Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

Érmellék, 1913-05-24 / 21. szám

4-ik oldal. ÉRMELLÉK 1913. május 24. 21-ik szám. 450 korona tiszteletdijjat szavazott meg és ennek kifizetésére az elöljáróságot utasította. Tudomásul vette a közgyűlés a törvényható­ság azon határozatát, a melylyel a bihari, szalacsi és sárándi útvonalak kiépítésére fel­ajánlott 25,000 korona hozzájárulást jóvá­hagyta. Milotay Imre közmunkaadó tartozása iránti kérelme elintézésével a gyűlés vé­get ért. Palagyár közgyűlése. A „Biharmegyei Első Palagyár Részvénytársaság“ vasárnap dél­után tartotta évi rendes közgyűlését dr. Vá­mos Andor elnöklete alatt. — Elnök az ülést megnyitván, üdvözölte a megjelenteket s constatálván a határozatképességet, a jegy­zőkönyv vezetésére dr. Biró Sándort, hitele­sítésre Söpjing Endre és Széchényi János részvényeseket kérte fel. Az igazgatóság je­lentését a közgyűlés tudomásul vette és a felmentvényt számadóknak megadta. A fel­ügyelő-bizottság tagjaivá 1913. évre gróf Pongrácz Zoltán, Fándly József, Pospich Lajos és Bauer Károly részvényeseket meg­választotta. Felhatalmazta az igazgatóságot, hogy ha szükségét látja, a részvénytársaság ingatlanaira illetve ingóságára jelzálogos köl­csönt vehessen fel. Végül dr. Vámos Andor indítványára felkérni határozta az uj fel­ügyelő-bizottság tagjait, hogy az intézet könyvei, leltára és mérlege megvizsgálását foganatosítani és erről 60 nap lefolyása alatt az összes részvényeseket értesíteni szívesked­jenek. Üzletvezetöség figyelmébe. Panasz merült fel a nagyváradi hetivásárokra utazó közön­ség részéről, hogy úgy menet, mint jövet, a waggonok hiánya miatt életveszélyes tolon­gás fordul elő, de különösen Nagyváradon, a jegykiadásnál olyan mizerabilis állapotok uralkodnak, hogy sokan kénytelenek a jegy­váltásnál a posztoló rendőr segélyét igénybe venni, vagy pedig egyszerűen jegy nélkül felszállani a vonatra és megfizetni a terhűkre kiszabott bírságot. A közönség nevében azon kérelmet intézzük az üzletvezetőséghez, szí­veskedjék a hétfői hetivásárok alkalmából a vonathoz tartalékkocsik kapcsolását elren­delni, egyben intézkedni az iránt is, hogy ezeken a napokon a nagyváradi jegypénztár valamivel korábban nyittassák ki. A finánc és az esküdt. Mit keres itt a surcos paraszt ? Hadrava a zsákban. Székelyhid nagyközség fináncszemlészéről tekintetes Hadrava Nándor úrról lesz szó e kis cikk keretében, arról a nagy úrról, a ki kiskirálynak képzeli magát az állam által fizetett lakásban s jóllehet nem főhercegi bölcsőben ringatták csemete korában s való­színű az is, hogy nem Nesté-vel táplálták, úgy látszik, szerfelett irtózik attól, aki nem visel egyenruhát, vagy pedig naponként kivasalt zsakettet. Úgy történt a dolog, hogy a törvény ér­telmében a község elöljárósága felkérte Ko­vács József esküdtet, hogy vizsgálja felül a beltelkeken, ha váljon a lakosság elegeit tett-e a hernyóirtás iránt kiadott rendeletnek. Kovács uram be is járta a község összes gazdáit. Szétnézett kertjeikben s a mulasztó­kat szépen bejegyezte hivatalos noteszébe, hogy majdan ha hivatalos eljárását befejezte, jelentest tesz a mulasztókról az elöljáróság­nak. Nem képezett, ne nem is képezhetett ki­vételt a székelyhídi finánc kaszárnya sem, minthogy ahhoz is tartozik kert s abban is vannak gyümölcsfák és a törvényben oly szakasz, amely ennek a lakásnak különleges privilégiumot biztosítana, nincsen. Betette tehát hivatalosan lábát, erre a szent helyre is és előadta I. Hadrava főszem- lésznek, hivatalos küldetése célját. Első Hadrava éktelen dühbe borult. Rend­kívül sértette hivatalos tekintélyét az, hogy saját szavai szerint: „egy surcos paraszt“ bemeri tenni az állami portára a lábát. — Meggondolta azonban a dolgot és nem aka­dályozta meg az esküdtet hivatalos köteles­sége teljesítésében, de folyton ócsárolta és sértegelte és leparasztolta a községben köz- tiszteletnek és becsülésnek örvendő embert. És az esküdtet, jóllehet fogát csikorgatta mérgében, nem akadályozta meg hivatalos kötelessége teljesítésében a vitéz Hadrava ki- fakadásai és megállapította, hogy az állam- kincstár birtokában le Vő kert fáin zavartala­nul tartják gyűléseiket a gyűrűs hernyók, mert a szemlész elmulasztotta azt idejekorán megtakarittatni. Kovács József esküdt azonban nem az az ember, aki magán hagyja a finánc szemlész durva sértegetéseit. Jelentést tett erről a község elöljáróságnak,'ahonnan a bíróság elé terelték az ügyet, hogy elégtételt szolgáltas­sanak a hivatalos tekintély megsértésének. Az ügy jelenleg a nagyváradi törvényszék előtt van, ahol Kovács uramat nemcsak a kir. ügyész, de a hires kriminalista székely­hídi fiskális dr. Biró Sándor is képviseli, akik bizonyára megfogják tanítani I. Hadravát arra hogy a székelyhídi esküdt mindenkor van olyan úriember, mint egy hatalmi tultengés- ben verrődő finánc szemlész. Palagyári kút. A Biharmegyei Első Palagyár Részvénytársaság telepén sikerült 226 méter mélységben egy rendkívüli viz- bőségü kútra találni. A kút percenként 120 liter vizet ad, a melylyel teljesen biztosítva van az, hogy a gyár állandóan üzembe lesz tartható. Ellopott vasúti pénztár. Szombaton az asz- szonyvásári állomásról* ellopták a vasúti kézi pénztárt jegyestől, pénzzel együtt. A csend­őrség több embert gyanúsított a tolvajlással, de kiderült ártatlanságuk. A nyomozás ki­derítette, hogy Károly József vedresábrányi lakos a tettes, a kit Tunyogi József rendőr­nek azzal a mesével, hogy levele van a köz­ségházán, sikerült a vasúti állomástól éppen akkor, mikor elakart utazni, becsalni a vá­rosba a községházára, ahol természetesen le­fülelték és átadták a csendőrségnek. Károly a lopást beismerte. Tűz. Erköbölkuton május 15-én leégett Hasznosi nevű napszámos háza. Az érköböl- kuti polgárság bátor magatartásának tulaj­donítható, hogy a szomszédok házai nem hamvadtak el. A nép léleksötétségére érde­kes jelenet volt az, amidőn a tűzvész alkal­mával Hasznosi egyik szomszédja a szalma- fedelü háza tetejére egy kenyeret tett s be­cses családjával körül ülték, hogy a vörös kakas föl ne szálljon házukra. Megkerültek a lopott lovak. Két héttel ez­előtt történt, hogy a szentimrei községi bíró­nak ellopták két szép csikóját. A biró be­járta közsógekbeli összes vásárokat, de sehol sem talált az ő elveszett jószágára. Kedden Székelyhidon egyik szentimrei ember meg­ismerte a lovakat Varga Imre köbölkuti la­kos szekerébe befogva. Kérdőre fogta a gaz­dát a ló származását illetőlüg. Varga ötölt hatolt, majd kilesve az alkalmas pillanatot, otthagyva szekerét, lovát, megszökött. A csendőrök mindenütt keresik a tolvajt, de az úgy eltűnt, mintha a föld nyelte volna el. Fedák Sári, Zsigmondy Anna és Borbély Lili mind a Gaszner-féle „Ibolya crémet„ használják. 2413—913. tk. sz. Árverési hirdetmény-kivonat. A székelyhídi kir. jbiróság mint tkvi ható­ság közhírré teszi, ■ hogy Gazdasági és Nép­bank rt. és társai végrehajtatóknak özv. Ács Sándorné sz. Kepes Eszter végrehajtást szen­vedő elleni végrehajtási ügyében a nagyváradi kir. törvényszékhez tártozó székelyhídi kir. járásbíróság területén levő, Érmihályfalva köz­ség határában fekvő és az 1. érmiháiyfalvai 1339. sz. betétben A f 4 sor, 251/8/b hrsz. a. felvett a Beltelekben levő 487*02 Q-öl területű 110. sz. a. házra, udvarra, 2. u. o. 708 sz. betétben A I. 1—4 sor, 3204^3207 hrsz. a. felvett, a Homokoldal dűlőben levő 5 hold 231 . □-öl területű szán­tóknak, legelőknek vhajtást szenvedő B. 30 honsz. alatti 12/1080. részére a végrehajtási árverést elrendelte és annak foganatositásara határidőül 1913. julius hó 4. napjának d. e. 11 órájára Érmihályfalva községházához kitűzte. Kikiáltási ár az 1. sz. a. 3285 K, a 2. sz. a. 18 K, és az árverésre kitett ingatlanok ezen ár 2/3-án alul el nem fognak adatni. Árverezni szándékozók tartoznak a kikiál­tási ár 10°/0-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban letenni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a kir. jbiróság mint tlkvi hatóságnál és Érmihály­falva község elöljáróságánál tekinthetők meg. Székelyhid, 1913. április 5. Zsiga Lajos A kiadmány hiteléül: albiró. Hetey, tkvvezető. 658—1913. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel köz­hírré teszi, hogy a székelyhídi kir. járás­bíróságnak 1913. évi V. 376. számú végzés» következtében dr. Biró Sándor ügyvéd által képviselt Schöpjing Endre javára 640 korona és jár. erejéig kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 1800 K-ra becsült következő ingóságok, u. m.: borok, méhek, nyilvános árverésen Hegyközszentimrén, 1913. évi junius hó 13 ik (tizenharmadik) napján d. e. II órakor elfognak adatni. Melyhez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 évi XL. t. ez. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is elfognak adatni. Székelyhid, 1913. évi május hó 14. Kollárik Béla kir. bírósági végrehajtó­2457—1913. tlkv. Árverési hirdetmény kivonat. A székelyhídi kir. jbiróság, mint tlkvi ha­tóság közhírré teszi, hogy özv. Szima Jánosné sz. Sándor Virág vógrehajtatónak Szima Pé­ter végrehajtást szenvedő elleni végrehajtási ügyében a nagyváradi kir. törvényszékhez tartozó székelyhídi kir. járásbíróság területén lévő Nagyiéta község határában fekvő és a nagylétai 1274. sz. betétben A. I. 1—3. sor, 2559, 3118. 4037 hrsz. alatt felvett az I-t-lII. fordulóban levő 5 hold 254 Q-öl területű szántóknak végrehajtást szenvedő jutalékát képező Yio részére, a végrehajtási árverést elrendelte és annak ’foganatosítására határidőül 1913. évi julius hó 3-ik napjának d. e. 8 órá­ját Nagyiéta községházához kitűzte. Kikiáltási ár 1682 K és az árverésre ki­tett ingatlanok ezen ár 2/s-án alul el nem fognak adatni. Árverezni szándékozók tartoznak a kiki­áltási ár 10%-át készpénzben, vagy óvadék- képes értékpapírban letenni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a kir. járásbíróság, mint tlkvi hatóság­nál és Nagyiéta község elöljáróságánál te­kinthetők meg. Kelt a kir. járásbíróság mint tlkvi ható­ságnál. Székelyhidon, 1913. évi április hó 5-én. Zsiga s. k. kir. albiró. Kiadmány hiteléül: Hetey tlkvvezető. Épittetö közönség figyelmébe! KATONA FERENC építési vállalkozó FRHIHÁLYFflLVflN. Elvállalja igen jutá­nyos árak mellett épü­letek tervezését és azok kivitelét. Meg­bízás esetére a ter­vek költségmentesek Mindenféle jávitási és átalakítási munkála­tokat gyorsan és ju­tányosán eszközöl!!

Next

/
Oldalképek
Tartalom