Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1913-12-06 / 49. szám

Nagykároly, 1913. cleczember 6. 49-ik S2ám. —-------------------------------­Vi . évfolyam KÖZÉRDEK ÉRMELLÉK KERESKEDELEM, IPAR ES TT1 EZŐG AZDAS A G ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton regre!. Nyilttér sora 50 fi ér. — Kéziratot nem adunk vissza. Felelős szerkesztő Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 7'— kor. félévre 3‘50 kor Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Karolyi György-tér 36. Telefon 95. SIMKÓ ALADÁR. Vidékre postán küldve egy évre 8'— kor. félévre 4.— kor Egyes szám ára 20 fillér. Jön a- tél. „Itt van a tél, itt van újra...“ zengi vígan a jókedvű poéta. Am a modern kor dalos madara már nem fogja fel oly vígan ezt a komor, kegyetlen évszakot, mert ma már leáldozott a víg disznóto­ros lakomák s hajnalig tartó dáridók kor­szaka, amikor a jókedvű poéta minden háznál szívesen látott vendég volt, az iu‘#*társaságok mulattatója, felderitője. Ma már a poéta is a drága szénárakra gon­dol s fütellen szoba kellemetlenségeire. S nem hangolja fel húrjait vidám hangú szezon dalokra, inkább együtt kesereg azokkal, akiknek ma már a tél kezdetén fő a fejtik, hogy honnan szerzik be a drága fűtőanyagot, a meleg téli ruhát s mindazt, amire feltétlenül szüksége van egy háztartásnak, hogy a zord évszakkal minden zökkenő nélkül megküzdhessen. Itt vau a tél, itt van újra... S né- künk eszünkbe jut az a tenger nyomo­rúság, ami vele együtt jár. A didergő, fázó szerencsétlenek óriási tábora, akik nek még meleg ételre sem jut, akik vé­kony, hiányos öltözékben néznek elébe a hideg télnek s akiknek oly kevesen nyújtanak — mert nem is nyújthatnak — segítő kezet. Tudjuk nagyon jól és igen sokszor czikkeztünk is arról, hogy vannak jóté­kony egyesületeink, melyeknek ilyenkor jutna feladatául segíteni szerencsétlen em­bertársainkon. Igen ám. de az a rettene­tes közgazdasági válság; moly miként egy modern tatárjárás, feldúlta egész . társa­dalmi és közéletünket, minden eszköztől megfosztotta még a jótékony adakozókat is, hogy segíthessenek a mások szeren­csétlenségén. Mindenki a saját bajával van elfoglalva. Minden egyes ember exsistentialis gondokkal küzködik, hogy kívánhatjuk akkor józan észszel, hogy a jótékonyság oltárán a kegyeletes láng oly hatalmas fénysugárban lobogjon fel, mint akkor, amikor mindenkinek kijut a jó­létből?! Siralmas, keserves télnek nézünk elébe. Már előre elszorul szivünk azon képek elgondolásakor is, melyekben saj­nos ezidén oly bő részünk lesz. Soha annyi szerencsétlen ember nem volt az országban, mint épen mostanság. A nyo­mor orgiákat ül s senkiről sem tudhat­juk, hogy holnapra vajon jut-e az a fa­lat kenyér majd asztalára, melyre pedig elsőrendű szükséglete lehet. Mindenki mindent redukált, amiről RUBLETZKY KALMAN divatárnházának karácsonyi árleszállítása. Szives tudomására hozom a mélyen tisz­telt vevőközönsógnek, hogy a karácsonyi kiárusítást megkezdettem az alanti árakon: 120 cm. széles kelme métere ... 90 fill. 80 cm. széles gyapjú delin .... 78 fill. Bluzselymek minden szin ben 160—200 fill. 7.5 cm. széles barchet flanel . . 75 cm. széles kretonok ............ 1 drb férfi vagy női esőernyő . 1 darab női kötött mellény . . 1 drb fekete női előtt szoknya 1 darab gyapjú schal............... 42 f ill. 50 fill: 295 fill. 2.50 fill. 4,— fill. 2.80 fill. Állandóan nagy raktár az alant felsorolt cikkekből, u. m.: női és gyermek téli kötött sapka, harisnya, camasni, keztyii, nőt kötött téli mellény, nőt és leányka teveszőr kötött kabát, gyapjú schal, sima és kockás gallérvédő és plastronok, — úgyszintén mindenféle maradékok félárban !!!! TÁRCZA. Amerikai történetek. — Bay maayar globetrotter naplójából. — — Fiuk, — Isten az Atyám, — ma olyan borongós hangulatban vagyok, — kezdte Andnay mester, — förtelmes gyorsasággal száguldva be a kávéházba s hörpentve tel szomszédja cognakos poharát, hogy mulatsá­gos, kacagtató históriákkal nem űzhetem el a ti hóvégi, szomorú kedveteket. — Csak mesélj, csa'k mesélj mester, azt se bánjuk, ha ma kivételesen meg is rikatsz bennünket, amúgy is elvagyunk szontyolódva, — kiáltottak a vigkompánia tagjai. — Nohát ide figyeljetek, de azután ne­I hogy kételkedjen valaki abban, hogy az mind szóról-szóra a valóságnak megfelel, : amit elmesélek, mert Isten az Atyám, hogy I meggyomrozom az illetőt. — Elhisszük, elhisszük, — hangzott fel I kórusban, — mire jó amerikai magyarunk, I kényelmesen elhelyezkedve, az egyetlen ka- j rosszékbe s megpumpolva a legközelebbi ! szomszédját, cigeretta irányában, elkezdte kalandos históriáját. — Dél-Amerikában történt. Az évre nem emlékezem, de az nem is fontos. Annyit tu­dok, hogy nem olyan régen, hogy igaz lenne. Kitünően éreztem magamat. Fényes kerese­tem volt. a legelőkelőbb társaságba voltam bejáratos. Asszonyok, leányok mindig reám mosolyogtak s szinte irigyeltek-; azért a szám­talan sikerért, amely a forróvérű fehérnép körében engem felkeresett. Harry Ewensnek hívták a kolonelt. Ez olyan városi parancsnok-féle volt. Gazdag ember, vagyona horribilis kiterjedésű birto­kokból állott s a kolonel cimet inkább tisz­teletbeli rangnak tekintette, mint foglalko­zásnak. Gyönyörű feleséget hozott házához. Aranyszőke hajú, fehérbőrű, rózsás arcú an­gol leány volt missis Alice, az egész város bámult és kedvelt szépsége. Amiatt min­denki becézte, dédelgette, a gyönyörű kicsi asszonykát s én szinte beleszédültem vakító szépségébe. Fiuk, ha azt mondom, hogy szerelmes voltam belé, nem mondok sokat. De azért az udvarlásaimat a kellő határok közzé szo­rítottam, annál is inkább, mert a clonel testi, lelki jópajtásom volt, no meg a szőke missis a bálványozásig imádta férjét. 8 I Vigyázat a kékrefestett kirakatra! Tisztelettel értesítem a m. t. vásárló közönséget, hogy női- és férfi (divatáru üzletemet 9 ILII UH JT U U M A U*"S M U M M 0 ahol legnagyobb választékban kapható jutányos szolid áron az idény újdonságai. 0 Karácsonyi vásár ! 3 T 3=3 I IE3 M 12 T O 1ST. Karácsonyi vásár 1 Vigyázat a kékrefestett kirakatra! A „Közérdek“ állandóan ftOOO példányban jelenik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom