Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1913-11-08 / 45. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK november 8. 45-ik szám. ijsamt SAJTOK: Ementhili Trapista Rocfot Imperial és különféle csemege sajtok gróf Andrássy és teschéni teavaj. SCHNELL IMRE FŰSZER ÉS CSEMEGE ÜZLETÉBEN NAGYKÁROLY. Főzelékek: Friss Carüol, különféle Coaservek u.. m.: borsó, bab, kukorica. Spárga Kugier, bonbon és sütemény tzz: nagy raktára, r resm szíveskedjék, nehogy a nagy kereslet folg tán éppen Ön, — akinek oly nagy szüksége van a felsoroltakra ■— alkdlmi áraim mellett kiszol­gálható ne legyen és előre ki nem számítható veszedelemnek legyen továbbra is kitéve. Várom mielöbi szives rendeléseit és midőn még megjegyzem, hogy műszerészem a felszere léshez teljesen ingyen rendelkezésére bocsátom, vagyok az árvíz elleni védekezők syndicátusa nevében teljes tisztelettel Pocsolya László, vízvédelmi és belvizszabá- lyozási társulati ügyvezető. Mellékelve 1 árjegyzék. Uj füszerkereskedés. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Nagykárolyban, a S*'chenyi-utc;*n (a Könyök-utca sarkán) egy a mai modern kor kö­vetelményeinek megfelelően berendezett fűszer-és csemege­kereskedést nyitottam, hol álland an raktáron tartom a legjobb minőségű fűszereket, minderuéle ásványvize­ket, teát, teasüteménye::et, valamint az összes fűszer- es csemege-szakmákba vágó cikkeket, a melyeket a legolcsóbb napi árban boesájtom a fogyasztó közönség ren­delkezésére. Szíveskedjék egy próbarendelés által áruim kiváló minőségéről és előnyös arairól meggyőződni. Teljes tisztelettel Simon Jenő. Városok közélelmezése. Ha akadna olyan fórum, amely felelő­ségre tudná vonni a magyar városok veze­tőit, hogy mit tettek eddig a közélelme- zés javítása érdekében, mit tettek a drá­gaság leküzdésére: bizony nagyon szo­morú dolgok sülnének ki. A legtöbb virosi hatóság, amelynek kötelessége volna a! polgárok anyagi helyzetének a javitása, éppen ezen a téren feledkezett meg köte­lezettségeiről. Vájjon melyik városban jött létre ható sági közreműködés mellett élelem beszerző vállalat? Talán egyikben sem. Rehunyt szemmel hagyják nőni a bajt, a gyom- í ruk miatt lázongó városi polgárok eléj egy-egy bűnbakot állítanak. Ilyen bűn­baknak nevezték ki a gazdaközönséget, j Esztendők óta hangzik a hamis vád, hogy a drágaságnak a magyar gazdák az okai, holott bebizonyított tény, hogy a magyar j gazda a világpiac áraihoz viszonyítva, ma is aránylag igen olcsón adja el termékeit. A termelőket nem lehet vádolni a magyar városok közélelmezésének nyomo­I ruságaiért, a termelők most is minden j lehetőt elkövetnek, hogy a városok fogyasz­tóinak siralmas helyzetén segítsenek. Évek óta folyik az akció a termelés szervezése érdekében Évek óta taniiják a Ldu népét arra, hogy szervezkedjék s iparkodjék az élelmiszereket rendszeresen s nagy tömeg­ben előállítani, úgy amint az a fogyasz­tók igénye kívánja. E tekintetben már tudunk is számottevő sikereket felmutatni s ha a városok gyors egymásutánban meg­alakítanák az ö közélelmezési vállalatain­kat, amelyek célul tűzik ki, hogy a lakos­ság gyomrámak a kárára nem fognak nyerészkedni, akkor ezek a vállalatok már egész seregét találnák a szervezett termelőknek, egész seregét az élelmisze­rek közvetlen be-zerzési forrásainak Itt van tehát a legfőbb ideje annak, hogy a városok vezető egyénei megmoz­duljanak és komoly szándékkal tegyenek valamit a közélelmezés javítási érdeké­ben. A termelők készen állnak ahhoz, hogy összeköitetésbe lépjenek a városok­ban szervezett közélelmezési vállalatok­kal. Ha azonban a termelőket továbbra is kiszolgáltatjuk a közvetítőknek, akkor a városi fogyasztók sA várják a mai nyomo­rúságos helyzetnek jobbra fordultát. Igaz, hogy jöhetnek olyan idők, a mikor a ter­mőföld, az időjárás megembereli magát, s egyik másik élelmiszer a mostaninál jóval nagyobb mennyiségben kerül piacra s ezáltal az valamivel olcsób lesz, ez azonban csak ideiglenes állapotot fog jelenteni. A fogyasztás ma oly mértékben gyarapodott meg s ezzel együtt úgy meg szaporodott a közvetítők serege is, hogy az élelmiszerek olyanfajta olcsóságára, mint az a boldogabb régmúlt időbén volt, egyáltalán nem számíthatunk. De számíthatunk igenis mindenféle élelmiszer árának bizonyos mértékű csökkenésére, ha megrövidítjük azt az utat amit az illető élelmiszernek meg kel tennie, mig a termelőtől a fogyasztóig eljut. Ennek az útnak a megcsinálása azon­ban most mái korántsem a termelők feladta, ők a felemunkát már elvégezték, a másik felét a városok vezetőinek kell kiépíteni. Csinálják meg minden város­ban betósági felügyelet alatt az élelmi­szereket nagyban beszerző közélelmezési vállalatot, amely mindenkor eltudja látni a piacot minden szükséges dologgal, amely megtöri a közvetítőknek minden­hol fenálló karteljét, amelynek gondja lesz arra is, hogy a fogyasztó csakis kifo­gástalan minőségű élelmiszerhez jusson. í Ezt a munkát a városok vezetőinek kell megcsinálni I HÍREK. Rakottyay Lujzika. és Ifj. Antal Imre Tasnád jegyesek. Vádat emelUnk Nagykároly város iparhatósága ellen ! Vádat emelünk, súlyos, de igaz vádat, még pedig azért, mert emulasztotta a törvény által elő­irt kötelességét s eltűrte, hogy városunk­ban egy iparvállalat üzemvezető nélkül hete­kig üzembe tartson egy gyárat. A helybeli kenyérgyárról van szó. Két hétig volt a gyár üzembe tartva az ipartörvény által előirt üzletvezető nélkül. Két hétig szakavatlan felelősség nélküli egyének teljesítették azt a munkálatot, amelynek végzéséhez gyakorlati jártasság cs szakavatottság szükséges. És mindez a helybeli iparhatóság tudtával és bele­egyezésével történt. Mert az iparhatóságnál be lett jelentve a régi üzemvezető távozása, be lett az vezetve abba protokolurnba, ahol nyil­vántartani kötelesek az egyes vállalatok al- kalui izottait és hetekig Pressen állott az a rovat, ahol az uj üzletvezető nevének kellett volna díszelegnie. Ha egy szegény iparos emberrel történt volna a dolog, az iparható­ság erélyesen lépett volna fel ellene, sőt az iparvállalatot be is szüntette volna, de egy olyan gyárral szemben, amelynek élén Nagy­károly város Nérói állanak, kezes bárányá lett az erélyes kezű iparhatósági biztos. Vádat emelünk az iparhatóság ellen hivata­los kötelesség elmulasztás miatt és követeljük a vizsgálat elrendelését. Elvégre is rendezett tanácsú városban élünk, ahol a polgárság egyenlő jogot élvez és egyenlő elbánsban kell részesüljön a ha­tóság részéről, legyen az szegény iparos, avagy dúsgazdag részvénytársaság egyaránt. Megbízatás. A pénzügyminiszter Szilágyi Ist­ván pü. számtanácsost, a helybeli pénzügy­igazgatóság mellé rendelt számvevőségnél, az állandó főnök helyettesi teendők ellátásai bízta meg. Előléptetések a hadseregnél. Őfelsége Beré- nyi Árpád a helybeli honvédzászlóaljnál ál­lomásozó főhadnagyot századossá, Tarján Lajos zászlóst hadnaggyá nevezte ki. Eljegyzés. Dr. Porges Ármin liptószent- miklósi ügyvéd eljegyezte Bricbta Miksa hely­beli nagykereskedő, a kereskedelmi társulat elnöke kedves és bájos leányát: Alicét. Gratu­lálunk. Halálozás. Súlyos csapás érte Róth Ká­rolyt, a helybeli Közgazdasági Bank elnö­két. Fivére László, t hó 2-án Püspökfalván, hosszas szenvedés után elhunyt. Képviselőtestületi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete november hó 9-én d. e. 10'órakor rendkívüli közgyűlést tart, mely­nek tárgyául több kevésbé fontos ügy van kitűzve. Eljegyzés. Ifj. Antal Imre tasnádi tekinté­lyes füszerkereskedü eljegyezte Rakottyay Lujzikát Tasnádon. Gratulálunk I Szives tudomásul! Értesítem tisztelt vevőimet, hogy a náliam történt tűz ellenére is az üzleti forgalmat lebonyolítom es vevőimet éppen úgy ki tu­dom szolgálni, mint eddig. Patz Antal sörraktáros.

Next

/
Oldalképek
Tartalom