Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
Érmellék, 1913-11-01 / 44. szám
VI. évfolyam. Melléklet a „Közerdek“-hez 44. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1913. november I. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Érmihályfalva : VAJDA. .RUDOLF. Értarcsa: SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Közszabadságok fojtogatása. A gyors gondolatközlés nagy korszakában, amikor a tudomány bámulatos leleményességgel bocsátja az emberek rendelkezésére a szellemi érintkezés eszközeit, a világ minden művelt államában óriási lépést tettek előre a közszabadsági jogok. A sajtót, a gyülekezési és egyesületi szabadságot egész addig a korlátig terjesztették ki, amig ezek a jogok az állami és társadalmi rendet nem veszélyeztetik. A sajtó úgyszólván féktelen hatalmat gyakorol és korlátlan szabadságot élvez, úgy. hogy már panaszkodnak miatta, de még- sem tesznek ellene, mert attól tartanak, hogy szabadságának megszorításával az erejét is megtörnék, amelyre pedig a közcéloknak mellőzhetetlen szükségük van A gyülekezési és egyesületi szabadság is messzemenő halárig biztosítja a polgároknak egymással való érintkezését, érdekeiknek közös erővel való előmozdítását s a mai államhatalom örül ennek, mert a nagy közterhek ellenében úgy sem adhat mást az adófizető közönségnek, mini támogatást ott, ahol a társadalmi szervezetek erejűkkel arányban nem álló feladatokkal állanak szemben, és közszabadságot, melyre az egyénnek épp úgy mint az államnak is legnagyobb kincse. Csak nálunk lehetséges az, hogy bár ab ban a nagyhatalmi keretben, amelybe a viszonyok belekényszeritettek minket, tömérdek közterhet kell viselnünk és a nagy európai államok életigényeinek láncolatába is belekapcsolódunk, mégis a kormányhatalom egyes időszakokban nem támogató, nem segítő és kiterjesztő, hanem fojtogató kezet nyújtogat a közszabadságok felé. ilyen fojtogató kézzel nyúlt hozzá a jelenlegi kormány a sajtószabadság és gyülekezési joghoz és ha az ország némán tűri el ennek a kéznek a szorítását, biztos, hogy ezt a nagyfontosságu jogot meg is fogja fojtani. A belügyminiszternek a gyülekezési jog gyakorlásáról legújabban kiadott rendelete, amelynek az indokolás szerint az a célja, j hogy megvédje a polgári szabadságok egyik legfontosabb jogának a gyakorlását, ezt a jogot a megsemmisülés örvényébe taszítja. Ennek a rendeletnek a végrehajtása a rendőr- hatóság kényétől teszi függővé bárminő nyilvános gyűlésnek a megtartását. Ami pedig a hatóság kényétől függ, az már nem jog, hanem vagy kegy, vagy elnézés, vagy részrehajlás, vagy kedvtöltés és szórakozás, mint aminőt akkor enged meg magának a rendőrhatósági közeg, amikor jókedvében a pipájára gyújt, vagy rosszkedvében alantasának egy-egy fogalmazványát tépi össze. A rendelet 2. pontja szerint a rendőrhatóság — városokban a rendőrkapitány, kis- és nagyközségekben a járási főszolgabiró — valamely nyilvános gyűlésnek a bejelentését tudomásul veszi, ha a gyűlés célja nem törvényellenes és megtartása a köz és vagyonbiztonságot, a közrendet vagy a közegészséget előreláthatólag nem veszélyezteti. Még ha fel is tételezzük, hogy minden rendőrhatósági közeg minden egyes esetben a legvilágosabban tudja megítélni, hogy a tervezett népgyülés nem törvényellenes, kérdés vájjon !ogja-e akarni azt előre látni ? És még nagyobb kérdés, vájjon fogja-e akarni előre látni azt, hogy az összehívandó nóp- gyülés a közrendet vagy a közegészséget nem veszélyezteti? Mert a gyűlés bejelentésének tudomásul vételéhez szükséges előrelátás kizárólag a rendőrhatósági közeg belátásától és akaratától van függővé téve. Ha ez a közeg a kellő belátással rendelkezik és ha ezen kívül még akar is a belátása szerint cselekedni, akkor a népgyülést tudomásul veszi, ellenkező esetben a gyűlés megtartását megtiltja. Lehet e és szabad-e egy jogállamban az embereknek, legyenek azok akár tisztviselők, akár nem tisztviselők, feljebbvalók, vagy alantasok, olyan hatalmat adni, amelynél fogva ők belátásuk és tetszésük szerint rendelkezhetnek polgártársaik jogaival? Törvények és rendeletek kimondhatják, hogy valaki belátása és tetszése szerint élhet a saját jogával ; de hogy törvénnyel vagy még inkább rendelettel kimondassék a polgárjogoknak egyes emberek kényekedvétől való függése, ez csak egy olyan országban és egy olyan kormány alatt lehetséges, amely a jogállam fogalmát névleg tartja fenn, a valóságban pedig a legszélesebb körű despotizmus csápjaival öleli át a polgárok minden szabadságát és jogát. A gyülekezési jognak észszerű, a polgári szabadsággal és az államélet természetével egyező rendezése csak azon az alapon lehetséges, melyet egy alkotmányos országban az alkotmány fogalma és szelleme jelöl meg. Minden állampolgár abban a községben, amelyben adófizető, nyilvános népgyülést tarthat abban az ügyben, amelyet a hatóságnak bejelentett. Kizárandók csak azok az ügyek, amelyek nyiltan és kifejezetten az állami és társadalmi rend elleni izgatás tendenciáját árulják el. A bejelentésre, illetőleg népgyülés tartására jogosultak közül is csak azok zárandók ki, akiknek megbízhatóságát jogi tények teszik kétségessé vagyis, akik közrend elleni, bűntény miatt már meg voltak büntetve. Ellenkezik a gyülekezési jog legelemibb természetével az előzetes rendőrhatósági Ítélkezés a felett, hogy valamely adott esetben a bejelentők nem nyújtanak elegendő biztosítékot a közrend fentartása iránt. Az államnak saját büntetlen előéletű polgárai iránt nem szabad bizalmatlannak lennie s azokat, akik állampolgári és hazafiul kötelességüket becsületesen teljesitik, nem szabad a csirkefogókra, a közrend szempontjából veszélyes- elemekre ráillő látószögből nézni. A kormány megfojthatja a gyülekezési szabadságot, de nem nyomhatja el azt az életösztönt, mely a közszabadságoknak ezt a jogát az állami és társadalmi fejlődés tényezőjévé tette. Szomorú jövő előtt állanánk, ha nem hihetnénk - ennek az életösztönnek az erejében, mely a gyülekezési jog és a többi közszabadsági jogok ellen intézett merényleteket nem csak meg fogja hiúsítani, de meg is fogja torolni. —ó. Fráter Barnabás alispán Biharmegye árvízvédelméért. Lapunk már több Ízben említette azt a nagyfontosságu akciót, amit Fráter Barnabás alispán Biharvármegye árvizvedelme érdekében indított. Különösen az Ér vidéke szenved sokat a minden evben rendesen visszatérő elöntésektől, mely —- mint újabban kimutatták — az idegen Kraszna loiyóból ered. De tényleg csak az idei árvízkatasztrófával lett égetően sürgőssé a mozgalom. Az országos árvizvesze- delem tudvalevőleg Biharvármegyét sem kímélte meg, itt is nagy károkat idézett elő úgy a terményekben, mint a vármegye kereskedelmi életében. Több millió koronára rug a horribilis veszteség, amit a júniusi árviz és az abnormális időjárás okozott Biharvármegyóben. Már évekkel ezelőtt merültek fel különféle tervek, eszmék, ötletek, hogy mint lehetne aránylag csekély költséggel arvédő gátakat emelni es az árvizek eileu védekezni, úgy, hogy a munkálatok eredményei arányában álljanak a ráfordított kiadásokkal. De mindegyik terv megfeneklett azon, hogy óriási költséget igényelt. Végre azután Fráter Barnabás alispán vette kezébe az ügyet, terjedelmes feliratot intézett a földmivelésügyi miniszterhez, megmozgatott minden illetékes faktort és fáradhatatlan agilitásának valószínűleg már a közel jövőben meglesz az örvendetes eredménye. A védelmi akció tüzetesebb megbeszélése és egyöntetű eljárás végett hétfőn délelőttre értekezleten hivott össze az alispán. Az aiispáni értekezleten, úgy gazdasági, mint szakoldaláról beható megbeszélés tárgyává tették az ügyet és egyelőre az Ér és a Fekete- Körös szabályozására és a part mentén elterülő vidékeken szükséges védelmi intézkedésekre nézve történt megállapodás. A jelenlegi súlyos gazdasági viszonyok egyáltalán nem kedveznek ugyan a nagy költségekkel járó építkezéseknek, de amint a pénzpiac feszültsége enged és a hitelviszonyok megváltoznak, — minden esetleges felmerülő akadályokkal szernbeszáliva, sürgetni fogják a nagyszabású védelmi munkálatok megkezdését. Elsősorban az Érmellék és a Fekete Kőrös partvidékén eszközük az építkezéseket, azután sor kerül az összes árvízveszélynek kitett helyekre. Hogy Biharvármegye gazdasági és kulturális fejlődése szempontjából, mit fog jelenteni a tervek megvalósulása, erre nézve csak az tudhat megközelítő képet alkotni, aki számszerűleg ismeri azokat a súlyos gazdasági károkat, amit az árvizek és a Kraszna időközi elöntései Biharvármegyé- ben eddig okoztak. Az aiispáni értekezleten szó került még egyébként a megyei közutasról is és ezzel kapcsolatban a közel jövőben foganatosítandó útkorrekciókról és utrendezésekről. Határozatot természetszerűleg egyik tárgyban sem hoztak, amennyiben az értekezletnek nem volt hivatalos színezete, inkább megbeszélését képezte egy közeli bizottsági ülésen sorra kerülő fontos kérdésnek. yg Jji drogua, gyógyanyag, kötszer, sebészeti és betegápolási, gummi cikkek, sérvkötők, mentőszekrények, illatszer, pipereszappan, kozmetikai, arc- és kézápolási, háztartási és általában más mindenféle a kozmetikába vagy drogériába vágó cikkeit a legjobból a legjobbakat, olcsóbban a legolcsóbbnál akarja beszerezni, úgy vásároljon kizárólag .■ -- , ..........------------ ■■ ■ Dr . Szelényi Árpád gyógyszerésznél a „Kossuth“ patikában Debrecen, Fiac-u. 30. A főposta és az uj városi bérnáz közti egyemeletes épületben. A címre tessék ügyelni! ‘"1^ Postai szállítások naponta bérmentve küldetnek.