Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

Érmellék, 1913-01-11 / 2. szám

2-ik oldal. ÉRMELLÉK január 11. 2-ik szám. fest és vegyileg tisztit mindennemű ruhát kifogástala­nul a legjutányosabb árak mellett, DGBRECEW* Telefonszám 701. Gyár és főűzlet: Arany János-utca 10. szám. Telefonszám 701. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek, / tása teljesen elegendő arra, hogy a nagy- mélt. Miniszter ur az iskola megnyitására az engedélyt megadja, melylyel a szeptem­beri beiratások elé semminemű akadály nem gördül. Püspökladány, 1913 január 7. Ma radtam teljes tisztelettel: Dr. Fenyves Ferenc, polg. isk. igazgató. — Hogy Érmihályfalva kulturális fejlődését az iskola lényegesen előmozditaná, ahhoz kétség sem férhet, hi­szen most is több mint 40 szülő kénytelen gyermekeit nagyobb városokban — terhes anyagi áldozatok mellett — neveltetni. Ér­mihályfalva polgársága már több alkalom­mal megmutatta, hogy a kultúra erős istá­polója s reméljük azt, hogy ezen kérelem elbírálásánál is, a régi tradíciókhoz híven, az igazi közérdeket fogja szem előtt tartani. községi és körorvosok nyugdíjintézete A belügyminisztériumban szeptember elején az j érdekelt orvosok képviselőivel tartott érte­kezletén Jakaífy Imre államtitkár a belügy­miniszter képviseletében kijelentette, hogy­ha az uj állami nyugdijjavaslatot még az év folyamán törvényerőre emelik, a községi és körorvosok országos nyugdijegyletének ter­vezetét az törvény elvének alapul vételével fogja kidolgoztatni — amennyiben a teher nem lesz túl nagy — a nyugdíjintézetet ezen az alapon fogja megalkotni. Mivel a községi és körorvosok országos nyugdíjintézetének szabályrendelet tervezetét a belügyminisz­tériumban már kidolgozták, a tárgyalás, melyre az orvosok képviselőit ismét meg fog­ják hívni, a napokban megindul és befejezé­sét a belügyminiszter lehetően gyorsítani ki vánja, úgy hogy a nyugdíjintézet minél előbb legyen életbeléptethető. Legelőt a községnek! Fráter István és társai az alábbi ajánlatot adták be a községi elöljárósághoz: Tekintetes Elöljáróság ! Az Érmihályfalva nagyközség határában fekvő úgynevezett Gencsi tag és Lenhely birto­kunkat eladóvá tettük s mielőtt az eladás irányában mással tárgyalnánk, felajánljuk Érmihályfalva nagyközségnek legelő céljaira. Legjobb tudomásunk szerint a legalkalma­sabb, illetve egyáltalán alkalmas terület köz­legelőnek a határban s mivel az állam min­den törekvése közlegelők szereztetése, annak j megszerzését a leghathatósabban s anyagilag j is támogatja, másrészt a teljes vételár négy és 1/2 °/0-os törlesztéses kölcsön utján beszerez-1 hető, s igy ezúttal módjában is van a köz-! ségnek a legelő megszerzése. Hogy milyen eminens érdeke Érmihályfalva nagyközség­nek a legelő szerzése, azt bölcs belátásukra bízzuk, csupán arra akarjuk figyelmüket fel­hívni, hogy 575 korona ezennel megszabott árral — 1200 Q-öles holdat értve — az 50 év alatt letörlesztendő tőketörlesztéssel együtt az évenként fizetendő circa 514% holdan­ként 30 K 10 fillér s igy állami támogatás­nak 50°/0-ot véve alapul, községének terhe holdanként 15.Ö5 K volna. Figyelembe véve, hogy a jelenlegi legelőbérek 30—40 korona között vannak, ha a község lakossága 20 koronáért is kapná egy-egy jószág után a legelőt, — ami már maga is nagyon elő­nyös — a községnek holdanként 5 korona, vagyis 700 holdnál 3500 korona maradna évente legelőjavitásra és 50 év múlva 700 hold tehermentes birt< >ka volna. Midőn tehát bölcs belátásukra bízzuk elhatározásukat, méltányolva a községnek felsőbb jóváhagyás­hoz szükséges idejét, bejelentjük, hogy 3 hónapig mással nem tárgyalunk s csak az­után, ha ez időn belül nem kapnánk hatá­rozatot, érezzük magunkat felmentve ezen ajánlatunktól. Teljes tisztelettel: Fráter István és társai: — Ehhez a kérelemhez minden kommentárt fűzni felesleges. Nem egy, de számtalan esetben ecseteltük lapunkban a legelőlétesitéssel járó előnyöket s azt az óriási gazdasági fellendülést, , mely a lakosságra nézve az állattenyésztéssel járna. Magunk részéről az ajánlat elfogadását a legmelegeb­ben ajánljuk a képviselőtestület szives figyel­mébe, mert — jóllehet a legelő megszerzése anyagi áldozatokkal is járna — kiszámithat- lanok azok a vagyoni gyarapodások, amelyek a község lakosságát különösen a szőíőtenyész- tés terén is kilátással kecsegtetik. Gyilkossági kísérlet. Adorján Gábor kőmű­ves segéd, Koch Géza kereskedő cselédjé nek udvarolt. A napokban este hat órakor, éppen a cselédnél időzött, a midőn belépett a konyhába a ház úrnője Kochné, cselédjét jól felpofozta, majd a kereskedésben időző inasát Kőkes Károlyt behívta s megparan­csolta, hogy lője le cselédje udvarlóját, Ador­jánt. A szerencsétlen gyermek szószerint vette úrnője parancsát és egy kilenc milli­méteres floberttel Adorjánra lőtt, akit a lö­vés combon talált. A súlyosan sebesült em­ber elvánszorgott'dr. Andrássy Ernő főorvos­hoz, a kinek sikerült a comban levő golyót eltávolítani, de azért a sérült állapota veszé­lyes. A csendőrség feljelentés folytán, meg­ejtette a nyomozást s Kőkes Károly ellen, gyilkossági kísérlet, Koch Gózáné ellen pe­dig felbujtás miatt a nagyváradi ügyészség­hez megtette a feljelentést. Az eset Ermihály- falván kínos feltűnést keltett s Kochné tár­sadalmi állását tekintve egész bizonyosra veszik azt, hogy a gyilkosságra való utasí­tást, pillanatnyi elmezavarban adhatta ki. Ismét a kés. Munkácsi József cipészmes­ter. Nyéki József segéddel a szőllőbe men­tek. Útközben szóváltás támadt közöttük, melynek hevében Nyéki kést rántott elő és ' Munkácsi oldalába döfte. A súlyosan sérült Munkácsi a szomszédok segélyével beván- szorgőtt Dr. Andrássy Ernő főorvoshoz, a ki bekötözte eléggé súlyos sebeit. — Nyéki ellen a csendőrség megtette a feljelentést az ügyészséghez. Elfogott betörő. Klein Dániel gabona- kereskedőnél betörő járt. A csendőrség a tettest Marosán Zsigmond kőműves személyé­ben kinyomozta és beszállította az ügyész­ség fogházába. A tettessel egyidejűleg kézre került az orgazda is Klein József 79 eves kereskedő személyében, a kinél meg is talál­ták a lopott napraforgómagot. A csendőrség ellene is megindította az eljárást. Gálospetri és környékbeli lakói szives figyel­mét felhívják az érdekeltek lapunk jelen szá­mában közölt s a székelyhídi kir. járásbíró­ság által kibocsátott 7684—1912. a. pót­árverési hirdetményre. Az árverés a szé­kelyhídi hír. járásbíróság árverési helyiségében okvetlenül meg lesz tartva, a hol Szilágyi György és neje gálospetri ingatlanai kerülnek árverés alá. Fedák Sári, Zsigmondy Anna és Borbély Lili mind a Gaszner-(féle „Ibolya crémet„ használják. A közigazgatási törvényekben sehol nem lehet nyomát találni annak, hogy azok fel­hatalmaznák a tisztviselőket durva és meg­gyalázó kifejezések használatára, sőt azt Írják elő, hogy a kihalgatások és tárgyalások sor­rendje alatt, az udvariasság legelemibb sza­bályai legalább is betartassanak. A f. hó 7-én megtartott tárgyalás alatt történteket Nagyságodhoz intézett panaszban részletesen felsoroltam, itt csak arra kérem Nagyságodat, hogy addig is mig a panasz az illetékes fórumok előtt befejezést nyerne, méltóztasrók intézkedni az iránt, hogy az érmihályfalvai szolgabirói hivatalnál tárgya­lások alatt vagy azokon kívül a „gazember“ és „szamár“ kifejezés és a kirúgással való fenyegetés egyszersmindenkorra beszünte- tessék. Érmihályfalva, 1913. jan. 10. Nagyságos alispán urnák : alázatos szolgája Frászner János szálloda tulajdonos. Székelyhid. Községi orvosi állás. Minél jobban közelednek a székely­hídi községi orvosi állás pályázati idejé­nek utolsó napjai, annál jobban megin­dult a korteskedés, melynek világos célja az, hogy az iskolázatlan buta tömeg és a lepincézett gatyás paraszt képviselők sza­vazatai felhasználásával dr. Vámos Adolf kerüljön ezen nagy tudást, körültekintést igénylő és busás jövedelemmel kecsegtető állásba. Igazán csodálkoznunk kell azon me­részségen, hogy a megtörténtek után dr. Vámos nem átalja a képviselőket támoga­tás végett felkérni. De ha tekintetbe vesz- sztik azt, hogy már abban az időben, a midőn- az állás rendszeresítve sem volt, nem átalotta a képviselőtestület tagjait maga számára megnyerni, sőt ha az is megtörténhetett, hogy a súlyos sértések után, a lepincézett buta tömeget , lakására hivatja és mások kicsinylése mellett igye­kezik a maga számára újabban is meg­nyerni, megfejtve látjuk azt is, hogy miért tűrte el szó nélkül, hogy a képvi­selőtestületben modortalan támadásai miatt súlyos és rendkívül erős sértésekkel illessék. Mi a megtörténtek után elvártuk volna azt, hogy dr. Vámos belátja, hogy telje­sen elvesztette a reményét arra nézve, hogy még csak jogot is formálhasson a községi orvosi állás betöltéséhez, mert szokatlan az, hogy az az ember, a ki egyfelől a könyörgésig menő siránkozás­sal igyekszik megnyerni polgártársait arra, hogy számára kenyeret adjanak, másfelől, amikor arról van szó, hogy magánérde­kei forognak kockán, durván reátámad pártfogóira, azért, mert egy közérdekű dolgot védeni merészkedtek, egy teljesen jogosulatlan magánérdekkel szemben. De Vámos ur, nem distingvál. Neki első az üzlet! Hiszen jó volna számára, ha a palagyár igazgatóság és a takarék- pénztár igazgatőtagsági állás mellé, a köz­Nyilt-tér.*) Nyilt levél Nagyságos Fráter Barnabás úrhoz Biharmegye alispánjához. Az érmihályíalvai szolgabirói hivatalnál az utóbbi időben egy rósz szokás kapott lábra, az tudniilik, hogy a tárgyalás végett beidézett panaszlottakat az ítélethozatalra illetékes közigazgatási tisztviselők a tárgya­lás megkezdése előtt, illetve azon kivül nyom­dafestéket nem tűrő jelzőkkel illetik. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a Szerkesztőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom