Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
Érmellék, 1913-02-08 / 6. szám
4-ik oldal. ÉRMELLÉK február 8. 6-ik szám. csak előkapta a bőrvágó kését az úgynevezett kneipot és teljes erejéből a Busó karjába döfte. Nárány tetéttől megrettenve segítségért kezdett kiabálni, mire a segítségre sietők hazavitték Busót, hol aztán orvosi segélybe részesítették. Nárány ki félt a következményektől és eltűnt a községből. Azt hiszik, hogy haza utazott szüleihez Debreczenbe. A jég áldozata. A héten szerdán Porosz Lajos középiskolai tanuló korcsolyázás közben oly szerencsétlenül esett el, hogy ballába eltört. A szerencsétlen fiút hozzátartozói a debreceni közkórházba szállították. Megfagyott. Csütörtök reggel Stein Izidor Nyiracsádi fuvaros hazamenet Érmihályfalváról az utón egy megfagyott férfi holtestet talált. Stein föltette a holtestet szekerére és hazavitte. Eddig nem sikerült megállapitni az illető ssemélyazonoságát. Figyelmeztetés. A hitelezők figyelmeztetik Vasad, Gálospetri és a szomszédos községek lakosait, hogy folyó hó 11-én, kedden délelőtt 12 órakon Vasadon sertések, igavonó jószágok, lovak, kocsik, gép kerül bírói árverés alá s ugyancsak folytatólag Gálospetriben, a tanyán szintén különféle lábasjószágok és ingóságok fognak a legtöbbet Ígérőnek bírói árverés utján eladatni. Fedák Sári, Zsigmondy Anna és Borbély Lili mind a Gaszner-(féle „Ibolya crémet“ használják. Székelyhid. népsegités munkája. ♦ Nagyvárad miniszteri kirendeltséget kap. A földmivelésügyi minisztérium kezdeményezései között bizonyára jelentékeny népszerűségre tarthat számot az a népsegitő akció, amelyet Darányi miniszter kezdeményezett s amelyet utódai, de különösen a jelenlegi földmivelésügyi miniszter, gróf Serényi Béla jelentékenyen fokozattabb mértékben folytat. Szinte csodálatos, hogy olyan hosszú ideig tudták tűrni a határszéli földművelő nép gyöngülését, pusztulását. Maga a józan ész diktálja azt, hogy elsősorban ott kell legerősebbnek i lennünk, ahol legnagyobb a kisértés. Ha a határszéleken nincs gazdaságilag erős, a magyar állameszme iránt hűséges, a hazához szivvel-lélekkel vonzódó lakosság, akkor bizony vajmi nehéz megvédeni a hazát. Tenni kellett tehát valamit, hogy a régi állapotot változtassuk s bizony a legszerencsésebb kezű államférfiunak kell tartani mindenkinek azt, akinek a pillantása rávetődött az ügyefogyott, szegényedő határszéli népekre s a hónuk alá nyúl, hogy kiragadja őket elhagyatottságukból s egyenrangúvá tegye gazdaságilag az ország többi lakóival. A népsegitő akciók vezetésével megbízott, immár három miniszteri kirendeltség munkásságát nagyjából ismerheti mindenki. Tudjuk jól, hogy ezek a kirendeltségek jó karba igyekeznek helyezni az elhanyagolt szántóföldeket, legelőket, kiváló minőségű tenyészállatok kiosztásával javítanak az álattenyésztésen, szövetkezetek szervezésével kiszabadítják a népet az áru- és pénzuzsora karmaiból, gazdakörök alakításával fejlesztik a társadalmi életet, egyszóval ezek a kirendeltségek azt a munkát végezik, amit a gyakorlat helyesnek igazolt be, a földmivelőnép társadalmi és gazdasági megerősödése érdekében. Nem feledkeznek meg a gazdasági kultúra fejlesztéséről sem. A dolgozni kívánóknak szereznek munka alkalmakat, különböző tanfolyamok rendezésével megtanítják uj foglalkozási ágakra. Ahol szükség van rá, vízvezetéket rendez be egyik-másik kirendeltség, vagy kutakat furat, hogy embert, állatot ellásson jó ivóvízzel. Ha véletlenül egyik-másik vidéken a terményinség ütné fel a fejét, a kirendeltségek hamarosan ott teremnek a maguk segítő munkájukkal. Száz és száz-kezű aparátus tehát a földmivelésügyi miniszternek valamennyi népsegitő kirendeltsége. Egyik-másik oly dicséretre- méltóan végzi el feladatát, hogy még a gazdaságilag erősebb vidékek lakói is irigykedve sóhajtanak fel: vajha nekünk is volna ilyen kirendeltségünk, vajha miránk is kiterjesztenék a népsegitő akciót! Ez az óhajtás kezd hamarosan valóra válni. A földmivelésügyi tárca idei költség- vetése kellemes meglepetésül jelenti, hogy Serényi miniszter három uj kirendeltség felállítását vette tervbe és nemcsak hogy tervbe vette, de a kirendeltségek létesítése máris befejezett dolog, amennyiben azok vezetőit és tisztviselőit a miniszter már is kinevezte. A hárotn uj kirendeltség egyik székhelye Nagyvárad lesz, melyhez a Bihar, Arad és Szilágyvármegyék népsegitő munkája log tartani. Ez a hézagos ismertetés maga is eléggé megmutatja, hogy a földmivelőnép talpra állításának a munkája ez év folyamán mily nagy arányokban fog bővülni. Az a fő dolog most már, hogy a felállítandó ügykirendeltségek vezetése is szociális érzéktől áthatott, a nép ügyes-bajos dolga iránt érzékkel bíró férfiak kezébe kerüljön, ügy vagyunk értesülve, hogy a földmivelésügyi miniszter e tekintetben is szerencsésen választott s igy semmisem állja az útját annak, hogy mihamarább erőteljesen és 'céltudatosan induljon meg az ország újabb határrészein a földmivelő nép talpraállitásának sok eredménnyel kecsegtető, de immár halaszthatatlan munkája. Pénzintézeti közgyűlés. A Székelyhídi Népbank Részvény társaság folyó hó 2-án tartotta évi rendes közgyűlését Székelyhidon az intézet gyönyörű helyiségében nyirbogdányi Farkas Gábor nagybirtokos elnöklete alatt. A részvényesek megelégedéssel vették tudomásul, hogy az igazgatóság a tavalyi súlyos viszonyok közepette is eber odaadással ügyelt az intézet zavartalan működésére Ezt annál biztosabban tehette, mert az intézet, szilárd alapokon nyugszik és vezetését szolid szempontok irányították, látható tehát az, hogy a rossz gazdasági viszonyok mellett is gyönyörű eredményt produkált az intézet. Méltán nyilváníthatjuk ezért elismerésünket az intézel igazgatósága, de különösen Tunyoghy Lajos vézérigazgatónak és a derék tisztviselő- karnak, a kik minden idejüket, szakképzettségüket és megfontoltságukat az intézet érdedében fejtették ki és sok agilitással dolgoztak az ! intézet felvirágoztatásán. Tunyoghy, aki legelső f sorban is a helyi igények kielégítésére tőre- i kedett, belátta az ország nehéz pénzviszonyai: folytán beálott krízist s mindent elkövetett arra nézve, hogy az intézet üzletfeleit a visszafizetésekkel ne zaklassa a mi a betevőknek az intézettel szemben való korlátlan bizalma folytán sikerült is, amely eljárással az üzletfelek őszinte háláját vívta ki. A gyűlést Vall-kor nyitotta meg Farkas Gábor elnök, a ki meleg szavakban üdvözölte a részvényeseket és a hitelesítők megválasztása után felkérte jegyzőt az igazgatósági jelentés előterjeszté- i sere. A közgyűlés úgy az igazgatóság, mint a felügyelőbizottság jelentését tudomásul vette és a felmentvényt számadóknak megadta. A tiszta nyereség felosztására vonatkozó javaslatot elfogadta és az osztalék kifizetésének határidejét február 3-dikában állapította meg. A részvényesek nevében Dr. Jakabovits Emá- nuel fejezte ki elismerését az igazgatóság és a tisztviselökar gondos működésével szemben, amely dacára a nehéz pénzügyi viszonyoknak ily szép eredményt hozott. A gyűlés * elnök lelkes éljenzése mellett ért végett. Délben az igazatósági tagok tiszteletére Tunyoghy Lajos magyar vendégszeretéről messze földön hires házánál fenyes ebéd volt, ahol számos pohárköszöntő hangzott el, a házigazdára és a fesztelen jó kedvvel mulató vendégekre. Eljegyzés. Weinberger Ármin debreceni főkönyvelő folyó hó 2-ikán tartotta eljegyzését Farkas József kereskedő kedves és bájos leányával, Katókával. A szívből kötendő frigyhez a legőszintébb szívvel gratulálunk ! Ipartestületi közgyűlés. A Székelyhídi kerületi Ipartestület folyó hó 2-án tartotta rendes évi közgyűlését. Közgyűlés az alapszabály módosítására vonatkozó indítványt szótöbbséggel elfogadta s a tagsági dijakat évi 3 korona 20 fillérben állapította meg. A jegyző fizetését 120 koronáról évi 200 koronára emelte. Alelnökké Szécsényi János választatott meg. A beterjesztett évi zárszámadás jóváhagyatott s számadóknak a felmentvény a szokásos óvás J fentartásával megadatott. Mulatság. A Székelyhídi Iparos Önképzőkör folyó hó 1-én igen jól sikerült farsangi mulatságot rendezett. A mulatságon nemcsak a székelyhídi iparosság színe és java jelent meg, de nagy számmal volt képviselve Székelyhid intelligenciája is. A mulatság a legjobb hangulatban a kora reggeli órákban ért véget. A négyest 40 pár táncolta. Bevétel 284 kor., kiadás 105 kor., igy a tiszta haszon 179 korona volt, mely összeg a könyvtár gyarapítására fordittatik. A felülfizetéseket a jövő számunkban fogja nyugtázni a rendezőség. Vettük az alábbi levelet. A „Közérdek* tekintetes szerkesztőségének — Nagykároly. A folyó hó 4-én kelt panaszbeadványát, melyben értesít, hogy a székelyhídi posta és távirdahivatalnál feladott leveleit számtalan esetben 1—2 napi késedelemmel kapja kézhez s erre nézve beadványához egy levélbo- ritékot is csatolt, —- beható vizsgálat tárgyává tettem. A vizsgálat során megállapítást nyert az, hogy a beadványához mellékelve volt, csatolt levelboritékban levő levél a székelyhídi betűző lenyomat szerint 1913. január 2-án délután 4 és 5 óra között adatott fel s hogy ezt a levelet a székelyhídi postahivatal a hivatalból d. u. 5 óra, 30 perckor induló járattal továbbította a Nagyvárad—Ermihályfalva 121. sz. kalauzpostához, mely ezen levelet viszont a f. évi január hó 3-án 3 óra 56 perckor Érmihályfalváról induló Budapest—Kőrösmező 19. sz. kalauzpostának adta át, mely azt Nagykárolyban reggel 3 óra 42 perckor adta le. Hogy a szóban forgó levél már f. hó 3-án délelőtt Nagykárolyban volt kitűnik a' nagykárolyi betüzőlenyomatból s igy a levélnek 4 én történt kézbesítése a nagykárolyi posta és távirdahivatal hibája, amiért nevezett hivatallal szemben megfelelően eljártam. A panaszbeadványában felemlített express levélre vonatkozólag pedig a megejtett vizsgálat alapján értesítem a tek. szerkesztőséget, hogy ezen levelet tudósítójuk az illető napon csak délután 5. óra 30 perc után adta fel, amikor a postajárat már elindult s igy ezen levél csak másnap nyerhetett továbbítást. A székelyhídi posta és távirda hivatal különben az exress level feladóját erre a körülményre figyelmessé is tette s a levelet a szabályok értelmében „Juditás után“ jelzésű betüzővel lebetüzte. Amidőn a fentieket szives tudomására hozni, van szerencsém, értesíteni egyúttal, hogy a levelek pontosabb és gyorsabb kézbesítésére a nagykárolyi posta és távirda hivatalt egyidejűleg utasítottam. Nagyvárad, 1913. január 29. Siket posta és távirda igazgató. Bomlik a járda. Még két éve sincs annak, hogy a községi főjegyző minden szakavatott- sága nélkül készített tervei alapján járdát építettek Székelyhidon. Egy óv alatt a járda olyan rozoga állapotba került, hogy a kövek megbomlottak és az idomítottnak csúfolt kőjárda, idomtalan tömeggé futott össze, óriási gödreivel élénken tükrözi vissza a székelyhídi elöljáróság műszaki bölcseségét. Már a jarda építése alkalmával felszóllalásunkra Biharvár- megye alispánja intézkedett az építési munkálatok felülvizsgálata iránt, a melynek eredménye az lett, hogy rendkívül lesújtó műszaki véleményt adott a járdaépítésről, az államépi- tészeti hivatal kiküldött szakközege. Hogy ez a szakvélemény mennyire bevált, bizonyítja a járda jelenlegi állapota, amely botrányos és minden jó érzésű ember lelkében azt a gondolatot kelti fel, hogy azt átvenni semmi esetre sem lett volna szabad. Mindenesetre ebben a kérdésben tenni kell valamit és elvárjuk az elöljáróságtól, hogy a kijavítás iránt a vállalkozót feltétlenül utasítani fogja. Ha azonban felszóllalásunk sikerre nem vezetne — sajnálattal bár — de ismételten kényszerítve lennénk az alispán ur szives segélyét igénybe venni, hogy a polgárság adófilléreiből épült jarda, a műszaki követelményeknek megfelelően állítsák helyre. Sötétség a vasúti állomáson. Még múlt évi november hó 17-én e tárgyban hozzá intézett kérésünkre értesítette a M. Á. V. debreceni üzletvezetősége lapunk szerkesztősé-
