Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

1913-03-01 / 9. szám

1913. március 1. 9-ik szám. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. cö z < az CD GRANIT pala a jelenkor legjobb tetőfedője. GRÁNIT PALA. Értesítem a válalkozó és épít­tető közönséget, hogy az Eternit pala képviseletéről lemondtam s megszereztem helyette a Granit pala képviseletét. Indító ok ezen cselekedetem­nek azon meggyőződésem misze­rint a Granit pala o > Z 3 jóság és tartósságában jóval felül­múlja az eddig létező összes pa­lákat. Bővebb felvilágosítással és költ­ségvetéssel szolgál HERSKOVITS HERMANN Telefon : 67. Gf^dTJIS pala kizárólagos -——- elárusítója. . Ügyeljünk a GRANIT védjegyre. Önsegélyző Népbank gyűlése. A nagykárolyi Önsegélyző Népbank e hó 27-én délután 4 órakor tartotta meg, évi rendes közgyűlését az intézet helyiségében. A közgyűlésen mintegy 30 részvényes volt jelen és circa 500 szava­zatot adott le. A részvényesek egyhangúlag tudomásul vették az igazgatóság és felügyelő­bizottság jelentését, mely után a közgyűlés szokásos felmentvényt megadta. Szavazás ut­ján 3 évi időtartamra beválasztattak az igaz­gatóságba : Gábor Armond igazg. Balázs Jó­zsef nagybirtokos Érkörtvólyes, Rosenberg Jenő, a Politzer, Rosenberg és Társa buda­pesti bankcég főnöke, a felügyelőbizottságba : Péchy László, Dr. Stenberg Géza, Madarassy István, felügyelőbizottsági póttagnak: Borody György ügv. d Nagykároly. Romlott takarmányrépamag. A múlt nyári és őszi szakadatlan esők okozták, hogy a répa­magot és a legtöbb termelőhelyen nem bírták szárazon betakarítani hanem ott csírázott ki a földjén. Az ilyen mag sohasem fog répát te­remni ; mert nagyobb részben ki sem kell, s a kevés még kicsirázik. az sem bir elég termő- erélylyel, hogy rendes répát fejleszen, hanem ujjnyi vékonyságú gyökeret fejleszthet csak. Ember emlékezet őta még soha sem került annyi megbízhatatlan, gyengén csírázó és ke­vert répamag forgalomba, mint az idén. Gaz­dáink helyesen fognak cselekedni, ha répamag beszerzése alkalmával a legszigorúbb írásbeli jótállást követelik az eladó részéről csiraképes­ség és fajazonosság tekintetében. Ahol nem tartja majd a gazda szemelőtt ezen óvatos­ságot, ott azt kockáztatja, hogy az állattartását katasztrófával határos bajok érhetik. Amint egyébiránt halljuk, a földmivelésügyi minisz­térium szintén készül állást foglalni ez ügyben. Lucz tanácsos ur! A fényi-utca 35. szám alatti házból kifolyó csatorna már hetek óta fedetlen állapotban van s nem egy járókelő volt kénytelen szorosabb ismeretséget kötni az aszfaltal. Arra kérjük szíveskedjék intézkedni a befedés iránt, mert az esetleg bekövetkezhető szerencsétlenség esetére a felelőség a gondat­lan városi tisztviselői kart fogja terhelni. Az építészi rajzoló váltói. Sigerics Antal építészi rajzoló Jakabfi Gábor nagykárolyi építésznél volt alkalmazásban. Az építészi raj­zoló a múlt év közepén rossz anyagi viszo­nyok közé került. Szorult helyzetében arra kérte főnökét, Jakabfi Gábort, giráljon neki egy kisebb összegű váltót. Az építész ezt megtelte oly kikötéssel, hogy a váltó összegét Sigerics Antal részletenkint fogja vissza fizetni. Erre fedezetül a fizetését kötötte le. Az építészi raj­zoló pár hónapig rendesen fizette a törlesz­tést. Ekkor arra kérte Jakabfi Gábort, giráljon neki egy újabb váltót. Az építész ezt is meg­tette. Fedezetül erre szintén a fizetését kötötte le. Sigerics a váltót egyik nagykárolyi banknál leszámitoltatta. Másnap az építész arra a kel­lemetlen felfedezésre jutott, hogy az építészi rajzoló megszökött. Jakabfi ekkor a bírósághoz fordult, Sigerics ellen csalás miatt a szatmári kir. ügyészségen bűnvádi feljelentést tett. A feljelentés alapján megindult nyomozás meg­állapította, hogy az építészeti rajzoló Szabad­kára szökött. A szökésről értesítették a szabad­kai rendőrséget. Szabadkán Sigericset előállí­tották és kihallgatták. A kihallgatás során ta­gadta a feljelentésben foglaltakat, a nyomozás során azonban megállapították, hogy a felje­lentésben foglaltak megfelelnek a valóságnak. Az ügyészség Sigerics Antal ellen a nyomozás befejeztével, annak adatai alapján, csalás bűn- i tette miatt emelt vádat. Meghívás. A Debreczeni Kereskedelmi és i Iparkamara 1913. évi március hó 6-án, csütör­tökön délétán fél 3 órakor a kamara uj szék­házában (Deák- és Verbőczy utcák sarkán) ren­des közgyűlést tart, melyre a kamara tagjait tisztelettel meghívja : Debreczen, 1913. évi február hó 25-én. Szent-Királyi Tivadar elnök. 1 Napirend : I. Elnöki előterjesztések. II. Titkári jelentés az ügyforgalomról. III. Miniszteri el­intézek a kamara felterjesztéseire. IV. Állam­segélyes ügyek. V. A kamara 1912. évi zár­számadása. VI. Szakoktatás, munkásjutalmak és kitüntetések. VII. Hazai ipari beszerzési források ismertetése. VIII. A debreczeni fém­ipari szakiskola kibővítése és faipari szakkal leendő kiegészítése. IX. Debreczeni tőzsde létesítése. X. Ipartestületi jegyzői tanfolyam szervezése. XI. Vasút, posta, telefon. XII. Társ- kamarák és rokonintézmények megkeresései. XIII. Törvényhatósági, városi és községi sza­bályrendeletek. XIV. Vásárok, helypénzek. XV. Kereskedelmi és iparjogi vélemények. XVI. Kereknek kamarai segélyekért. XVII. Indítványok. Sorozás. A nagykárolyi járásban a soro­zás a következő napokon fog megtartatni. Március 10 ón: Genes, Szaniszló, Börvely. 11-én: Vezend, Nagymajtény, Vállaj, Érden- geleg Márc. 12-én Csomaköz, Krasznaszent- miklós, Csanálos, Érendréd Márc. 13-án: Ér- körtvélyes, Mezőpetri, Penészlek, Mezőterem, Kismajtóny. Elszámolás. A „Nagykárolyi Protestáns Társaskör“ folyó évi február hó 15-án meg­tartott „Bátyus estélyén“ bevétel volt 93 kor. 90 fillér, ebből kiadás 62 kor. 82 fillér, maradt tiszta lövedelem 31 kor. 08 fillér, mely tiszta jövedelem fele 15 kor. 54 fillér házépítési alap javára fordittatott. Felülfizetni szívesek voltak : Id. Mózsa'Pál, Beke Zoltán, Horváth István, Fazekas Géza, Bandi István né, Regécy László 1—1 kor., N. N. 50 fillér, Papp Istvánná, Kosztin Pálné, Balogh József 40—40 fillér, Turoezy Ferenc 20 fill., amelyért ezúton is hálás köszönetét mond a kör elnöksége. Meghívó. A „Szolnoki Segítség“ asztaltár­saság mely vallás felekezet nélkül a múlt év­ben is szegény gyermeket látott el téli ruhá­val, folyó év március hó 8-án Pozderka Sán­dor vendéglőjében tárgysorsjátékkal egybekötött tea estélyt rendez, melyre ez uto.i is meghívja az érdeklődőket. Bede Antal elnök. Gyilkossági kísérlet. . „Kutya zsidó megöllek“ Szaniszlói haramia. Párját ritkító vad kegyetlenséggel végrehaj­tott gyilkossági kísérletről kaptunk értesítést Szaniszló községből, ahol egy züllésnek indult ember, megakart ölni egy korcsmárost, azért, mert nem akart több pénzt visszaadni a fel­váltott papírpénzből, mint amennyi abból visz- sza járt. Az esetről részletes tudósításunk a követ­kező : Kedden délután beállított Krémer Sándor korcsmájába egy Csülök nevezetű volt szanigz- lói postaszolga és italt kért. Mikor az italt elfogyasztotta egy 20 koro­nással fizetett, amelyből Krémer visszaadta a visszajáró összeget. Csülök azt állította, hogy kevesebbet ka­pott vissza, mire Krémer újból megolvasta a pénzt, amelyből nem hiányzott egy fillér sem. Az elfogyasztott ital hatása alatt a meg­szégyenített Csülök szidni kezdte Kaémert, mire ez kiutasította a kormából. Csak ez kellett a hevestermészelü ember­nek. Mint fenevad áldozatára, úgy ugrott Kré- merre és a gyenge testalkatú idős embert ezen szavakkal is „kutya zsidó, most megöllek“ földre teperte. rúgni, ütni majd folytogatni kezdte. Krémer védekezett, majd kétségbeesetten kiáltozott segélyért, mire fia berohant az üz­letbe s látva atyja kétségbeesett helyzetét, re­volvert hozott ki a szobából s előbb a leve­gőbe lőtt vele s mikor Csülök erre sem en­gedte el áldozatát, állítólag reá lőtt és kezén megsebesítette. A lövések zajára s a segélykiáltásokra töb­ben rohantak be a korcsmába, akik a már eszméletlen öreg embert kiszabadították foly- togatója karmából. Csülök pedig a korcsmában mindent ösze- törve elszaladt. Másnap jelentkezett a nagykárolyi kórházba felvétel végett, de mielőtt megvizsgálták volna távozott. Krémer jelentésére a csendőrség szigorú vizsgálalott rnditott a gyilkossági kísérlet ügyé­ben és Csülök elnyeri méltó büntetését. Szerdán délután Csülök testvére beverte a Krémer összes ablakait, nagy riadalmat okozva a beteg Krémer látogatására megjelent vendé­gek között, aki ellen a csendőrség szintén meg­indította az eljárást. Krémer állapota súlyos, de komoly aggo­dalomra ok nincsen. Granit pala Li%nkor lcgyiobb Halálozás. Súlyos csapás érte Tarczinszky Kázmér helybeli pénzügyi tisztviselőt, édes atyja Tarczinszky Antal nyugalmazott kir. kát. főmérnök, életének 75. évében múlt hó 23-án hosszas szenvedés után Szatmáron elhunyt. Temetése 24-én folyt le impozáns részvét mellett. Halálát özvegye és kiterjedt rokonság gyászolja. Tolvaj szövetkezet. Buzi János és 21 társa érkörtvélyesi lakosok elloptak Tóth Lajos nyíregyházai lakós tagjából 400 méter rozs­szalmát és azon hűségesen és testvériesen megosztoztak. A csendőrök a tetteseket név- szerint: Buzi János, Úri Ferenc, Kozák Sándor, id. Kállai Sándor, Kelemen János, Pápai Lajos, Szabó Sándor, Vig Albert, Kopányi Lajos, Szalai Miklós, Krizián Ferenc, Székely Gábor, Balázs Zsigmond, Telegdi Ferenc, Csordás Kálmán, Pusztai András, Kopányi Gábor, Nagy József, Kiss András, Szalai István és Horváth Lászlót feljelen­tette a helybeli kir. járásbírósághoz. Scheflerék bünlajtsroma. Most, hogy kózre- került a hires betörő, egyremásra érkeznek a feljelentések a szatmári kir. ügyészséghez Schiflerék ellen. Varjú György kismajtényi lakosnál lopást, Domahidáu lopást és betörést követtek el s minden községben hátrahagy­ták a kezük nyomát Schefler és Kálik a hires betörök. Most egyenlőre pár évig nyu­godtak lehetünk tőlük, de ha kikerülnek folytatják ott, ahol elhagyták, mig ismét lépre kerülnek. Az első nagykárolyi mügőzmalom r. t. ez évi rendes közgyűlését március hó 2-án d. e. 11 órakor a Nagykárolyi Kereske­delmi és Iparbank r. t. tanácstermében fogja megtartani. A tárgysorozatban a szokásos tárgyak vannak felvéve. Az igazgatóság jelen­tése szerint a lefolyt üzletév egész kedvezőt­len volt a malomra nézve főleg azért, mert a Szatmár és Szilágymegyékben s különösen közeli vidékünkön az 1911. évben volt rossz termés következtében az első félévben nem tudta búzaszükségletét közelről, hanem csak nagy köllséggel a távolabb vidékről beszerezni s igy a beszerzés sokszor annyi nehézséggel és oly nagy költséggel járt, hogy az igazgató­ság kénytelen volt az üzemet néha heteken át szüneteltetni s ezáltal a liszt előállítási költség átlaga tetemesen megnagyobbodott ugyannyira, hogy ennek az volt a következ­ménye, hogy a lefolyt üzletév első felében tetemes veszteség volt, melyet rendkívül nagy körültekintéssel és nagy erő kifejtéssel volt képes a második félévben behozni, úgy hogy az üzletév végeredményében csak 1457 K 34 f. tiszta nyereményt tüntet fel, mire nézve az igazgatóság javaslata az, hogy ezen összeg az értékcsökkenési tartalékalapba utaltassák, az előző évről áthozott 541 K 96 f. pedig az 1913. évi nyereményszámlára átvitessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom