk társadalmát agyafúrt fogásaikkal es vakmerőségükkel. A fehér rabszolganőt Európa minden államában óriási érdeklődés közepette mutatta be, mert nemcsak művészi kivitel tekintetében, de meséjének izgalmas fordulatokban gazdag és mindvégig lekötő volta folytán páratlanul áll. Kuglizás közben. A múlt vasárnap a Zin- ner-féle vendéglőben Lőrinc György egy kugligolyóval fejbe verte Drágus József iparost. Az ok egyszerű: Lőrinc elnyerte Drá- gos egy csomó pénzét és megelégedvén a nyereséggel nem akart tovább játszani. Ebből szóváltás támadt s Lőrinc ennek hevében törte be a Drágos fejét ... Jó lenne, ha a rendőrség egy kis figyelmet tanúsítana a kuglizókkal szemben. A legnagyobb hazárdjátékok folynak egyes vendéglőkben, amelynek meggátlása éppúgy kötelessége a rendőrségnek, mint a hazárdkártyajáték üldözése. Gyógyszertár áthelyezés. Kleiner Dezső gyógyszerész a tulajdonát képező volt Gyurovits-féle „Magyar Király“ gyógyszertárát a Takarékpénztár-egyesület bérpalotájába helyezte át. A közönség figyelmét felhívjuk arra a körülményre, hogy a tüzelőanyagnak az erdőkből való kiszállítása az esőzések miatt nagy nehézségekbe fog ütközni az idén, amiért a tüzelő anyagban valósziBÚTOROK Háló-, ebédlő-, uriszoba és vendégszoba berendezés mindennemű styl- és minőségben van raktáron. Száraz anyagból, kitűnő iparosok által készitett mahagóni-, palisander- kőris-, eseresznye-, dió-, tölgy- és szilfából művésziesen kiállított, divatos legegyszerűbbtől a legfinomabb kivitelig legolcsóbban óriási vá- ■= lasztékban egyedül csak ■ = BÚTORAIM Lövy Rudolfbutorraktárában kaphatók Nagykároly, Széchenyi-utca 2«fa Saját jól berendezett elsőrendű kárpitos műhelyemben a legdivatosabb kárpitos és díszítési munkák ízlésesen előállittatnak Szcinloat és ■ÜLnaz_e;p:rLa/p zárva,1
