Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

1913-02-15 / 7. szám

február 15. 7-ik szám. KWtÍHTTF.K 7-ik oldal. csendőrség tehát csak kötelességét teljesí­tette a mikor őket a községházára kísértette ás kihalgatta. Ami a csendőrség durva és erőszakos fellépését illeti, az a vizsgálat folyamán beigazolást nem nyert. Tudósítónk sajnálkozásának ad kifejezést hogy az or­szág egyik legszebb intézményének tagjait téves információ alapján — hivatalos hata­lommal való visszaéléssel vádolta meg. A pincér költő. Egy helybeli kávéházban látható egy szép barna és nagyon fiatal fiú. Gyulának hívják. Figyelmes és udvarias. Nem is hinné a gondatlan étkező, hogy mialatt az ételeket hordja, rímeket csendít és ábrándos sorokat formál. A pincér, mint költő. Szinte lehetetlen. Hisz ez a mesterség nem tűri azokat az apró bolondságokat, me­lyeket csak gyermekek és művészek enged­hetnek meg maguknak. A pincért az élet hamar csiszolja. Az idegen férfiak között való folytonos ténfergés, legkülömbözőbb alakok villámgyors pergése, hamarosan lefagyaszt­ják a gyermekségét. A pincér elsőrangú em­berismerő és világosan látó, ritkán tévedő lélekbúvár. Ez nem fér össze a versírással, kész verseket csak az ir, akinek érzékeny és beteg a lelk.e Nekünk is küldött Gyula egy verset, itt közöljük, lássák olvasóink is, hogy a verses pincérnek van tehetsége, van ízlése., A vers cime „Erdő szélén“ és igy szól: Én szerelmesem, ma este, Jöjj, bolyongj el messze vélem, Majd a ház mögött ülünk le, Mi ketten az erdő szélen. Meghallgatjuk suttogását A lenyugvó, fáradt földnek, Kar a karban átme rengj ük Erdő szélen a nagy csöndet. Késő éji szél a fákat Csititgatja, elaltatja, Nem is sejti, hogy mi ülünk A fák alatt, nagyhallgatva. Az elvarázsolt pénz. A falu még mindég naiv és hiszékeny. Hisz a boszorkányokban, kísértetekben és varázslatokban, a kártya- vető cigányasszony jövendő mondásait még mindig szentnek tekinti s jaj annak az is­tentől elragaszkodot liitetlenneií, aki ennek ellenkezőjét merné állítani. Erdengeleg sem kivétel a magyar faluk között, igy hát ter­mészetes, hogy ott is virágzik a kártyavetés mestersége, amelynek azonban nem a jö­vendőmondás képezi a főjövedelmét, hanem a kartyavetések alatt elkövetett lopások. Lucifer hitveseitől Érdengelegen is járt egy ilyen jövendőmondó szent s habár mindenki tudja, hogy nincs nagyobb zsivány a föld­kerekségén egy cigányasszonynál, mégis áhítattal halgatták jóslatait. És a cigányasz- szony jósolt. Egyik családtól ruhaneműt, másik családtól ékszert csalt ki, de nem ve­tette meg a készpénzt sem. Van olyan káro­sult a kitől zsebórát, van a kitől egy fél disznót varázolt el. A ki megtagadta az ada kozást, azt egyszerűen elkárhozással fenye­gette meg és kijelentette, hogy cimboraságban van Luciferrel és elpusztítja őket. És a jó érdengelegiek hittek a Sátán barátjának s odaadták utolsó filléreiket, hogy menekülje­nek a vésztől és pusztulástól. De addig ad­dig jósolgatott a cigányasszony is. amig a csendőrség főleibe is eljutott az asszony üzelme, a kik nem féltek Lrcifer hitvesétől és bizony vasraverve szállították be a vén boszorkányt a börtönbe, illetőségi helyére. A jósnőtőí temérdek ruhaneműt és ékszert koboztak el melyet mig tulajdonossal meg­kerülnek, az érdengelegi községelőljáróság- nak adtak át megőrzés végett. Lázadás ? Magyarország munkásai tehát kimondták az utolsó szót. A nagy sztrájk rövid idő múlva megállítja ebben a holtra fáradt országban a lélekzetet. Az ország nagy hangú urainak a szuronyok mögött is az inukba szállott a bátorság s nagyon hango- san kukorékolják, hogy : Lázadás, lázadás !.. Mintha bizony a dolog neve változtatna a lényegen. Azt ők maguk sem hiszik, hogy a hónapok keserves megfontolása után végső lépésre elszánt munkásság megijed a minő­sítéstől. A munkásság, a jogaitól megfosztott milliók tudják mit akarnak és leszámoltak azzal, hogy ezért keserves nehéz árat kell fizetni. Fizetik is azzal a felemelő tudattal, hogy a boldogabb jövendő útját egyengetik De mit akarhat az a fekete társaság a szm- ronyok mögött? Mit akarhat ezekután az el­szánt kétségbeesett harcrakészülés után ?' Törvényt akar diktálni, olyan törvényt, amely­senkinek sem kell és ő jól tudja, hogy sen­kinek sem kell, mert" megsem meri kérdezni a magyar népet, hogy kel-e. De azért akarja és minden poklok nyomorúságát a nyakunkba zúdítja. Ki itt a lázitó? Ki itt a felbujtó? Ki zúdítja a nyakunkba az életeit dermesztő szrtájkot? Igenis ott szítják, ott fütik a szu­ronyok mögött s minden történendőkért ők a felelősek. Templom fosztogatás. Nagy meglepetés érte Vasárnap az érdengelegi gör. kath. templom harangozóját, a ki egyházfi is egy személyben. Azalatt mig az Istentiszteletre beharangozta a híveket az egyházba, egy szemfüles tolvaj ellopta a községi szegények számára kitett perselyt. A perselyt másnap a templom udvarán találták feltörve és ki­fosztva tartalmától s a jelek oda engednek következtetni, hogy a fosztogatást csak a helylyel ismerős egyén követte e', a kit nagy erélylyel nyomoz az érendrédi csendőrség. Cséplés az, érendrédi határban. Hosszas i esőzés és az Ér folyó kiöntései miatt csép- letlenül maradt Berger Ármin nagybirtokos­nak az érendrédi határon négy kazal kalá- I szos terménye. A kazlakat géppel megkö­zelíteni lehetetlen volt, a termés átszállítása óriási nehézségekben ütközött s igy bekellett várni a fagyokat, hogy a cséplést megejteni lehessen. A múlt héten végre sikerült a gé­pet kiszállítani a kazlakhoz s a mi ember- emlékezet óta nem történt 1913. február hó­iban csépelték el a 1912. évi termést az ér­endrédi határon. Igaz ugyan, hogy - kazla- ! kát alaposan megdézsmálták az egerek és patkányok, a csírázás is segített pusztítani a termést, de azért maradt belőle egy pár I métermázsa. Berger most elmondhatja ma- I gáról azt, hogy kétszer is csépelt egy esz­tendőben. Kézrekerült libatolvajok. Katz Bertalan sza- niszlói lakosnak feltörték zárva tartott istáló ját és onnan libát 0- tyúkokat loptak el. A I csendőrség nyomozási indított és sikerült a a tetteseket és orgazdát Juhász Mihály, Kin­ézel Ferenc és neje Ermann Mária ottani lakosok személyében kideríteni, a kiket fel­jelentett a szatmári kir. ügyészséghez. Elfoyot dohány csempész. A szaniszlói csendőrség letartóztatta Szénási Ágnes cigány- ; asszonyt a ki magyar dohány nyal házalt. A dohány elkobzása mellett, szabadon bocsáj- tották ugyan, de bejelentettek az esetet az érendrédi pénzügyőri szakasznak a jövedéki i vizsgálat raegejtése végett. Nagy betörések a szőlőben. F. hó 14-én virradóra eddig ismeretlen tettesek a i helyi j szőlős kertben több helyen betörtek, a tulaj­donosokét érzékenyen megkárosították, ameny- nyiben mintesry 25 h. bort elengedtek folyni. A tettesek kiderítése iránt dr. Falussy Alajos í rendőrkapitány széleskörű nyomozást indított. Köménymagos leves. Egy jó kanálnyi zsir- j ból és két kanál lisztből sötétsárga rántást I készítünk, egy kávéskanálnyi köménymagot ; adunk bele, néhányszor megkeverjük Maggi fele I kockából készült húslevessel feleresztjük, ineg- j sózzuk és felforraljuk, átszűrve, pirilott zsein- I lyeszeletekre tálaljuk. Útmutatás a kukoricatermelés fokozá- i sara. Szolgálatot vélünk tenni a kukoricát ter- ] meló gazdáknak, midőn felhívjuk figyelmüket arra, hogy fenti cim alatt most jelent meg népies nyelven irt könyv, mely hasznos útmu­tatást foglal magában az amerikai tengeri j termelésre vonatkozólag. Az e művelésre szol­gáló gépek tudvalevőleg már eddig is nagy sikerrel vezettettek be nagyobb uradalmakban, sőt ma már a kisgazdák is mindjobban áttér­nek az amerikai művelésre, kitűnt, hogy ugyan­olyan befektetéssel sokkal nagyobb termelést biztosit az eddiginél. A mai mostoha gazdasági állapotokat figyelembe véve, mindenesetre igeu nyomós ok arra, hogy a magyar gazdák a mű­velésre térjen át. A könyv bolti ára 1 korona. Az esetben ha lapunk előfizetői és olvasói köz­vetlenül Bacher és Melichar gépgyárak kizáró képviselőjéhez Ráhmer Sándorhoz fordutnak (Debrecan Piac-utca 43. a Dréher mellett) dij- 1 mentesen kapják meg a könyvet. Tapasz búza! Öí sz tavaszi vetőmagvak kaphatók és előjegyezhetek íi Nagykárolyban, Széchenyi-utca 23. sz. Telefonszám 86 Telefonszám Hirdetmény, Köztudomásra, hozom, hogy a Nagy­károlyi Hitelbank Részvénytársaság meg­bízásából nála zálogul elhelyezett, de Tű nem váltott következő értéktárgyakat úgymint: 1. Négy darab egyenkint 250 korona névértékű fehérgyarmati takarékpénztári részvényt 3-tól 25-ig terjedő szelvényekkel. 2. Egy darab 200 korona névértékű Magyar jelzélog hitelbanki 4°/0 kamatozó nyereménykötvényt szelvény nélkül. 3. Két darab egyenkint 800 korona névértékű nagykárolyi takarékpénztári részvényt 8-tól 30-ig terjedő szelvé­nyekkel. 4 Öt darab egyenként 200 korona névértékű Debreceni helyi vasút egész részvényt 3-tól 20-ig terjedő szelvé­nyekkel. 5. Egy darab 100 korona névéi tékü Debreceni helyivasut fél részvényt 3-tól 20-ig terjedő szelvényekkel és pedig értékpapírokat 1913. évi február 27-én délelőtt 10 órakor a Nagykárolyi Hitel­bank Részvénytársaság tanácstermében végül 4050 Kg. azaz négyezerötveu kilő- gram prima 18. 650X1000 jelű horgo­nyozott vasbádogot 1913. évi február hó 27-én délelőtt II és fél órakor ugyan­csak a nagykárolyi Hitelbanknak a vasút melletti közraktári helyiségében nyilvá­nos árverésen készpénz fizetés mellett a legtöbbet ígérőnek eladni fogom. Nagykároly, 1913. febr. 14. Nemestóthi Szabó Antal kir. közjegyző. Eladó házastelek. Püspökladányban a város legforgalma­sabb helyén a Schmidt Károly-féle házastelek mely áll négy nagy szoba és melléképü­letek, korlátlan italmérési helyiség, egy nagy üzleti helyiség és melléképü­letből, két nagy pincéből kettős jégverem­mel, két szép kerttel kedvező fizetési fel­tételek mellett kiadó. — Értekezhetni lehet Dr. Nagy Zoltán ügyvéddel Debrecen, József klr. herceg-utca 12., »agy Vágó Andrással F rmlná uta uín

Next

/
Oldalképek
Tartalom