Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1913-12-20 / 51. szám
december 20. 51-ik szám. KUZERDEK 5-ik oldal clcsozx s!k:a,x Trásárcrni, slz keresse fel Franki MárkuszGr. Károlyi György-téri ruharaktárát ahol a legnagyobb választékban legjutányosabb árak mellett szerezheti be a téli idexiyliez sz’üüsség'es Tanulók :: - felvétetnek, támogatásukkal lehetővé tették a népkonyha idei megnyitását is. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kegyelet szavának is kell hangot adnom e helyen, a gyásznak, a fájdalomnak. Mert itt e helyiségben most egy éve hangzott el utoljára a szegények támogatása, a szeretet gyakorlása érdekében édes szavú lelkipásztoruk lelkesítő, könnyekig megható, bölcs gondolatokkal teli, szép megnyitó beszéde. Negyednapra rá kilehelte tiszta lelkét . . . Itt c helyiségben tartotta utolsó beszédét. Az általános emberszeretet, a jótékonyság volt az utolsó kívánsága, amit örökségül reánk hagyott . . . Kint nyugszik immár a sírban. A polgári időszámítás szerint ma van halálának évfordulója. És midőn ma a gyászos esemény óta először gyülekezünk össze itt, ahol O az eszmének, az igazságnak és szeretetnek szentelt pályafutását úgyszólván befejezte, illőnek kell tartanunk, hogy mély meg- ilietődéssel és szomorúsággal emlékezzünk meg a nagy és pótolhatatlan vesztességrői, mely elhunyta által bennünket, e intézményt, minden szép és nemes ügyet étté. ígérjük, hogy örök hálánk és kegyeletünk jeléül a szegényekért síkra szálló szavai, melyek e helyiségben és a népkonyha érdekében hangzottak el utoljára mindig buzdítani és serkenteni fognak bennünket a további munkálkodásra a szükölködők és nélkülözőkért. Dieső szelleme lebegjen védőangyalként e intézmény, a népkonyha felett, valamint életében is a népkonyha képezte érdeklődésének és szeretetének egyik kiváló tárgyát. Áldás dicső emlékének ! És Ti, kedves embertársaink, akiket mi terített asztalunknál mint testvéreket szeretettel üdvözlünk, lakjatok jól és váljon egészségetekre az ízletes, jó szívvel és szeretettel fűszerezett táplálék. Érezzétek magatokat itt otthonosan. Fogyasszátok lelki nyugalommal, megelégedettséggel mindennapi ebédeteket. Mert aTi j óllá k ottságtok aTi megelégedettségtek lesz a jóltevők legnagyobb jutalma. Ne nekünk, embereknek, mint inkább mindnyájunk Istenének adjatok ájtatos imátokban ebéd előtt és után igaz hálát, hogy meggyuj- totta az emberek lelkében a szeretet világitó fáklyáját, hálát, hogy végtelen kegyelmében megajándékozott bennünket a jóság és kö- nyörületesség örök fényességű drága kövével, hálát, hogy vannak még emberek, akik nem azt keresik, ami az embert embertársától elválasztja, hanem szent igyekvéssel magasztos vallásunk értelmében szítják és élesztik a szeretet összeforrasztó lángját, hogy leperzselje és örökre megsemmisítse az önzés által emelt mindenféle mesterséges elkülönítő korlátot Isten dicsőségére és az emberiség boldogulására ! Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az „Izraelita Nőegylet“ nevében üdvözlöm mindazokat, akik szives megjelenésükkel a mai megnyitási ünnep fényét emelni mél- tóztattak, szeretettel üdvözlöm a népkonyha mindennapi vendégeit a nagyokat és kicsinyeket. A népkonyhát megnyitottalak nyilvánítom. Lelkes, szívből jövő éljenzés kisérte a közönség • soraiból a gyönyörű beszédet, melyért egy rongyokkal borított, teljesen ismeretlen koldus, könnytelt arccal mondott köszönetét. Ezután kezdetét vette az ebéd kiosztása. Három bájos fiatal leány : Hegedűs Margit, Markovits Manczi és Reiter Sári szolgálták ki a tél 46 nyomorultját, apró csészékben meleg levest, húst tettek elibük, a melyet mohón fogyasztottak, el az éhségtől elgémberedett koldusok. Gyönyörű, magasztos, festő ecsetére való kép volt ez s aki látta, az nem felejti el soha. * * * Szivünk mélyéből, tisztelettel és az em- berszereteten alapuló hálával üdvözöljük a nőegylet vezetőségét nemes tettükért és arra kérjük, hogy folytassák továbbra is azt magasztos hivatásukat, amelynek célja megmenteni a tél nyomorultjait, nemcsak az éhségtől, de az erkölcsi elzülléstől és a bűn fertőjétől is. Szivei tutlomáswl S „FILLÉRBANK“ == mint szövetkezet == VILévtársulata 1914. január 1-én nyílik meg. Beiratások 1913. évi november 1-től a bank helyiségében eszközöltetnek. Ezideig 1400 tag tartozik az intézet ■ ■ kötelékébe. ■ Mell betétek után 6°|0 kamat téríttetik me|£* Egy betét 50 fillér. »Színészek Nagykárolyban. A régi világ költészete, varázsos bohémvilág ! Színészek jöttek a városba. Hamar üríteni egy csűrt, festeni a deszkát, kölcsön egy zsinóros dolmányt, egy csizmát, egy fringiát a hősszerelmesnek, vagy. pruszlikot, kendőt, selyemszoknyát a primadonnának. Lázban a város. Bort, szalonnát, füstölt kolbászt, kinek I mije van gyorsan elő vele. Sovány a társaság, éhes és szomjas. Egyedüli reménysége a közönsége, meg a szive büszkesége, parádés pri- tnadonája, akinek a sikerétől függ a holnapi ebéd. Azaz hogy pardon . . . Ötven évvel ezelőtt. Ma már mindebből csak annyi igaz, hogy szi- i nészek vannak a városban. Ők még valójukban j a régiek. Hanem a csűr helyett már modern kőszinház várja a publikumot Nagykárolyban, s a múlt esztendőből ismerős igazgató, kissé megváltozott, de jól szervezett társulatával. Ezeknek már nincs szükségük se szalonnára, se dolmányra, se szoknyára, ezek a mai publikumtól nem várnak egyebet, mint egy kis érdeklődést, részvétet, melegséget, de azt azután joggal várhatják és várják is. Ma már nincs szó áldozatról, csak a publikumnak saját érdekéről, szórakozásáról, gondjának-bajá- nak telejtetéséről. Ezt nyújtja a publikumnak a társulat, s mi ez, ha nem a közönség érdeke ? Elsőnek a „Cigányprimás“-t adták. Becsben készült ez a darab, de a magyar földről szakadt, tartalma, muzsikája, éppen, mint a szerzője, aki budapesti ember és úgy látszik, a lelkét itthon felejtette, vagy ide sirt vissza, mert nagyon a leikéből fakad az, ami hazafele mutat. Tudnivaló, hogy mindenütt jó, de legjobb Pesten. A darabot ismertetni nem kell. Szájról-szájra jártak a melódiái, s ebben ez a fő. Az előadás elé némi idegenkedéssel, előítélettel tekintettünk, mint aki semmi jót se vár, az már csak kellerneson csalatkozhatik. Azt hiszem, hogy így járt velük a közönség. Nem kapott Isten tudja, milyen eredeti művészi alakításokat, hanem apródonkint belemelegedett az előadásba, együtt érzett, együtt játszott a szereplőkkel, nevetett, tapsolt, uj- rázolt — ez már tisztán a színészek érdeme, tudnak hangulatot, kedélyt varázsolni, élénkséget teremteni, a játékba, a közönséget tüzelni, részvétre késztetni. Mit kívánjunk többet? Rossz májak és savanyu tüdők elnémulnak a közönség kacagása között. Tombor Olgára, a primadonnára, még egy | szerep vár a cigányleány szerepen kívül. Le- j gyen a közönség kedvence, parádés primadonnája, melegítse, vonzza a színházhoz. Nem rossz szerep, s én hiszem, hogy sikerülni is fog megfelelnie neki. Sürü és jól megérdemelt tapsokból, meg ujrákból következtetem ezt. * Bródi Irént, a Juliska csengő hangú szemé- lyesitőjét a publikum szintén sokat tapsolta, karcsú alakját gyakran idézte a függöny elé. Neményiné, a nagykárolyi közönség kedves ismerőse hervadt virágot adott, szerepét meghazudtoló fiatalos könnyedtséggel és üdesóggel. Gaston a fiatal grófnak a személyesitőjét, Váradi Izsót jó kedélye, elevensége tette kedvessé a közönség előtt. De hogy el ne feledkezzünk a főhősről, a cigányprímásról se, akit Gáspár Jenő adott sok közvetlenséggel és humorral, ő volt az okozója a legtöbb kacagásnak, ő volt az est hőse. A többiek is mind, akiknek a darabban szerep jutott, derekasan j kivették a részüket a munkából, meg a taps- , bői, de ezt már ossza el köztük, aki jobban ! tudja. Második este „Eaun“ került a színpadra. Ügyes, hatásos cselekményével, szesonikai rendezésével, rajongó természetimádó eszméivel nagy hatást tett ez a darab Budapesten; előPOROSZ F CTO-SZENET a legjobb minőségben, TT T» ä TI Iz 1 TV p 7 c a vaskereskedésében Nagykároly, legjutányosabb árak mellett T él U K X £á ö IX (Makay-ház. vásárolhat. Nagyobb mennyiségben való vételnél a szenet házhoz szállítom. Nagy raktár folyton ÓgÖ Meidinger ŐS Vaskályhákban.
