Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)
1913-09-13 / 37. szám
Nagykároly, 1913. szeptember 13. 37-ik S2am. VI. évfolyam. KÖZÉRDEK / 9iS . if \ V, iic, ti- , VHv *' •H E^MELLEK KERESKEDELEM, IPAR ES TTIEZŐGAZDAS A G ÉRDEKEIT SZOLGÁLÓ TÁRSADALMI HETILAP Megjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fi ér. — Kéziratot nem adunk vissza. Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi Gvőrgy-tér 36. Telefon 95. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatárs : Zs. ZSEMLEY OSZKÁR. Előfizetési árak: V - < j Helyben házhoz hordva egy-évre 7'— kor. félévre 3'50 kor Vidékre postán küldve egy évre 8'— kor. félévre 4.— kor Egyes szám ára 20 fillér. 't Panamavármegyéből. írja: zs. Zsemley Oszkár. Ha, a szatmári köztevékenységi őrgrófok rosszul titkolt régi álma egyszer megvalósul és a vármegyét kettéválasztják, akkor azt a részt, amelyiknek Szatmárnémeti lesz a székhelye, bátran elnevezhetik „Pátiam civár megy ének“, mert ennél találóbb és kifejezőbb nevet nem lehetne neki adni. A megyének ebben a részében fékét- veszitetten járja vitustáncát a panamá- zás. Zugbankok, szmokkingos és foltoscsizmáju uzsorások, hivatali liliputkirály- kák ülnek a nép nyakán. S mindez megtorlatlanul történik mert „Panamavármegye“ közigazgatásának két- balkezü parádéskocsisai oly gyönyörűen összetartanak, oly megható odaadással mosogatják le egymásról a korrupció saT rát, szennyét, hogy ’ a''nép, az igába fogott adóbarmok, nem látnak a piszokból, a szennyből semmit, csak a bűzt a lelketsorvasztó panamabüzt érzik mindenütt ■ — de mindenütt. Nos erről a panamavármegyéről irok egyet-mást én, akinek megvan, s ma is megvan a bátorságom, hogy belevilágítsak az igazság mécsesével ebbe a kloa- kába, mert nem félek a szmokkingos, ylang-ylang parfümös panamapatkányoktól. in Hogyan készül egy mungó grammofon ? Régi szatmáriak emlékeznek még reá, hogy annó becsületidőkben volt a megyének egy lapja — a „Szamos“. Puri- tánjellemü, közért rajongó elődök Írtak ebbe az újságba. Nem bántottak senkit ok nélkül, de el sem hallgattak semmit. Tiszta foltnélküli, hü tükre volt az öreg „Szamos“ a szatmári közéletnek. Ha kellett zászlót bontott a függetlenségi eszmék mellett, s ez a zászló fennlobogott a diadal lángfelhőjén s onnét biztatta az alája sereglett szatmári civileket. Hol van most ez a zászló ? Elveszett ? Nem! Megtépve, [ összesározva, keresztültaposva ott fekszik a mungók kasszájába, mert megvették, mert a kormány talpnvalóinak bántotta hóz összes nyári -3R divatujdonságokban a legnagyobb választékkal szolgáló divatáruháza Nagykároly, Deáktér 18. szám. (Hadnagy-féle házban.) TÁRCZA. Oxford. Lapunk levelezőjétől. Az utcáin még lóvonat csilingel és nehéz régimódi omnibuszok, kétkerekű, fürge talyigák zavarják legfeljebb a márványpaloták álmát... Alig hatvan mérföldet fut a szőke Themze innen Londonig, de ez a hatvan mérföld feneketlen mélységként tátong két különböző kor, különböző szellem, különböző kép között. Ékes gyöngyszeme a szigetországnak ez a város, tündöklő klenódium, mely visszaveri a múlt minden magábaszitt sugarát. Csipkés paloták, karcsú tornyok, gót templomok merész ivei alatt, görög oszlopsorok tövében hagyományos, tarka selyempalástjukban, egyetemi kalpagban sietnek tova a tanárok, fekete tógában a diákok : az egész, nagy, hallgatag város olyan, mint valami elvarázsolt, eleven kép a középkorból, hol pipiske-lépésekkel őrzik a multat százados szendergésében . . : Oxford az angol tudományos élet középpontja, angolok Athénje a Themze folyó és a Cherwell összefolyásánál. „Dominus illuminatio mea“ (Isten az én világoságom) hirdeti hármas koronával a büszke egyetemi cimer, de bízvást hozzátehetjük, hogy Oxford pedig a brittek világossága. Mert ahány államférfiura, költőre és szónokra csak büszke Albion népe : mind ott nevelkedett, ott töltötte ifjúkorát az oxfordi százados falak között, itt merengett a Magdalen torony harangjátékában, hónán májusi hajnalokon éuekszóval köszönti a diákság a tavaszt, az angolok mályvavirágos bűbájos tavaszát ... Az oxfordi egyetem! Kérdezz meg egy ben- szülöttet, hogy hát hol is van az ő féltett büszkeségük, a Nagy Alfréd alapította ezeréves Alma-Mater? Nem fogja tudni megmutatni. Az Egyetem hirét hangoztatja az egész világ, közeledben érzed, címerét látod minden könyvön, minden kövön, magad mellett találod mindenütt : mert hiszen az Egyetem : maga az egész város. Itt nincsenek fakultások, mint az európai kontinensen, nincsenek tanszékek, hanem van huszonkét kollégium, mindmegannyi ódon, középkori palota, lehellet finomságú szépségekkel ékesek. Ez a huszonkét csodás palota páratlan illusztrációja az angol történelemnek és művészetnek, nagyszerű előkészítője az angol jövőnek. Itt, ebben a 22 college-ban éli az egyetemi hallgatóság a maga sajátosan szigorú, in- ternátusos életét, itt tanul, itt tanítják, itt imád- I kozik és itt sportol. Év végén aztán minden till «•i U i A „Magyar-Francia Biztositó Társaság Mais jkárolyi fő ü^ynoksé^e: SPITZ MÓR v * Elfogad I tűz, jég, élet és betö. ■ ■ ■ »i / ■ _ ■ ré s elleni biztosításokat ^ a legelouyöselili • feltételek mellett € vaskereskedő cég;, Ileak-tér. Bővebb felvilágosítást nyújt = a föiigynökség. §
