Közérdek, 1913. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

Érmellék, 1913-09-06 / 36. szám

4-ik oldal. ÉRMELLÉK 1913. szeptember 6. 36-ik szám. iskolai ÖLTÖNYÖK Meid Adolf és Tsa a rossz viszonyok miatt máj dnem félárban és legnagyobb választékban .lu es gyér mekruha áruhá­zában haphatók Piac ulcza. (A M Kistemplommel­:: lett,) :: Vádlottnak a rendreutasításra alapítót S védekezése alaptalan, azzal nem véde­lmezhetik, mert neki nemcsak joga, df kötelessége is„ perrendszerü tárgyalás avagy hivatalos eljárás alkalmával a ren­detlenkedő vagy goromba magaviseletéi tanúsítókat rendreutasitani. ennek érvény­telensége esetén rendbüntetést is alkal­mazni, de egyenesen séitő és meggya­lázó kifejezésekkel senkit sem illethet s i ha ilyesmire ragadtatja magát, a használt kifejezésekért büntetőjogilag felelősséggel tartozik. Minthogy vádlottnak bebizonyított s fent részletezett cselekménye a btkv. 261. §-ába ütköző s a btkv. ugyanezen §-a szerint minősülő becsületsértés vétségének a tényálladékait magában foglalja, oly körülmények pedig, a melyek a beszá- mithatóságot kizárnák, avagy a büntet­hetőséget megszüntetnék, nem forognak fenn, vádlott bűnösségét a rendelkező rész szerint kimondani kellett. A büntetés kimondásánál a kir. járás- bíróság enyhítő körülménynek vette a vádlott büntetlen előéletét, súlyosbítást nem látott s mindezek mérlegelésével találta a rendelkező részben számított büntetést a vádlott bűnössége fokával arányban állónak. Az ítéletnek egyébb rendelkezései fel­hívott törvényszakaszokon alapulnak. Székelyhid, 1913. évi március hő 3. Kató János s. k. járásbiró. Kiadmány hiteléül: Pintér József kezelő 16179—1913. B. sz. Őfelsége a Király nevében! A nagyváradi kir. törvényszék, mint felebbviteli büntető bíróság becsületsertés vétsége miatt vádolt dr. Bujanovics Ru­dolf elleni büntető ügyben, melyben a székelyhídi kir. járásbíróság 1913. évi március hó 3 napján 1913. B. 52/7. sz. alatt ítéletet hozott vádlott részéről a bűnösség megállapítása miatt bejelentett felebbezés folytán dr. Petróczy Zoltán kir. törvényszéki biró elnöklete alatt Vá- radi Imre kir. törvényszéki biró és dr. Paynár Sándor kir. törvényszéki albiró, mint tanácstagok, valamint Bónvi Ber­talan kir. törvényszéki joggyakornok mint a tanács jegyzője résztvétele mellett dr. Jakobovits Emánuel ügyvéd mint magán­vádló képviselője, dr. Fráter Pál ügyvéd védő és dr. Bujanovics Rudolf vádlott jelenlétében 1913. évi junius hó 26 lapján tartott nyilvános főtárgyalás alap­ján .következőleg ítélt: A kir. törvényszék mint büntető felebb- J átéli bíróság a kir. járásbíróság fennebbi celetü és számú ítéletét a B. P. 554. cának 2. bekezdése alapján vonatkozó helyes indokaiból helybenhagyja a ki­szabott büntetést, végrehajtását azonban a Bn. 1. §-a alapján 3 évi próbaidőre felfüggeszti, mert a vádlott eddigi tisz­tességes élete, valamint a fömagánvádló illetlen viselkedése miatt keletkezett fel­indult lelki állapota, a vádiolt egyénisége és hivatali állása oly különös méltánylást érdemlő okok gyanánt jelentkeznek, a melyek alapos reményt nyújtanak abban a tekintetben, hogy vádlott jövőre bűn­cselekmény elkövetésétől tartózkodni fog. Ugyanannak az ítéletnek nem felebbezett részeit érintetlenül haevja. A vádlott ál­tal érvényesíteni kívánt semmiségi okokat nem látja fennforogni, mert a kir. járás­bíróság törvényes alapon határozott ak­kor, amikor a fömagánvádló tanukénti kihallgatását elrendelte s főmagánvádlót mint tanút törvényes akadály hiányában vallomására megeskette. A B. P. 480. §-a alapján kötelezi dr. Bujanovits Rudolf vádlottat, hogy a felebbviteli tárgyalással felmerült ügyvédi képviseleti költség fe­jében Praszner János főmagánvádlónak tiz (10) koronát 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizessen meg. Dr. Jakobo- vits Emánuel ügyvéd dijját saját felével szemben a B. P. 485. §-a alapján tiz (10) koronában megállapítja. Nagyváradon, 1913. évi junius hó 26. napján. Petróczy Zoliéin s. k. t. elnök. Véiradi Imre s. k. előadó. * A kiadmány hiteléül: (Otvashatlan aláírás) előadó. (P. H.) A kiadmány hiteléül: Pintér kezelő. Kötelezi a bíróság elitéit vádlottat a B. P. 480. §-a alapján arra, hogy az eddig felmerült 20 K 20 f, valamint a még felmerülhető eljárási költségeket is a fennálló szabályok értelmében a kir. kincstárnak megfizesse, de ezen költsé­geket az 1890. XLIII. l.-c. 4. §-a alapján egyelőre behajIhatatlanoknak mondja ki. Továbbá kötelezi a bíróság vádlottat a B. P. 489. §-a alapján arra, hogy ügyvédi képviselettel felmerült 30 korona, utánjárási költséget kárkövetelés címén 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett Praszner János érmihályfalvai la­kosnak megfizessen. Dr. Jakabovits Emánuel ügyvéd diját a kir. járásbíróság saját felével szemben 30 koronában a B. P. 485. §-a alapján megállapítja. Ezen ítéletet jogerőre emelkedése után a kir. járásbíróság a B. P. 108. §-a alap­ján vádlott fegyelmi hatóságával közli. Végül a btkv. 277. §-a alapján elren­deli, hogy ezen ítélet egész terjedelmében indokaival együtt Érmihályfalván vagy vidékén megjelenő valamelyik lapban az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap alatt- az elitéit költségén közhírré ! tétessék. Ha elitéit e kötelezettségének nem tenne eleget, a kir. járásbíróság főmagán- vádlót jogosítja fel a vádlott költségén eszközlendő közzétételre. Indokok: A kir. járásbíróság a tárgyalás adatai­val, nevezetesen: vádlott tagadásával, illetve előterjesztett azon védekezésével szemben, hogy főmagánvádlőt csupán rendre utasíthatta, de sértő kifejezésekkel nem illette: a kihallgatott összes tanuk esküvel j megerősített vallomásával és pedig Molnár Albert és Szlávik István tanuk azon val­lomásával, hogy hallották vádlottat kia­bálni, mérges hangon beszélni, — to- 1 vábbá a jegyzőkönyvvezetőül alkalmazni - akart Weisz Ábrahám tanú ezen határo- 1 zott és teljesen aggálytalan vallomásával, í hogy vádlott rákiáltott magánvádlóra ezen ] szavakkal: „ne járjon a szája, mert ki- ; dobatom, maga egy rongyos vendéglős.“ ] Végül a tanúként kihallgatott fömagán- 1 vádló esküvel megerősített vallomásával 1 bizonyítottnak vette, s tényként megálla-!] pitotta, hogy vádlott Érmihályfalván 1913. j i évi január hó 7-én a felirónő panasza ] folytán Praszner János vendéglős, ér- 1 mihályfalvai lakos főmagánvádlőt rövid í utón felhivatta és a hivatal iktató helyi- * ségében szabályszerű tárgyalás tartása > nélkül a panaszra vonatkozólag magán- j vádlót kérdőre vonta és midőn ez véde- j kezés közben azon megjegyzést tette, 1 hogy a felirónő előadásából egy szó sem j igaz, vádlott rákiáltott a magánvádlóra: „ne járjon a szája, mert kidobatom, maga egy rongyos vendéglős,“ tehát fő- magánvádlót sértő és meggyalázó kife- "v jezésekkel illette. ^ Meuliauer Jauo§| sodronykeritás gyára Debrecenben, Kétmalom-utca4. Telefon 768. sz. Ajánlja a legújabb vi­lágszabadalommal biró ' gépsodronyfonat- ját, mely a két szélén merevítő huzallal van el­látva és felső szélén tüskésre készítve; sodrony- kerítéseket szabadalmazott betontömbós csöwas oszlopokkal; erős, egyszerű és díszes kapukat, ajtókat, szabadalmazott trágya­hordó puttonyt, sodrony kocsit! 1st, sodrony ágybet tét, építkezéshez rabic ha­lót, szabadalmazott menyezet nádfonatot, drótkosarat,áthányó rostát, szikrafogot és azonkívül min­denféle drótmun­kát a legjutányo- sabban elkészítek Árjegyzéket ivánatra ingyen és bérmentve küld

Next

/
Oldalképek
Tartalom