Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
Érmellék, 1913-04-19 / 16. szám
ÉRMELLÉK 1913. április 19. 16-ik szám 3-ik oldal félreértést az ilyen vád, ha a mozgalmakat nem ismerő, legtöbbször egyszerű emberek előtt hangzik el, kik igy rossz helyről értesülnek a mozgalomról. Igen t. Szerkesztő ur leadta, amit hallott minden megjegyzés nélkül, de bizonyosan nem fog elzárkózni az én soraim közlésétől sem, melyekkel csak az eszméket akarom tisztázni. Hogy a szabadkőmüveséégről mindenféle kalandos hirek terjedtek el, annak történeti okai vannak. A mozgalom alapjait Angliában keresik, ahol tényleg kőműves, épitő-mesterek szövetsége volt, minden szellemi cél nélkül. Sok úri ember is belépett ilyen egyletekbe, mert sok okos dolgot lehetett tanulni az építőktől. A felvétel ceremóniákkal járt és titkos volt, amely szokását az egyesület ma is, de csak emlékképen, megőrizte. Később az egyesület felbomlott és ekkor történtek, hogy egyes kalandos társaságok alakultak arany- c-sinálásra, vagy az élet meghosszabbítására, örök ifjúság rejtőjének megkeresésére és más ily bolondságokra. Innen ered a szabadkőművesség kalandos, majdnem boszorkányos hire. Pedig most nem más, mint az emberiség földi boldogságán munkálkodó egyesület, (itt az egyház baja) mely igen sok üdvös földi intézményt állitott már fel. Persze a közönség nem is tudván, hogy ki vallja magát szabadkőművesnek, nem is gondolja, hogy egy jótékonysági mozgalom vezetője is az. Alkotásaik közül elég talán felemlíteni: rabsegélyző-egylet, népkonyhák, gyermekvédő-egyesület, Lujza-egylet, süket-némákat gyámolitó-egyesület, gyermekágyas nők otthona, nép- és munkáskaszinók, Klapka-szo bor stb. íme a sokszor megvádolt szabadkőművesség „ellensége minden pozitív hitnek“, mert a földön igyekszik boldogságot teremteni az egyházzal szemben, mely azt a túlvilágra Ígéri. A szociálisták pedig kívánják a nagy birtokok uraitól, hogy adjanak a földjükből a föld népének is, pénzért. Mert a legtöbb nagybirtok kötött birtok (hitbizomány) amiből a törvény szerint nem szabad eladni. Ilyenek a püspöki birtokok is. Ezért érihető, hogy az egyház „őre“ a mai társadalmi rendnek. És sikerül neki épen a népből alakítani Szövetséget, segítséget ehez az őrködéshez. Óh jöjj el világosság! Maradok tisztelettel: L B Megfult gyermek. A hadvezetöség áldozata. Egy család tragédiája. Évek óta boldog családi életet él Szőke Sándor csokaji lakos feleségével szül. Papp Margittal. Yáívetve küzdenek a mindennapi kenyérért s mig a férj a nehezebb munkát végezte, addig az asszony a háztartás gondjait teljesítette és boldogságukat öt éves Sándor fiuk és két éves Erzsi leányuk egésszé tette. A faluban példaképül hozták fel a családi boldogságot s a szorgalmas kezek nap-nap után gyarapították a filléreket, ahhoz, hogy egykoron gondatlan életet biztosíthassanak maguknak. Ezelőtt négy hónappal, nagy szomorúság ütött tanyát, a boldog családi fészekben. Szőke Sándor parancsot kapott, hogy mint tartalékos katona vonuljon be azonnal ezredéhez és künt a határszélen, fegyveresen nézzen farkasszemet azokkal, akiknek szintén családot, elaggot szülőket kellett elhagyniok, azért, mert a nagyhatalmi érdekek azt kívánták, hogy Magyarországon a nyomor és szenvedés bizonytalan időre felüsse a fejét. A parancsnak engedelmeskedni kellett s Szőke fájó szívvel hagyta itt feleségét, imá- dásig szeretett gyermekeit. A szegény asszony gyámolitó nélkül maradt. Egy ideig, mig a férj által gyűjtögetett pénz tartott, éldegéltek valahogy, de amikor az is elfogyott a szegény asszonynak, hogy éhen ne haljanak, napszámba kellett járnia. Négy hónap óta tart a szegény asszony kálváriája. Reggel napszámba megy, délbe hazaszalad, megeteti gyermekeit és siet vissza a munkába a robotba, mig férje künn a határszélen átkozza a keserű sorsot, mely családjától elszakította. A múlt héten is igy történt. Szőkéné nap számba ment és délbe hazatérve a gyermekeknek enni adott, lefektette őket, majd, hogy el ne menjenek hazulról reájuk zárta az ajtót. A kis fiú mikor kialudta magát felkelt és játszadozni kezdett a kotlóval, amikor pedig az dühösen csapkodott felé, megharagudott reá, gyufát keresett és a kotló alatt meg- gyujtotta a szalmát. A szobában füst támadt és a gyermek látva a lángokat, kiabálni kezdett, majd az ajtóhoz vánszorogván onnan hívta a segítséget. Egy arra jövő asszony meghalotta a segélykiáltásokat és a szomszédok segélyével betörték az ajtót és kihúzták az áléit gyermekeket a szabadlevegőre, ' ahol pár óra múlva eszméletre tért és elmondotta, hogy még kis nővére is a házban van, akit azonban az emberek már halva találtak. Képzelhetni a szegény asszony kétségbeesését, amikor értesült a történtekről és halva lelte viruló kis leányát, akitől mosolyogva távozott el. A szerencsétlen asszony eszmélet nélkül esett össze és csak ajólelkü szomszédok ápo lására tért magához. A kis leányt vasárnap eltemették, a község lakossága mély részvéte mellett. Az apa ... A granicon őrt áll s mosolyog arra a gondolatra, hogy nemsokára kérges keze simíthatja kedves, selyem fürtü Erzsikéjét s mesélhet neki azokról a szenvedésekről amit ki kellett állania azért, mert valakinek úgy tetszett . . . hogy be kellett rukkolnia fegyver alá . . . s családja addig éhezzen, fázzon, nélkülözzön és el is pusztuljon, mert hát a nagyhatalmi érdek ezt úgy kívánta. A szegény tartalékos nem is sejti, hogy egy csillag futott le az égről ésegygyel szaporodott az ég angyalainak száma. Reflexiók az „Érmelléki ref. tanitói-gyülés“-röl. Az „Érmellék“ ápr. ötödiki számában olvastam a „Székelyhídi tanitói-gyülés“ c. közleményt, de sajnálattal vettem tudomásul, hogy a cikkíró nem emlékezett meg a gyűlésben történt két magasztos, liberális mozzanatról. Ugyanis, az értekezlet vége felé az egyik magasabb korú, — a néptanítói élet keserveit alaposan ismerő — tanító, férfiasán, merészen kijelentette, hogy ő már nagyon megunta a vallás tanítását, mert a hitnek tanítása a papok kötelessége s ennek a hangoztatása annál is jogosultabb, mert a katholi- kusoknál a papok tanítják a vallást. Az illető tanító kérdezte kollegáit, hogy a vallásnak tanítása — igazság szerint — kire kötelező. A jelen voltak egyrósze a titkos névszerinti szavazást kérte, de az elnök a nyílt névszerinti szavazást indítványozta s tényleg az elnök szava döntött. A gyűlésen megjelent 52 tanító közül 26 nem önmaga ellen szavazott, de merészen kijelentették, hogy Isten í törvénye szerint a papok kötelessége a vallás tanítása; ellenben, titkos szavazás esetén a tanítók nagyobb része szavazott volna arra, hogy a vallást tanítsák a papok, több tanító nyíltan ez utóbbi liberális elv mellett azért nem mert szavazni, mert félt a terrortól . . . Aztán volt arról is szó, hogy a humanitás szerint kötelessóge-é a tanítónak évenként hatszor — az u. n. kanonikás órákon — a I pap helyett, prédikálni, erre vonatkozólag nem névszerinti, de tömegszavazás volt s a tanítók nagy többsége azt nyilvánította, hogy már nagyon megunta, különösen a fiatal papok helyetti papolást, mert a tiszteletes urak a dolguktól nagyon ráérnek az ünnepnap délutáni prédikálásra . . . A humanitást tekintve alkalomszerűnek tartottam a két említett liberális eszmét a polgársággal is megismertetni s úgy hiszem a müveit, jóakaratu polgárság is hive annak, hogy tanítsák a hittant a papok s prédikáljanak mindig ők! Vagy nem? . . . Eyy tanitó-barát. Az uj pénzügyigazgató. Biztos forrásból értesülünk, hogy a Papp Miklós miniszteri tanácsos elhalálozása folytán megüresedett nagyváradi pénzügyigazgatói állásra, Őfelsége Németh István helyettes pénzügy- igazgatót fogja kinevezni, ki a hivatalos körök előtt, mint kiváló pénzügyi tisztviselő ismeretes és az egész vármegye közönségének osztatlan szeretete és becsülését bírja. Gyula-napja alkalmából igen sokan keresték fel Hetey Gyula köztiszteletnek örvendő kir. telekkönyvezetőt, jókivánataik tolmácsolása végett. — Este ünnepeit házánál vacsora volt, a melynek csak a beszűrődő napvilág vetett véget. Beteg főbiró. Részvéttel értesülünk, hogy Doby József főbiró, már napok óta tüdőgyu- ladásban megbetegedett. A betegség iránt, melynek lefolyása aggodalomra nem ad okot, a városban élénk érdeklődés irányul. Küldöttség. Paszab (Szabolcsmegye) község presbyteriumának hét tagú küldöttsége ke- reste fel vasárnap Dibaczi József ref. segédlelkészt, hogy meghalgassák szónoklatát és meghívják az üresedésben levő lelkészi állásra. — A küldöttség tagjai elragadtatásnak adtak kifejezést az elhangzott egyházi beszéd felett s azzal a kijelentéssel távoztak, hogy legközelebb haza viszik Dibaczit, az ő virágos kis falujokba, hogy mint lelkészük, ottan hirdesse a szószékről az Isten igéit. A küldöttség tiszteletére délbe a „Nagy Vendéglő “-ben fényes ebéd volt. Öngyilkosság. Érköbölkuton e hónap 10 én Vég Jánosné 59 éves asszony a mestergerendára, ruhaszáritókötéllel felakasztotta önmagát. Borzalmas tettét hihetőleg, pillanatnyi elmezavarában követte el. Hallomás szerint a halottnak férje az öngyilkosság utáni éjjel a hullával egy szobában feküdt, ezt sem teszi meg akárki, a mostani babonás világban. Betörés. Mokány György csokalyi földműves házába, ismeretlen tettesek betörtek s onnan 179 korona értékű ágy és ruhaneműt loptak el. A nyomozás kiderítette, hogy kóbor cigányok követték el. További eljárás folyamatban van. Szerkesztői üzenet. B. Érmihályfalva. „Egy újság hirdetés“ nem közölhető. Nem üti meg a mértéket s átdolgozásra időnk nincsefi. Xantipe. Egy kissé furcsa név alatt levelez velünk az érmelléki csöndes falucskából. Küldje be bátran a cikkét, saját neve alatt, mi leközöljük név nélkül. A szárnypróbálgatástól ne féljen, hiszen mi is úgy kezdtük a dolgot. Az se aggassza, hogy valaki megharagszik érette. W Debreczen Piac-utca 52. sz. (a Megyeház mellett) Női és leány felöltök, costümök, blouzok, pongyolák remek választékban. Angol costüm selyem béléssel K 40’—, selyem- blouz minden szinben K 101—, lüsterköpeny kék, fekete, szürke, drapp szinben K 15 =. Divatlapot ingyen, bérmentve küldök.
