Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

1913-02-15 / 7. szám

A Nagykí ty, I9l3^fpbruár 15. 7-ik S2ám. VI. évfolyam. KÖZÉRDEK EMELLEK KERESKEDELEM, IPAR E5 TREZŐGAZDASAG ÉRDEKEIT SZOLGALÓ TÁRSADALMI HETILAff^ =====,=— _______________. . --------------——------------ ■ - - -- (S Me gjelenik minden szombaton reggel. Nyilttér sora 50 fillér. — Kéziratot nem adunk vissza. [ Előfizetési és hirdetési dijak felvételére csak felelős szerkesztő jogosult Szerkesztőség és kiadóhivatal Gróf Károlyi Gycrgy-tér 36. Telefon 95. Felelős szerkesztő: SIMKÓ ALADÁR. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva egy évre 7'— kor. félévre 3-50 kor. Vidékre postán küldve egy évre 8'— kor. félévre 4.— kor Egyes szám ára 20 fillér. *C' CD 44 •'03 árosi polgári párt. Biztos tudomást szereztünk arról, hogy Nagykároly város képviselőtestületi tagjai­nak egy tekintélyes része, a f. hó 2-iki botrányos határozatból kifolyólag, elhatá­rozd, hogy önálló csoportba alakul és megalakítja a városi polgári pártot, amely a közügyekben egyöntetű magatartással, a radikális h ludas eszméjét szolgálja és azok megvalósitását mozdítsa elő. Az uj csoportosulás amely rövid idő alatt megkezdi működését, legközelebb nyilvánosságra hozza azokat a célokat, a melyet elérni akar s azokat az irányel­veket, amelyeket a város ügyeinek inté­zésében követni kivan. Az uj városi csoportosulás programm- jával alkalomadtán részletesen fogunk foglalkozni, de már most megállapíthat­juk, hogy annak legnagyobb részét ma­gában foglalja a függetlenségi és 48-as párt városi programmja, amit legjobban bizonyít az a körülmény, hogy az uj csoportosulás progrannnjának leglényege­sebb követeléseiért a függetlenségi ‘ párt már évek óta küzd és harcol a város közgyűlésein. Csak természetes, hogy ez mit sem von le az uj programúi értéké­ből, sőt biztosítékot nyújt abban a te­kintetben, hogy a város fejlődésének lénye­ges kérdéseiben, az uj csoportosulás a függetlenségi párttal karöltve fog eljárni. Az uj alakulás szükségét az alakítók a következőképen okolják meg : A városi polgári párt progrannnjának { megállapításánál az alapítókat egy kettős 'elv vezeti. Elsősorban a lehetőségig ke­rülni akarják a város ügyeiben az orszá­gos politika szempontjait. Helytelennek tartják, hogy a városi ügyek intézésében a pártpolitika és személyeskedés játsza a döntő szerepet. S amidőn közélet mű­ködését e kóros tényező tulerős befolyása | alól felszabadítani igyekeznek, programm- juk azon második sarkalatos elvét kö- I vetik, hogy a városi ügyekben csak vá-! rosi érdek, gazdasági ügyekben csak gazdasági szempont szólalhasson meg. A képviselőtestület tagjainak megosz­lását közjogi elvek alapján hibásnak vall­ják azért, mert kizárólagosan városi ügyek intézésénél ez a megosztási elv számokra idegen és közömbös, károsnak vallják azért, mert városi feladatai megoldásá­ban, amelyek főként kulturális és gazda­sági feladatok, a pártpolitikai és szemé­lyeskedés útjában áll a szabad- és el­fogulatlan tevékenységnek és a szüksé­ges tárgyilagosságnak. Városi polgárság vagyunk, s min­denki, aki társadalmi elhelyezkedésében és szemléletében ezen természetes hova- tartozandóságáról megfeledkezik, meg van tévesztve, mert egész meggyőződését, egész belső énjét átengedi egy olyan meg­különböztetés számára, amelynek az ő élet­igényeivel semmi közös alapja nincs. Az összes problémák kulcsa adva van ab­ban, hogy városi polgárság vagyunk. A társadalom tagozódásában minden fölös­A LEGJOBB MINŐSÉGŰ VÁSZNAK, KÉSZ NŐI- ÉS FÉRFI FENÉRNEMÜEK, FE- NÉR ÉS SZÍNES PAMASZT TERÍTÉKEK, TÖRÜLKÖZŐK Rubletzky Kálmán DIVATÁRU ÜZLETÉBEN KAPNÁTOK NAGYKÁROLY, DEÁK-TÉR. Tanuló felvétetik ! VÁSZON TÖRLŐK ÉS MIN­DENFÉLE FINOM .ZSEB­KENDŐK MINDIG A LEG- NAGYOBB VÁLASZTÉKBAN VANNAK RAKTÁRON 0-0 TÁRCZA. A szabadságharc apró emlékei. Irta : Farkas Ernőd. I. A kis Napoleon. Görgeit sokan „kis Napóleoninak ne­vezték a honvédseregben. Komárom alatt Pap Gyurka, a színészből lett tüzér dereka­san puffogtatta a röppentyűket. — Hadd táncoljon a német! — mormogta magában. Egyszerre három tiszt bukkant fel köze­lükbe. Mind a három lóháton. Az egyik ma­gas, szőke, szemmiiveges, kopott atillában, viaszkosvászon csákóban. Valami katonaor­vosnak látszott. Messzelátón nézegette a szőlős dombol­dalt, majd Pap Gyurkához fordult s halkan rászót: — Tüzet szüntess! Pap Gyurka nem tudta, hogy kicsoda, nagyon szeretett volna már tűzmester lenni, méregbe jött, hogy ez az idegen tiszt a tűz beszüntetését parancsolja. Nem akart enge­delmeskedni s mérgesen rászólt az ismeret­lenre : — Kicsoda maga, hogy olyan vékony hangon parancsolgat nekünk, mint valami osztrák kadét-urfi ? — A kis Napoleon ! Pap Gyurka erre ijedten tisztelgett, Gör- gei mosolyogva szalutált s elvágtatott. Teremtuccse, azt hittem, valami tudós ánglius! — kiáltott utána Pap Gyurka. II. Ez meg is fog történi. Az elmaradozókat szigorúan büntette Görgei. A botbüntetést ugyan eltörölte a kép­viselőház, de biz ő megbotoztatta az elmara- dozókat, hogy fegyelemhez szoktassa a kato­nákat. Gergelyi János őrnagy, a 10-ik honvéd­zászlóalj parancsnoka, szintén megbotoztatott egy jogászból lett honvédet, a miért elma­radt a zászlóaljtól. Erre a vitézek felzudultak és testületileg tiltakoztak a botozás ellen. Gergelyi őrnagy erről jelentést tett Görgeinek. A vezér a makacskodó zászlóaljat felál- tittatta Selmecbánya piacán s megkérdezte lőlük, hogy ki volt-e háromszor hirdetve, hogy az elmaradozók botbüntetést kapnak ? A zászlóalj egyhangúlag felelte : — Igen ! De rögtön kilépett a sorból egy úri ifjú s igy szólt : — Tábornok ur, mi müveit emberek va­gyunk s nem parasztok. Hazaszeretetből áll­tunk be közhonvédeknek s a kormány ha­tározottan megígérte nekünk, hogy müveit emberekhez illően fog velünk bánni. Ránk nézve lealázó a botbüntetés, közülünk tehát senkit se szabad megbotozni. — Ez ítéletnél előbb való a katonai fe­gyelem, melytől a hadsereg fennmaradása és a haza sorsa függ, — válaszolta Görgei. Az ifjú erre izgatottan kiáltotta: — Inkább lőjenek főbe, de én megbo- toztatni nem hagyom magam. Görgei e kijelentésben nyílt ellenszegü­lést látott s igy szólt: — Ez meg is fog történni, az ön akarata szerint. Majd Gergelyihez fordult: — Őrnagy ur, intézkedjék, hogy ez az ember elkészüljön a halálra. Az egész zászlóalj néma volt, mint a sir. Csak a homlokokra ült ki az isgalom verej- tékje. Görgei ellépett ellőttük és szállására ment. y Csakhamar odavágtat Gegelyi őrnagy s

Next

/
Oldalképek
Tartalom