Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1913-07-12 / 28. szám
1913. julius 12. 28-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal EZÜST EREMMEL ES OKLEVÉLLEL KITÜNTETVE ! Fog- és gyökérbnzás, fogtöines [blornb], arany-, ezüst-, platina-, porcellán- -és cement fogak fehérítése, fogkövek eltávolítása, egyes fogakat és fogsorokat arany- és kaucsuk-betéttel vagy szájpadlás nél- :: :: :: kül arany koronákat és csapfogakat művészies kivitelbeu készít :: :: :: YALCI4A UTAL, foggtecItiaiSiiis* azt sem tudták, miről van szó, egyszerűen leszavazták a Marián javaslatát. Érdekes a dologban az is, hogy Debre- czeni I-tván ütőkártyául egy olyan orvosi bizonyítványt használt fel, amelyet Lobi ezelőtt hónapokkal szabadságideje meghosz- szabbitása iránti kérelméhez mellékelt. Az ügy felebbezés alá kerül, de hogy olvasóink ismerjék a felebbezés történetét, azt szószerint közöljük. A felebbezés a következő: Tekintetes városi Nyugdijügyi Bizottság! A városi nyugdijügyi bizottság 1913. junius 17 én tartott ülésében 5654,1913. k. sz. alatt hozott véghatározatával hivatalból való nyugdíjazásomat rendelte el. Minthogy a véghatározatot reám nézve sérelmesnek és a fennálló szabályzatokba ütközőnek tartom: tisztelettel kérem ügyemnek a tek. képviselőtestület elé terjesztését, ahol az iránt esedezem, méltóztassék a nyugdijügyi bizottság fenti sz. t. véghatározalát megsemmisíteni. Kérésem indokai a következők: A fenti határozat szerint hivatalbóli nyugdíjazásom indoka az, hogy a 65 éves életkort meghaladtam s testi fogyatkozás miatt hivatali kötelességem teljesítésére képtelenné váltam. A munkaképtelenségemre bizonyítékul a t. határozat azt hozza fel, hogy a legutóbbi egy esztendő alatt 1.) 1912. augusztus 6-tól szeptember 5-ig, 2.) 1913. január 9-től február 2 ig kellett orvosi bizonyítványokkal is igazolt betegségem miatt hivatali kötelességem teljesítését mellőznöm s 3.) 1913. junius 16-tól ugyancsak orvosi bizonyítványokkal igazolt betegségem miatt részemre négy heti szabadságot kellett engedélyezni. Már magában véve ez az indokolás is fényesen bizonyítja, hogy a fenti határozat hozatalát milyen, ellenem táplált féktelen animositás szülhette és pedig az az animosi- tás, a melyet ellenem a t. polgármester ur táplál. Abból a körülményből, hogy 70 éves ember létemre 1912. év folyamán 30 napig, 1913. év januárban pedig 24 napig szabadságon voltam betegség címén, azt a következtetést levonni, hogy munkaképtelen vagyok : képtelenség és merő rosszindulat. Ennyi betegség egy herkulesi erősségű 30—35 éves embert is érhet és vájjon ki fogja azt állítani egy ilyen emberről ennyi betegség alapján, hogy munkaképtelen. Dr. Kovács József városi tiszti orvos ur 1913. junius 1-én kelt bizonyítványában 6—7 heti szabadságidőt tart részemre szükségesnek, de egy szóval sem állítja, hogy teljesen munkaképtelen vagyok. Es e bizonyítvány alapján a t. polgármester ur nem azt a következtetést vonja le, hogy a hat heti szabadságot kérelmemre engedélyezné és részben megtagadván kérelmemet csak négy heti szabadságot engedélyezett, — hanem azt hozatta ki a nyugdijügyi bizottság által, hogy munkaképtelen vagyok, a mire pedig sem az orvosi bizonyítványokban, sem pedig az eddigi hivataloskodásom alatt tanúsított viselkedésemben semmi adat sincs, mert mindezideig kifogástalanul teljesítettem hivatali kötelességemet 70 éves korom dacára, a mi legfényesebb bizonyítéka annak, hogy nem vagyok munkaképtelen. Különben ha a nyugdijügyi bizottság a a végleges munkaképtelenséget abból vezeti le, hogy egy tisztviselő egy év alatt 30 napig és 24 napig beteg, akkor üljön azonnal ismét össze és mondja ki a végleges munkaképtelenséget a polgármester urra, aki 3—4 sőt több hónapon át van távol hivatalától évenként betegség címén és a 60 évet szintén szépen meghaladta. Végűi még csak azt legyen szabad megjegyeznem a betegséges indokolásra, hogy az 1912. évben az 1912. augusztus 6-tól szeptember 5-ig a rendes évi négy heti szabadságomat töltöttem, a mihez minden legegészségesebb hivatalnoknak is joga van a városi szabályrendelet 160 §. értelmében; tehát ezt az időt nem is lehet számítani betegségnek, hanem rendes évi szabadságidőnek. Igaz, hogy én akkor nem négy hetet, hanem hat hetet kértem és a tek. képviselő- testület azt határozta, hogy egyelőre négy hetet vehetek igénybe és ha szükségem lesz, megkapom a t. polgármester úrtól saját hatáskörében a két hetet is; ez utóbbi két hetet azonban én igénybe sem vettem, a mi bizonyára nem azért történt, mert mun- j kaképtelen vagyok. Csodálkozom egyébként tek Képviselő- testület az indokolás azon passusáu is, hogy a városi tiszti orvos véleménye szerint oly munkaképessé válásom, hogy szabadságidőm eltelte után is hivatali kötelességemet állandóan elláthassam, nem remélhető. Ha a tiszti orvos ur e véleményt rólam csakugyan megadta, vájjon mi alapon tette ? Mert engem ugyan 1913. junius 1-e óta meg nem vizsgált; junius 1-én pedig nem ez volt a véleménye. Junius 1-én kelt bizonyítványában ugyanis munkaképtelenségről szó sincs, csak arról, hogy 6—7 heti szabadságra van szükségem. Nem tudom tehát tek. Képviselőtestület, hogy mire alapította a tiszti orvos véleményét akkor, a mikor 13 évi szolgálati időm alatt csak egyetlen egyszer és pedig 1913. január 9-től február 2-ig voltam betegség címén rendes szabadságon kívül a hivatalomtól távol; 7 évig egyáltalán még az évi rendes 4 heti szabadságomat sem vettem igénybe, az utolsó 6 év alatt pedig mindig kizárólag csakis az évi rendes 4 heti szabadságot kérelmeztem és töltöttem ki. Kérdem ezek után tek. Képviselőtestület, hogy egy állatorvosról, akinek tudvalevőleg nagyon nehéz a szolgálata, ha 60-tól 70 éves korában oly folytonosan és állandóan teljesíti szolgálatát, mint én, ki lehet-e jó lélekkel mondani minden vizsgálat nélkül, hogy véglegesen munkaképtelen. Látható mindezekből tek. Képviselőtestület, hogy az ellenem a polgármester ur által rendezett egész nyugdíjazási kampány nem egyéb bosszú müvénél. A nyugdijügyi bizottságnak a nyugdijügyi szabályrendelet szerinti összeállítása különösen kényelmesen biztosítja a t. polgármester urnák azt, hogy bosszúját ily irányban bármely tisztviselő ellen kitöltheti. Mert kikből áll tek. Képviselőtestület a nyugdijügyi bizottság? Kégy városi tisztviselőből, négy képviselőtestületi tagból és a t. polgármester urból. A tisztviselőtagok, a nélkül természetesen, hogy részrehajlással vádolnám őket a dolog természete szerint, mert a polgármester ur a főnökük, k dvük ! ellenére is a polgármester ur akarata szerint szavaznak, nem akarván a polgármester úrral ellenkezési viszonyba kerülni; ilyenképen pedig ők a polgármester úrral öten lévén, a négy képviselőtestületi tagot, ha azok bármily igazságtalannak látnák is a hivatalbóli nyugdíjazást, a tisztviselő tagok leszavazzák. Jelen esetben pedig annál is inkább a polgármester ur szája ize szerint keletkezhetett a határozat, mert a négy kép« viselőtestületi tag közül hárman betegségük miatt nem lehettek jelen. Hála azonban az egek Urának, hogy a nyugdijügyi bizottság nem magyar királyi Curia és igy határozata nem végérvényes, hanem vannak fórumok, melyek felülvizsgálják e határozatát. Bízom is a tek. képviselőtestület igazságérzetében és bizton reményiem, hogy a nyugdijügyi bizottság határozatát meg fogja semmisíteni. Mert az ellenem hozott határozat tek. Képviselőtestület nem csak igazságtalan, hanem a városi szabályrendeletnek, 165. §-ába egyenesen beleütközik. Tudniillik a városi szabályrendelet 165. §-a értelmében, ha valamely tisztviselő betegség folytán hivatali állásával járó kötelességek teljesítésére képtelenné válnék, részére a képviselőtestület által három havi szabadságidő engedélyezendő, mely idő eltelte után, ha betegsége tovább tartana, de a városi tiszti orvos által igazoltatnék, hogy felgyógyulásához alapos remény van, még 9 hónapig tartó szabadságidő engedélyezendő, mely idő eltelte után, ha betegsége még mindig tartana és a hivatali állásával összekötött teendőknek folytonos végzésére képtelen volna, hivatali állásától véglegesen felmentendő és esetleges nyugdíjigényeire nézve a nyugdijszabályrendelet rendelkezései alkalmazandók. E szakasz szerint tehát, ha a tisztviselő beteg lesz, három hónapi szabadságidőre feltétlenől igénye van, tekintet nélkül arra, hogy véglegesen munkaképtelen-e vagy sem, vagyis három hónapig arról szó sem lehet, hogy végleges munkaképtelenség címén nyugdíjaztassék a tisztviselő: csak a három hónap eltelte után következhetik a tiszti orvos oly irányú vizsgálata, hogy van-e remény a felgyógyuláshoz, avagy sem. Az ide vonatkozó városi szabályrendeleti rendelkezés olyan világos, hogy azt vitássá tenni nem lehet. Én a magam részéről hála Istennek olyan betognek magamat különben sem érzem, hogy felgyógyulásomhoz és munkaképessé válásomhoz remény ne volna. Ezt a körülményt különben annak idején olyan közismert és nagytekintélyű orvostanár bizonyítványával vagyok hajlandó igazolni, a mely talán fel fog érni a tiszti orvos ur véleményével. Olyan tisztviselőről, akit a tiszti orvos junius 1-én üdülni küld, minden további megvizsgálás nélkül két héttel később nem lehet azt kimondani, hogy véglegesen munkaképtelen. Mindezeknél fogva nyugdíjazásomról ezidőszerint a városi szabályrendelet 165. §. értelmében még határozni egyáltalán nem is lehet. A fenti nyugdijügyi bizottsági határozat megsemmisítésével tehát ennek kimondását és a részemre a polgármester ur által engedélyezett négy heti szabadságon felül további két heti szabadság engedélyezését kéKorai főzelékek: Retek Saláta Borsó Zöld hagyma SAJTOK: Ementháli Trapista Rocfort Imperíál és különféle csemege sajtok gróf Andrássy és teschéni teavaj. SCHNELL IMRE FŰSZER ÉS CSEMEtSE ÜZLETÉBEN NAGYKÁROLY. Főzelékek: Friss Carfiol, különféle Conservek u. m.: borsó, bab, kukorica, Spárga------------ gomba stbi ==== Ku gler, bonbon és sütemény 1 nagy raktára, —
