Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
1913-03-29 / 13. szám
március 29. 13-ik szám KÖZÉRDEK 5-ik oldal. mODERN RUHAFESTÉS MT\ |T7\ I U D D'Ál GALLÉROK GŐZMOSÁSA BÁRMILY PIVÄTSZINRE l| r\sJ I HJ Ll\ i f\L tükörfénnyel hófehérre. Nagykároly, Széchenyi-u. 43. sz. (A róm. kath. elemi fiúiskola mellett.) volna egymástól, „miért kellett ehhez a dologhoz rendkívüli közgyűlés s miért hallgatott ez alkalommal Lucay polgártárs* !! ? Eljegyzés, dr. Szabó Kálmán marosvásárhelyi pü. fogalmazó-gyakornok a húsvéti ünnepek alatt tartotta eljegyzését Irsik Ferenc helybeli birtokos kedves leányával, Gizikével. Az uj csanálosi aljegyző. F. hó 18 án tartották meg Gsanáloson az aljegyző választást. Egyhangúlag Brand Dezső szaniszlói lakost, okleveles jegyzőt választották meg. Uj román tolmácsok. Dr. Papp Kornél helybeli ügyvéd a múlt héten a szatmári kir. törvényszék előtt a román tolmácsi vizsgát letette és képesittetett. Helybeli tolmácscsá való kineveztelése legközelebb meg fog történni. Eljegyzés. Csata Gerzon az Önsegélyző népbank fötisztviselője a napokban tartotta eljegyzését Hajduhadházon néh. Hadházy Gergely földbirtokos kedves leányával, Erzsikével. wm' Szenzációs újdonság! Royal kávéházban minden szerdán, csütörtökön, szombaton és vasárnap mozielőadás tartatik. Változatos műsor! US* Belépti-dij nincs! A nagyérdemű közönség jóakarata támogatását kérve, vagyok kiváló tisztelettel: Braun Márton tulajdonos. Műkedvelői előadás. Erkölcsileg és anyagi lag is szépen sikerült műkedvelői előadást rendeztek a róm. katli. elemi fiúiskola növendékei f. hó 24 én a katholikus legény- egylet helyiségében a szegény tanulók tanszerei beszerzése céljaira, amelyet folyó hó 27-én meg is ismételtek. A műsort a tanuló ifjúság éneke nyitotta meg, amely teljes precizitással énekelte el a Vigadó cimü dalt. A százesztendős láda cimü vígjátékot Gelért Endre, Wagner György, Manyák Károly, Vida István és Schnébli Károly adták elő és a kis műkedvelők alaposan rászolgáltak a j tapsviharra, mely egyes megjelenésüket kisérte ; Ifj. Vitek Károly és Lévay József a Gavottet adták elő zongorán, négy kézre és j a kis művészek játéka meglepte a közönséget. Keblucsek Richárd, Pósa Lajos hazafias költeményét „Mi a haza?“ szavalta el és az ováció melyben részesült, bizonyítéka volt, hogy a kis tanuló a közönség szivéhez szól- lott. Ezután a tanuló ifjúság kara énekelt tréfás egyvelegeket, majd Varga Attila, Oláh József, Mezőssy Ferenc, Zsurka László és Rokk György egy felvonásos vígjátékot ‘a „Vörös hordót“ adták elő zajos tapsokat j aratva a jól sikerült előadásért. Eljátszotta az ifjúság a katonásdit hét jelenetben s az , ügyesen mozgó gyermeksereg kellemes per eeket szerzett a közönségnek. Befejezte az élvezetes műsort az ifjúság éneke. — Elismerésünket kell kifejeznünk a kis mükedve-' lök, de különösen a tanitói kar előtt, a rendkívül ügyes játékért és betanításért, mely sok fáradságot és időt igényelt. A mulat ság tiszta jövedelme 189 korona 76 lillér volt. Esküvő. Wasserlauf Sándor birtokos Csapon f. hó 30-án tartja esküvőjét Fried Vilmos helybeli terménykereskedő kedves és bájos leányával, Kornéliával. Műkedvelő előadás. A nagykárolyi róm. kath. Legényegylet pünkösd másodnapján nagyszabású műkedvelői előadást rendez. Színre kerül a „Doktor ur“ cimü vígjáték. A próbák serényen folynak s ismerve a szereplőket, előre is biztosíthatjuk a közönséget, hogy egy igen élvezetes estére van kilátás. fíronit no la minden más pala felett sok Urdllll Pa,aj3lőnnyel bir. Zeneiskola Nagykárolyban. Kerner József vállalkozása. Egy izig-véiig művészember, Kerner József debreceni zenetanár óhajt megtelepedni Nagykárolyban, hogy a város közönségének j a magasabb zenei tudományok iránt táplált meleg érdeklődését állandóan felszínen tartsa. Kétségkívül érdemesnek és kívánatosnak tartjuk Kerner József vállalkozását, melynek célja egy itt létesítendő zeneiskola lenne. Nagykároly város közönsége eddig is tanujelót adta a zeneművészet iránt való figyelmének s éppen ez az ok teszi fontossá és szükségessé azt, hogy Nagykárolynak legyen olyan intézménye, ahol a szülők gyermekeiket a zenetudás alapismereteitől kezdve a magasabb zenei oktatás, — hogy úgy mondjuk, — a művészi kiképeztetésben részesítsék. Manap még Nagykárolynál sokkal kisebb városoknak is megvan az ilyen intézményük. Ha a városok maguk nem is létesítették a zeneiskolákat, de igyekeztek módot és alkalmat adni arra való nagyképzettségü zenetanároknak, hogy magánintézetük fejlődjék, „virágozzék. Örömmel vesszük tehát a hirt, hogy Kerner József debreceni zenetanár, akinek jelenleg Debrecenben is van iskolája, Nagykárolyban kivánja kifejteni széleskörű tudását. Tudomásunk szerint Kerner azért választotta Debrecen helyett a mi városunkat, mert jelenjegi lakóhelyén a városi zenedén kivül egy nagyobb és több kisebb iskola van s bár intézetét Debrecen számos előkelő és tekintélyes polgárának gyermeke látogatja, mégis úgy véli, hogy jeles tudásának érvényesítésére Nagykárolyban tágabb tere nyílik. Kerner József értesülésünk szerint a régi zenepedagógusok azon kisszámú csoportjából való, a kik páratlan lelkesedéssel és végtelen ambícióval tanítják növendékeiket. Képzettségét hires mesterektől sajátította el. Tanitómestere volt a többek között Bécs leghíresebb művésze : Iireun Ferenc udvari karnagy, de fiatalabb korában Reményi Ede hegedűművésszel is körúton járt, ami egyik bizonysága annak, hogy hazánk e halhatatlan nevű muzsikusa nem érdemeden embert tüntetett ki barátságával. Kerner József működése idejének 23 éve Kassára esik, ahol a városi zenede igazgatója volt s egész generációkat részesített általános megelégedésre zenei oktatásban. Ezen állásáról csak azért mondott le, hogy nagy művészi készségekkel rendelkező leányának jövőjét biztosítsa. Kerner a zeneoktatás mellett számos operettet irt, amelyek nemcsak a hazai színpadokat, de a külföldi színpadokat is sikerrel járták be. De se szeri, se száma annak a sok értékes zeneszerzaménynek, amelyeket énekkarok adnak elő az országban és ját- szák zongorán. E pár sorban kívántuk Kerner József értékes művészi képességeit bemutatni Nagykároly közönségének s amidőn újólag csak örvendünk vállalkozása fölött, hisszük, hogy Nagykároly város zene iránt érdeklődő közönsége igyekezni fog annak idején Kernért az őt méltán megillető pártfogásban és támogatásban részesíteni. Szabadlábra helyezett kereskedők. Hetekkel ezelőtt történt, hogy a szatmári kir. ügyészség indítványára Morvay Károly vizsgálóbiró előzetes letartóztatásba helyezett öt nagykárolyi kereskedőt, Blau Károly és társait. Csalás és sikkasztás miatt folyik ellenük az átjárás. A letartóztatott kereskedők a vizsgálóbiró letartóztatást elrendelő végzése ellen jogi képviselőjük utján felfolyamodással éltek, kérve a vádtanácsot, hogy 1800 korona biztosíték ellenében helyezze őket szabadlábra. A vádtanács a napokban tárgyalta a felfolyamodást s úgy határozott, hogy Blau Károly és társait csak 5000 korona biztosíték ellenében helyezi szabadlábra. Telepítés a Lápon. A szatmárvármegyei gazdasági egyesület azzal a tervvel foglalkozik, hogy a Nagyecsed, Börvely és Tyúkod községek közt fekvő 30,000 hold területre községet telepítsen. E terv kiviteléhez fontos közgazda- sági érdekek fűződnek. Mindenek felett lehetővé válik ezáltal a temérdek költséggel és sok fáradsággal elsőrendű termőfölddé varázsolt nagy területnek belterjesebb művelése és gazdaságosabb kihasználása, benépesül továbbá ez a még lakatlan nagy vidék és sok száz munkáscsalád jut állandó hajlékhoz és kenyérhez. E tervnek azonban elengedhetetlen előfeltétele egy közút építése, amely Nagyecsedből kiindulva középen szelné keresztül a Láp területét és az állami tranzverszális közút valamelyik pontjánál végződnék. A telepitvény helye nincs még kiszemelve, de ha a terv sikerül, úgy az uj község a tervezett ut vonalán fog felépülni, még pedig valószínűleg azon a helyen, ahol az építendő ut a tyúkod—börvelyi utat fogja keresztezni. A szatmárvármegyei gazdasági egyesület kedden tartott gyűlésén elhatározta, hogy a lápi ut építése iránt fel- terjesztést intéz a kormányhoz és a feliratot küldöttségileg fogja a miniszternek átadni. A Hunyadi-utcáról. A bennszülött inkább Sár-utcának nevezi az esős időszakban, mikor a hepehupás földet feneketlen sár borítja. Ha pedig bevonulását tartja a nyár, a hig ló megszárad, az átvonuló nehéz szekerek porrá törik és áldozati füstként a felhők felé sodorják. Ekkor a Hunyadi-utca nem ragaszkodik a ragadós Sár elnevezéséhez, hanem átlendül a lenge Por-utca névre, amit. annál könnyebben tehet, mert igazán R0TN LIP0T vaikereikedéie Hagy károly Deák-tér. Kerítés fonatok horgonyozva mindenféle gyártmányban, eke és ekealkatrészek nagy választékban jutányos áron kaphatók. Granit pala szó védjegyre ügyeljünk.
