Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1913-10-04 / 40. szám

Nagykároly, 1913. október 4.

40-ik szám.

VI. évfolyam.

KÖZÉRDEK

Megjelenik minden szombaton reggel.

Nyilttér sora 50 fi ér. —-.Kéziráj^ nem adunk vissza.

Előfizetési és hirdetési dijak felvd^re^Mdtejs szerkesztő jogosult

Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi Győrgy-tér 36.

Telefon 95.

Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR.

Előfizetési árak:

Főmunkatárs:

Zs. ZSEMLEY OSZKÁR.

Helyben házhoz hordva egy évre 7-— kor. félévre 3'50 kor Vidékre postán küldve egy évre 8’— kor. félévre 4.— kor

Egyes szám ára 20 fillér.

Izraelita valláshoz tartozó előfizetőink, munkatársaink és lapunk barátainak, boldog újévet kívánunk.

Októberi kérdés.

Irta: Nemo.

Mintha sírok nyílnának meg, mintha sebek szakadnának fel . . . Látomások, borzalmas, szivtépő látomások kényszerítik lelkünket sírni s keserű elgondolko- zásban emlékezni . . .

Október 6-ika. Ez is ama „fátyolos“ nap. Nem gyászfátyolos, hisz gyászjellel eltávozott kedveseink emlékéről teszünk vallomást : a sir alatt porladóval való s a halállal is dacoló közösség, kegyelet szent jele az. Aki viseli: emlékezik. De ez a fátyol a mi történelmünk keserű, kérdő és vádoló igazságainak a sűrű szemíedője. Ahol a krónikás írása fáj valakinek, vagy valakiknek, ott a hatalom kegyére szomjas u. n. lojalizmus végigönli a sorokat

fekete, sürü tintával: ez az a bizonyos sötét fátyol, amely október hatodikára borul. Alatta elmosódott, szakadozott sorok, melyeket nem tudott végigirni a krónikás; a tolla, vagy a szive nem birta. Nem is lehet elöl ásni. Még ha világos volna is, a szem könybe borul, az olvasás zokogásba fül.

Nincs ennek az októberi emléknek határozott alakja. Csak a keretét látjuk .. . Vét es csatatereken csonka hullákból hányt tetemhalmok . . . börtönné alakított kaszárnyák . . . porbazuhant, agyonlőtt hullák és kilenc bitó, rajta az egykori hősök kegyetlenül eltorzult, kinyujlózott testével . . . űehát ennyrié csupán ? . . . Egy különálló, szerencsétlen kisiklása volt-é ez történelmünknek, vagy pedig egy hosszú, évszázadokon keresztül vonuló nagy törekvés erőszakos borzalmakba fojtása ? Egy fekete epiződ-e október hat, vagy több annál ? . . .

Több. Ez a nemzet két történetet él; az egyik jogfeladásokból, kiegyezésekből, megalkuvásokból áll, a másik küzdelemből,. nagy, dicső fellobbanásokból, észt,

i s* *?■>£'

EMELLEK

KERESKEDELEM, IPAR ES TT1EZŐ6AZDAS A G ÉRDEKEIT SZOL6ALO TÁRSADALMI HETILAP

• ;

V“

erőt, akaratot sorvasztó viaskodásból az életért, szabadságért. Ez a másik az a bizonyos „fátyolos“ történelem, ez az, amiről nem szabad szólam, ez a mi kivégzett igazságaink koporsója, melyről a sürü, többrétű szemfedőt — azt a bizonyos fátyolt — nem szabad lerántani.

Nagy lélekbemarkoló kérdések alusznak itt e koporsóban. Ilyenek : A hajdúk és kurucok miért hullatták vérüket ? Miért esküdtek össze Wesselényi és társai? A Básták, Kolonicsok, Karaffák és Hay- nauk gonoszságait, halottfosztogatásait ki zúdította nyakunkra ? Az eperjesi vértanuk fejei miért borultak porba ? Martino- vifcs vére miért csörgött a budai mezőre? Rákőczy és és Kossuth miért ette a hontalanság keserű, könysirta kenyerét ? A Spielberg és Kufstein börtöneinek penészes kazamatái csakugyan lázadók vérétől és könyeitöl nyirkosak ? Az aradi kivégzettek csakugyan veszedelmes lázadók voltak-e, kiknek a golyó és a kötél volt a törvényszabta büntetésük ? ? Az első felelős magyar miniszterelnök csakugyan méltó volt a főbelövetésre ? ? A számtaII

ígérkeztek az őszi divat Qóznef Kálmán

összes újdonságai férfidivat-üzletébe Nagykároly, Deák-tér 10. X

i

hires „ITA“ kalapoknak egyedüli raktára!

TÁRCZA.

Az indiánus házassága,

Irta: Biró János.

Beamter sors.

Becsületes munkálkodás, igaz tőrvénytisztelet Nállunk azzal kevés ember küzdi át az életet, Nagyképűség, üres tökfej, komisz arrogancia, Ma az előbaladásboz a legjobb garancia.

Hivatalook! a főnököd árnyékába bűzd magad. Hogyha vele nem egyeznél, úgy tagadd meg önmagad Ö szentsége a főnök ur hogyha rád néz meglapulj 1 Már hiába, a beamter nálunk csak igy boldogul.

Később aztán a gerinced hogyha szépen megpubul,

Komám akkor a te sorsod valamikép megjavul Főnök lehetsz az angyalát, rúghatsz, pökhetsz lefelé S alázatos, derült képpel nyalogathatsz fölfelé.

Zsemley.

Volt a newjorki Brown & Brown gyárban egy segédgépész, akinek George Chippeva volt a neve. Mint a neve is mutatja, indián volt az istenadta, vöröses barnás pofáju csúnya fiú, akivel sokat elbolondoztak a gyári lányok. A nagyapja még fehér emberekre vadászott Arizona rengetegjeiben, korán elhalt apjában még iel-fel lobbant az ősi vadság, ő már civilizált ember volt.

Georgenak megtetszett a magyar származású Kajcsák Erzsébet azon a napon, a mikor dolgozni kezdett a gyárban.

— Nice girl, — mondotta — és széles mosollyal mutatta msg neki két sor fehér fogát.

Erzsébet egy szót sem értett angolul, nevetve szólt hát oda szomszédjának:

— Mit akar tőlem ez a bolond cigány?

Ez a jelenet többször megismétlődött. Valahányszor csak szerét ejthette az indián,

mindig mondott egy-két kedveskedő szót a magyar lánynak. Erzsébet mosolygott és nem törődött vele. Az utolsó napokban már nem mosolygott és nem vette észre, ha a rézbőrü szólt hozzá. Georgenak is feltűnt a leány haloványsága és egy másik lánytól kérdezte meg, hogy mi baja Erzsébetnek. A kérdezett kacagva válaszolt:

— Az a baja, hogy elhagyta a vőlegénye.

George gondolkozóba esett és szó nélkül ment le a gépszobába. De azontúl estenként mindig módját ejtette, hogy távolból hazáig kisérje a bánatos fehér leányt. George nem volt buta ember s azt is tudta, hogy a gyár alatti mélyvizü folyóba nem egy szerelmében csalódott leány ölte már bele magát.

Egy este azután nem hazafelé vette útját Erzsébet. Elindult a főutcán, azután nagyot kanyarodva, hogy a magyar negyedet elkerülje, megindult a folyó felé. A sötétség egyre jobban leereszkedett és a bánatos magyar leány csak lenge árnyéknak látszott a távoli lámpák pislogásában. Lehajtott fejjel

Fiatal cserhasáb tűzifát

mindenkor pontosan utánvét mellett szállít K 168 árban ab waggon Nagykároly. POLLÁK S. ZSIGMOND DEBRECZEN. Telefon 4—41.

I

1

A „Közérdek“ állandóan fOOO példányban jelenik meg.