Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

1913-02-01 / 5. szám

február 1. 5-ik szám. KÖZÉRDEK 7-ik oldal. Mihály, Péehy László. 6. Magyar táncok. Irta: Brahms. Előadja: a zeneegyesület. Belépődíj 1 korona. Hány szervezett munkás él közöttünk? A kilátásba helyezett általános munkástrájkból kifolyólag nem lesz érdektelen olvasóint előtt, ha az általános és meleg érdeklődéssel kisért munkásmozgalom résztvevőiről beszámolunk, a kik reméljük, hogy városunk hazafias közön­sége részéről meleg pártfogásban fognak része- síttetni. Városunkban ugyanis 398 szervezett munkás van, akik közül az építő munkások vannak túlnyomó többségben. Képviselve van azonban minden iparág: nyomdász, lakatos, asztalos, cipész, pék és földmunkás, akik a párt felhívására azonnal beszüntetik a munkát. Városunk közönsége is bizonyára megfogja érezni az általános sztrájkból eredő károsodá­sokat s habár meleg érdeklődéssel is kisérjük a munkásság jogos mozgalmát, félünk attól, bogy sztrájk esetében a lakósság nehéz napok­nak néz elibe. Farsangi mulatság. A nagykárolyi Katii. Legényegyesület folyó évi február hó 3 án hétfőn este 8 órai kezdettel farsangi házi mulatságot rendez. Az estély műsora a követ­kező : Monolog előadja : Szolomájer Annuska k. a. Magán énekszám, énekli Sopronyi György ur. Szavalat: Fézer Erzsiké k. a. A biróság előtt, 1 felv. bohózat. Előadják Kínál József, Zámbó András, Rencz Márton, Varga György urak. Utána tánc. Külön meghívó kibocsátva nem lesz s a rendezőség ezúton hívja meg a mulatni vágyó közönséget, f Színházi műsor. Ma a „Farkas“, vasárnap délután „Ábrahám a menyországban“ este „Tengerész Kató“, hétfőn „Eva“ páratlan, ked­den „Rabló lovag" páros, szerdán „Lengyel menyecske“ páratlan, csütörtökön „Tengerész Kató" páros, pénteken „Sarkantyú“ páratlan, szombaton „Mexikói lány" páros. Állomás főnök ur figyelmébe. Panaszt vet­tünk az utasok köréből, hogy különösen a hajnali vonatoknál, az állomáshoz érkező utasok, kénytelenek paktáskáikat személyesen cipelni be a váróterembe, mert a vasúti hor­dár urak a 111. osztályú váróterembe össze­gyűlve az izzóvá bevitelt kályha mellett tár­gyalják a balkáni háború esélyeit. Arra kér­jük a főnök urat sziveskedjéka hordárok ezen mulatságának egyszersmindenkorra véget vetis és utasítani őket arra, hogy a politizálán helyett hivatásukat teljesítsék Egészséges város politika. (Levél a szer­kesztőséghez.) Ha Nagykároly városát — mint megye székhelyt — össze hasoniitjük a ha­sonló városokkal, arra a megdöbbentő conclusi- óra jutunk, hogy a legsivárabb és hátramara­dottak egyik ! Szomorú igazság ez! S hogy ez igy van, annak a legfőbb oka az a maradi rendszer s lelkiismeretűm gazdálkodás, mely jellemzi a város vezetőségét. A város kassája mindenkor üres a polgárság állandóan túlsá­gos adók terhe alatt nyög. S ennek az a fő oka, hogy a polgármesteri polcra olyan férfiú jutott ki utóbbi időben ezen tisztség elérésé­vel minden ambícióját kielégítve látja. Pedig egy jó polgármester egyéni ambitiója, ügy- buzgósága hozzá értésé sokat segíthet. Erdély­ben Marosvásárhely városa hasonló bajokban sorvadt mikor a jó szerencse Bernádyt ültette a polgármesteri székbe. Ott is üres volt a vá­rosi kassa s alig csurrant valami jövedelem. Pár év múlva pedig amerikai méretekben fej­lődött a székelység fővárosa. A városi takarék- pénztár, zálogház, vízvezeték, csatornázás, vá­rosi fürdő és uszoda, tégla és cserépgyár gyors egymásutánban létesültek, a villany és gázvilágitás kérdése is hamarosan elintéződött, város gyors fejlődésével arányosan fellendült az ipar és kereskedelem s a vidéknek kizáró­lagos gócpontja lett. Hasonló méretekben fej­lődött Nagyvárad is, mióta Rimmler Károly ott a polgármester. De nem is kell oly messze keresni a példát, hisz a szomszédos Szatmár is a gyors fejlődés útjára lépett és messze túlszárnyalja Nagykárolyt a megye székváro­sát. Kell, hogy Nagykároly városa is a helyes fejlődés útjára lépjen. Egészséges város poli­tika, kell s annak megvalósítására és egy modernül gondolkozó, tetterős vezér ember, aki előre visszi a várost minden vonalon. C Betörés Csanáloson. Múlt hó 26-án a korai hajnali órákban betörök jártak Flecher Ede gazdálkodó portáján. Feltörték a kamarát és i onnan étel és ruhaneműket loptak el, ezen felül 3 libát es 1 F. E. monogramos fejszét. Flecher jelentést tett a betörésről a csen- dörségnek, de a tettest eddig a legerélyesebb nyomozás mellett sem sikerült kideríteni. A vizsgálat folyamatban van. A Kölcsey Egyesület legutóbbi szabadliceá- lis előadását Sarkady Sándor polg. isk. tanár tartotta „Az állatvilág alkalmazkodása az élet­körülményekhez“ címen. Az előadás tárgya a mindjobban nép- szerüsödő természettudománynak egyik legfon­tosabb fejeztével a Darvinizmussal van össze­függésben. Darvin hangzatos jelszava a „lét­ért küzdelem“ adja meg a feleletet arra az érdekes tényre, hogy minden állat alkalmaz­kodik azokhoz a törvényekhez melyek között él. Az alkalmazkodás ezen törvényének sok szép és érdekes jelenségeinek megismertetése és megmagyarázása volt a szabadelőadás tárgya. A mindvégig kellően tudományos de azért nép­szerű modorban tartott előadás ismertette az állat világnak szin és alakváltozási jelenségeit. Ez abban áll, hogy az állatok színükkel és alakjukkal igyekeznek hasonlítani a körülettük fekvő természethez, hogy ilyenformán ellen­ségeik, üldözőik elől elrejtőzve lehessenek, vagy pedig utánoznak egyes olyan állatokat, melyeknek mérgező hatása kellemetlen bűzt vagy egyébb veszedelmes tulajdonsága miatt kevés ellensége van. Ismertette a test belső szerveinek (gyomor, tüdő stb.) alkalmazkodá­sát, a helyváltoztató szervek (lábak, úszók szár­nyak stb.) életkörülményeihez megfelelő alaku­lásait. Végül a mélytengerek sok érdekes élet- jelenségét ismertük meg sok érdekes képen be­mutatva, kellő felvilágosító magyarázat kísére­tében. Mulasztásnak minősíthető, hogy az elő­adás egyáltalában nem volt plakatirozva, úgy hogy a beavalattakon kívül a közönség jófor­mán tudomást sem szerezhetett az előadásról. A legközelebbi előadást is Sarkady Sándor polg. isk. tanár tartja: „Származás és átörök­lés“ (Darvinizmus) címen. (8. g.) Tűz a KÖlcsey-utcában. Kedden délután 2 órakor telefonon hívták a városi tűzoltósá­got. Istálló tüzet jeleztek a Kölcsey-ulcában levő Sternberg Endre dr. ügyvéd házából. A városi tűzoltóság Demidor Ignác városi rendőr- kapitány és tűzoltó főparancsnok vezetése alatt teljes készültséggel vonult ki a helyszínre. A helyszínen azután meggyőződött a tűzoltó­ság, hogy a jelzés kissé túlzott volt, amennyi­ben csak kéménytüz volt. A tűzoltósággal kivonult kéményseprők azután csakhamar eligazították a rakoncátlan kéményt. A tűzol­tóság pedig, miután meggyőződött, hogy tűz­veszély már nincs, katonás rendben visszavo­nult. Nyirkos dohány gyártmányok. A vasúti állomáson elárusitásra kerülő dohánygyártmá­nyok annyira nyirkosak, hogy teljesen élvez­hetetlenek. Az elárusitással megbízott kezelőnő hidegtől feldagadt arccal, dideregve, azzal indokolja a gyártmányok rosszaságát, hogy a M. Á. V. bölcs intézősége elfelejtett gondos­kodni arról, hogy a tőzsde helyiségbe kályha állíttassák és a kilátásba helyezett villannyal való fűtés, már hónapok óta csak a papíron létezik. A midőn erre úgy az állomásfőnök ur, valamint a pénzügyőrség figyelmét felhívjuk, sürgős intézkedést kérünk a tőzsdének élvez­hető dohánygyártmányokkal ellátása iránt, mert a kiárusokkal kötött szerződés egyik sarkala­tos feltétele az, hogy a kisárus köteles a gyárt­mányokat szároz helyen tartani, hogy azok élvezhetők legyenek. Ez pedig azt hisszük, hogy nem csak a falusi szatócsokra, de a M. Á. V. elárusítóira is vonatkozik. Botrányos kántortanitó választás cim alatt múlt hó 25-én megjelent közlemény tejesen alaptalan és téves információn alapult. A kismajtény gör. kath. románok múlt év decem­ber 25-én, nem ünnepelték üdvözítőnk szüle­tésének évfordulóját, hanem folyó év január 7-én s már ebből is meg lehet állapítani, hogy a cikk írója, nem rokoni látogatás végett uta­zott át, Kismajtény községben, hanem önma­gát akarta tanítóvá megválasztatni. Hogy ez neki nem sikerült megrágalmazza a Kismaj- tényiakat, azt állitván, hogy a tömeg a meg­választandó oláh kántortanitó által fizetendő áldomását várta. Várta ugyan egyrésze, de csak azok akik már egy teljes hónappal az­előtt megvették az ágyat az áldomásnak, mert ezekkel akarta az illető magát megválasztatni. Ezek megfékezésére volt a karhatalom kiren­delve nem pedig, hogy szuronyok alkalmazása mellett vegye el a néptől a jogot, a mi jósá­gos főtisztelendő urunk. Az uj tanítót lelkes éljenzés között kisértük el, egészen az uj is­kola tantermébe, a község apraja-nagyja kí­vánták néki boldogságot és igy nem a nép, akarata ellen, s nem a Doamna kegyeiből, ha­nem a nép által szeretett és kedvelt Torszán János a nagyváradi gör. kath. püspökség kán­torának a fia lett megválasztva tanítóul. Ez az igazság. B. Tűz. Börvelyben leégett a kendergyár tu­lajdonát képező 4000 K értékű kender kazal. A tűz oka a kazal átmelegedése folytán állott elő. Ellopott jelzőlámpa. Még a múlt év noven- ber hó 10-én történt, hogy a Szaniszló és Reszege vasúti állomás között a 43. számú őrház közelében levő előjelző lámpát ismeret­len tettes ellopta. Abban az időben a csen- dörscg erélyes nyomozást indított, mert a tettesben merénylőt sejtett, de az sikerre nem vezetett. Most végre eredmény jutalmazta a csendőrség fáradozását és sikerült a tettest Rajtik György csomaközi lakos személyében kinyomozni, a kit — minthogy közveszélyt előidézhető cselemény elkövetéséről van szó — feljelentették a szatmári kir. ügyészségnek. Letartóztatott felbujtók. Lapunk múlt heti számában részletesen beszámoltunk arról a kegyetlen gyilkosságról, a melynek áldozata j Schvégler János vállaji gazdálkodó lett. Rész- I letesen beszámoltunk arról is, hogy Körmendi ősmesternek sikerült négy napi fáradtságos nyomozás után a tettest,, Schvégler György I személyében letartóztatni. A gyilkos a vallatás során beismervén szörnyű tettét, azt a kijelen­tést tette, hogy a gyilkoságra Schvéger József és felesege Freund Mária beszéltek rá, hogy ; vagyont megkaparithassák. Körmendi foly- j tatta a nyomozást, a melynek során a felbuj­tókat beismerésre birta s letartóztatva átadta őket a szatmári kir. ügyészséghez. Ellopott tölgyfa. Rédai János a börvelyi határon az Ágerdei erdőrészen egy tölgyfát dolgozott ki szerszámfának. Meglátti ezt Léhli István kálmándi lakos és az éjjeli órákban I átszállította a tölgyfát a saját tisztességes I portájára. Rédai jelentést telt a lopásról a csendőrségnél, aki a becsületes (?) gazda la kásán meg is találta a lopott tölgyfát és be­jelentette az esetet a nagykárolyi kir. járás­bíróságnak. A civil katonák szabadságolása. Szenzációs eseményről hírét jelenthetjük: Haza mennek a katonák. Ha nem is valamennyi, akiket rendkí­vüli szolgálatra hívtak be, de egy része biztosan hazamegy. A csapattestek parancsnokai utasí­tást kaptak, hogy a legénységnek bizonyos részét bocsássák el a szolgálatból. Hasonló parancsot kaptak a magyar és osztrák parancs­nokok is. Maggi Gyula társaság k. f. Ezen cég alatt f. é. január közepén uj k. f. társaság alakult K 2,000.000.— teljesen befizetett alaptőkével, mely az eddig Maggi Gyula és Társa cég alatt Bregenyben, Wienben és Budapesten fennállott gyári és üzleti vállalatokat változatlan alakban tovább fogja vezetni. A kivándorlási hiénák ellen. Lépten-nyomon vérlázitó botrányokat derülnek ki a kivándor­lási ügynökök lelketlen üzelmeiről s a hajó9 társaságok uzsorájáról, e mellyel a szerencsét­len alsó néposztálybeli kivándorlók tudatlansá­gát kihasználják. Ezeken a bajokon akar most segíteni a belügyminiszter körrendeleté, mely most érkezett a vármegye törvényhatóságához. E körrendelet kapcsán közli a belügyminiszter a kivándorlók szállítására engedélyt nyert gőz- hajóstársaságok díjszabályát. Megnevezi a ha­jókat, az illető társaságokat, az illető hajóko­csi osztályokat a dijak kitüntetésével, melynél többet szedniök aem szabad. Nehogy azonban a kivándorlók a viteldijak ismeretének hiányá­ban egyes üzérkedő és lelkiismeretlen ügynö­kök által kizsákmányoltassanak, felhívja a tör­vényhatóságokat, hogy intézkedjenek az iránt, hogy a kivándorlókkal minden egyes esetben közöltessenek a megállapított dijak, szóval, hogy azok teljes tájékozódást nyerjenek. Köte lezi a belügyminiszter az útleveleket kiállító hatóságokat, hogy minden esetben ellenőrizzék vajon a kivándorlók nem estek-e kivándorlás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom