Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

Érmellék, 1913-01-25 / 4. szám

jaunár 25. 4-ik szám. ÉRMELLÉK 3-ik oldal tett mindent arra nézve, hogy a búsás jövede­lemmel kecsegtető állást egyik tagja számára biztosítsa. Abban az időben ugyanis, amidőn még a gazdaközönség tagjai nem voltak lepincézett buta parasztok, dr. Vámos Adolf nem tartotta lealázónak szóba állani a gatyásokkal és ígé­retet venni ki tőlük arra, hogy ha a községi orvosi állás rendszeresítve lesz és az állás be­töltés alá kerül, az állás elnyerésénél szavaza­tukkal támogatni fogják. A székelyhídi lepincézett buta paraszt szi­vében pedig még mindig él az adott szó szent­sége és ígéretét betartani becsületbeli köteles­ségének tartja. A korteskedés idejében folyt le az a kép­viselőtestületi gyűlés, amelyen egy, Vámos Adolf­fal barátság és érdekszövetségben álló képvi­selőtestületi tag lealázó szavakkal illette a gazdaközönség tagjait, sőt maga Vámos Adolf is a gazdák óhajtásának tolmácsolóját rossz­hiszeműséggel vádolta meg. A székelyhídi gazdákat ez a kinos incidens kiábrándította abból, hogy nyugodt lélekkel bizhatnák a községi közegészségügyi intézke­déseket a dr. Vámos kezére s gyökeret vert lelkűkben az a meggyőződés, hogy a történtek után dr. Vámos eljátszotta jogát ahhoz, hogy a községi tisztviselők között helyet foglalhasson. Dr. Vámos azonban köpenyeget fordított. Magához hivatta az egyes bizottsági tagokat és állítólag a mások lebecsmérlése mellett igyekezett magát mentegetni és az adott szó szentségét hangsúlyozva, őket egy évvel ezelőtt adott Ígéreteik beváltására figyelmeztette. Sőt — sajnos — Székelyhid társadalmának egy általunk is nagyrabecsült fiatal tagja, az ügyvédi kar egyik legjelesebbje, síkra szállt mellette s igyekezett a képviselőtestület tagjait a dr. Vámos táborába terelni. A képviselőtestület tagjai ilyen körülmények között nehéz helyzetbe jutottak. Egyfelől a községi lakosok jól felfogott érdeke, másfelől az adott becsületszó lebegett szemük előtt, de viszont állásukkal sem tartották összeegyez- tethetőnek azt, hogy szavazatukkal támogassák azt az embert, akiért éppen Vámost anyagilag érdeklő ügyből kifolyólag — amelynél a tör­vény világos tilalma ellenére maga is felszó­lalt — nyilvánosan lebutázták őket. Előre láthatóvá lett az, hogy az orvos- választás kérdése nem fog simán lefolyni és még jobban el fogja idegeníteni azt a két pár­tot, — a gatyások és nadrágosok pártját — amely eddig is hadilábon állott egymással. Ezek a körülmények előzték meg a folyó hó 23-iki orvosválasztást, melynek lefolyásáról tudósítónk az alábbiakat jelenti: Már a közgyűlést megelőzőleg egy félórával megtelt a községháza alig pár méteres köz- gyülésterme városatyákkal, akiknek egyrészén nagyon is látható volt a Tűzoltó-vendéglőben — dr. Vámos éltetése mellet — átvirrasztott éjszaka nyomai és csakhamar borgözös lett a levegő. A gyűlést pont 10 órakor nyitotta meg Kovásznay Marcell főszolgabíró, aki üdvözölte a megjelenteket és a gyűlést inegnyitottnak jelentette ki, majd előadta, hogy a községi or­vosi állásra négy pályázat érkezett be : Dr. Nádai Samu, dr. Vámos Adolf, dr. Szabó György székelyhídi és Berényi Imre seprősi körorvosé, kik közül azonban Nádai Samu a pályázattól visszalépett. Elnök elrendelte a szavazás megejtését, amely óriási érdeklődés mellett folyt le. Beadatott összesen 39 szavazat, melyből dr. Vámos Adolfra esett 25, dr. Szabó Györgyre 14 szavazat s igy 11 szavazattöbbséggel dr. , Vámos lett községi orvossá megválasztva. Dr. Vámosra szavavaztak: Olasz József, Fándli József, Balogh Lajos, Daróczy Sándor, Rosenfeld Ignác, Beregszászi Sándor, Tarsonyi István, Bancsik Péter, Németi János, Som- lyai Mihály, Karsai Sándor, Borbély Ferenc, Nedeczki Mihály, Halász Zsigmond, Timaróczy Gyula, Weinberger Henrik, Bokor Ferenc, S. Kovács József, Bancsik Albert, dr. Biró Sándor, dr. Babos János, dr. Stettner János, Lakatos Lajos, Pospich Lajos, Magyari Miklós. Dr. Szabó Györgyre szavaltak: Szabó József, Pereki Sándor, Somogyi Ferenc, Lacko- vich László, Balázs János, Balázs József, Tóháti János, Hornung József, N. Szabó János, Kelemen János, Vadkerti Imre, Szabó József, dr. Jakabovics Emánuel, Kovács Lajos. Az ügyre még visszatérünk. * Faluvégi Dénes Í az uj hit apostola. i- A feketegyörösi tanító regénye. I_ — Saját tudósítónktól. — Feketegyőrösön, ebben a csendes kis bi- 5_ hari faluban egy nagyon érdekes regény szereplője lett a tanító. Faluvégi Dénes. )- Régi, szép könyvekben olvashatunk hasonló f- történeteket, hivő, rajongó lelkekről, akik- eltaszitják maguktól az élet apró örömeit és a a szenvedések útjára lépnek. A Faluvégi Dé- !f nes története annál inkább megragadó, mert :- egy intelligens ember lelki vergődései tárul­nak elénk és megragadó ez a történet, mert s valósággal drámai részletekben bővelkedik. >1 Faluvégi Dénes mint lelkiismeretes falusi- tanító, amint Fekctegyőrösre került, érdek­et lődni kezdett a nazarénusok iránt, mivelhogy k igen sok a nazarénus a községben. Érdeklő- y dött irántuk, úgyszólván egyenként vette !. őket vitába, mert vissza akarta őket téríteni t a beteges fanatizmusból a nyugodt vallási [’ életbe. De mi történt! Az egyszerű viták t során lassanként elfogytak a tanító érvei s 0' lassanként hitté változott érdeklődése, a na- t zarénus tanuk rabul ejtették s valósággal fanatikus harcosa lett a hívők táborának. I{ Nyíltan bevallotta végül, hogy a nazarénus z hitet kívánja követni. t Ez, a nagy változás sok következménnyel t járt. Állásáról is lemondott a tanító és csa­ládi életében is válságot idézett elő az ő hit- f beli fordulása. Szép fiatal felesége kénytelen j volt elválni Faluvégi Dénestől, mert felesé- I gét is, ki akarta téríteni és egyébként is uj 3 életre rendezkedett be, amibe a tanitóné nem . tudott beletörődni. Megható volt a jelenet, f amikor búcsút vett a tanító házától az elvált , asszony, aki bár elhagyta férjét, változatla- ; nul szeretettel viseltetett iránta. Az asszony nem akarta elvinni férje pénzét és a háztar­tás felszereléseit. Faluvégi Dénes azonban mindent visszautasított: , — Nem kell semmi, ne hagyj itt sem­j mit, vigyél el magaddal mindent, mert úgyis ! nincsen én előttem értéke a pénznek. Az asszony elment vissza a szüleihez. , Faluvégi Dénes pedig, miután a községben I most már állása sincs, eltávozik Feketegyő- rösről. ügy mondja egy árva fillér nélkül vág neki a nagy világnak s mint az uj hit apostola, hirdetni kívánja e földön a nazaré­nusok hitvallását. A feketegyörösi nazarénu­sok bizonyára kikisérik a határba. Táncmnlatság. Szépen sikerült táncvigalmat rendezett a Polgári Olvasókör elnöksége szom­baton este a Fürdő-vendéglő helyiségében. A mulatságon számra nem sok, de rendkívül in­telligens közönség jelent meg, akik egész a kora reggeli órákig kicsapongó jókedv mellett maradtak együtt. Az első négyest 50 pár tán­colta. A mulatság tekintélyes jövedelemmel gya­rapította az olvasókör pénztárát. Tisztujitás a gazdaközönségnél. A székely­hídi gazdaközönség f. hó 16-án tartotta meg tisztújító közgyűlését. Elnök lett: Szabó Jó­zsef, alelnök: Somogyi Ferenc, gazda: Tímár József. Választmányi tagok lettek : Szabó János, Ruska József, Krizsán Sándor, Ó Szabó József, Kovács Sándor, Balogh Miklós, Pereki Sándor, Bokor Imre, Gardó Imre, Tóth Sándor, Karsai Sándor és Somogyi Ferenc. Póttagok lellek: Milotai Károly és Harnung János. — A válasz­tás eredménye a gazdaközönség körében álta­lános megelégedést keltett. Farsangi bál. A Székelyhídi Iparos Önképző- Egyesület február hó 1-én a Fürdő-vendéglő»- ben tartja rendes farsangi bálját. A kedélyes­nek ígérkező mulatság meghívóját lapunk leg­közelebbi számában közöljük. Helyesbítés. Lapunk múlt heti számában a székelyhídi dalegyesület megalakulásáról szóló tudósításunkban azt irtuk, hogy az iparos ön- képző-egyesület kebelében létező dalegyesület oszlott fel pártolás hiánya miatt. Most az ön­képző-egylet igen tisztelt elnöksége arról érte­síti szerkesztőségünket, hogy az egyesület ke­belében nem létezett dalegyesület, mert a gazdaközönség és iparosokból állott az a dal­kör, amely a tagok részvéllenségel miatt szün tette meg működését, de most tejes ambíció­val állott az uj egyesület tagjai közé Öngyilkos fiatal leány. Kiss Erzsébet, Kiss József bihardiószegi gazdálkodó, viruló szép ségü leánya f. hó 18-án édesapja házánál egy revolverrel szivén lőtte magát es szörnyet halt. Hogy mi vette a végzetes lépésre az nem tud­ják. Helyesbítés. Az Érmellék f, évi 1-sö számá­ban Klór Antal szentjobbi nagybérlőről téves információ alapján azt a hirt közöltük, hogy Klór Antalt egy kocsisa megverte és a köz- kórházban fekszik. Klór ur most ezen hírün­ket megcáfolja és valóltannak jelentette ki. Készséggel teszünk eleget abbeli kérésének, hogy a hirt rektifikáljuk, annyival is inkább, mert hírünket egyik munkatársunk küldte be, aki a nyert fel világítások után annak közléséért, mély sajnálkozásának ad kifejezést. Nyilvános elszámolás. A Székelyhídi Pol­gári olvasókör által rendezett táncmulatságon befolyt: Jegyek és felülfízetésből 229 K. 60 f. kiadás 77 K. 48 f., maradvány 152 K. 12. f. Felülfizetni szívesek voltak. Dr. Kiss Vilmos 4 K. Ádátn Gusztáv, Marjalaki Károly 2—2 K. Kovács Lajos, Nedeczky Mihály, id. Majer La­jos, Dr. Farkas Adorján, Bancsik Péter, ifj. Majer Lajos, Mélán Jánosné, Kulcsár György 1—1 K. ifj. Csavdari Sándor, Zigora Imre 50—50 f. Bancsik J. Szilágyi László és Kovács netet mond az elnökség, 1184—1912. vógr. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel köz­hírré teszi, hogy a székelyhídi kir. járás­bíróságnak 1912. évi V. 692. számú végzése következtében dr. Jakabovits Emánuel ügy­véd által képviselt Érmihályfalvai Nép- segélyzö bank javára 7000 K s jár. erőjéig végrehajtás utján lefoglalt és 16895 koro­nára becsült ingóságok, u. m.: bútorok, lovak, cséplőgarnitura, ökrök, tehenek, sertések stb. 7000 K tőkekövetelés s jár. erejéig Vasadon, 1913. évi február hó ll-ik napjának déli 12 órájakor és folytatólag Gálospetriben a tanyán nyilvános árverésen eladatnak. Melyhez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az - érintett ingóságok az 1881. évi XL. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség ese­tén becsáron alul is el fognak adatni. Székelyhid, 1913. évi január hó 14-én. Kollárik Béla kir. bírósági végrehajtó. 1542—1912. végrh. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel köz­hírré teszi, hogy a székelyhídi kir. járás­bíróságnak 1912. évi V. 946. számú végzése következtében dr. Jakabovits Emánul ügyvéd által képviselt Schwartz A. és fiai javára 653 K 75 f f s jár. erejéig végrehajtás ut­ján lefoglalt és 13200 koronára becsült ingó­ságok, u. m.: üzleti berendezés, lemezek, faanyagok stb.,653 K 75 f tőkekövetelés és jár. erejéig Álmosdon, 1913. évi február hó 4-ik napjának délelőtti 10 órájakor nyilvános árverésen eladatnak. Melyhez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi XL. t.-ez. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek, szükség ese­tén becsáron alul is el fognak adatni. Székelyhid, 1913. évi január hó 12-én. Kollárik Béla kir. bírósági végrehajtó

Next

/
Oldalképek
Tartalom