Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
1913-02-01 / 5. szám
4-ik oldal. KÖZÉRDEK február 1. 5 ik szám. ROTH LIPOT vaskeresütedése Nagykároly fili3 w Deák-tér. wm ír Mindenféle le« jobb minőségű korcsolyák ban nagy raktár. n M rri Iá1a_ a egyzői karra, hogy ma már — megfelelő segéderő hiányában — a legnagyobb szorgalommal s éjszakai irodai foglalkozással sem képesek összes teendőiknek, valamennyi rendelkező hatóság teljes megelégedésére a kiszabott határidőkben pontosan megfelelni. Az pedig, hogy a községi élet öntudatos fejlesztésére, a községek vagyonosodásának s szellemi felvirágzásának előmozdítására, a nép alsó rétegeiben terjedő tévtánok keletkezéseinek megfigyelésére s terjedésében való elfojtására, valamint a tanácsadásért hozzáfordulóknak felvilágitására, útbaigazítására, tehát a községjegyzői hivatás leg- magasztosabb ágára is szentelhessenek egy parányi időt, ma már az illúziók elérhetetlen világába tartozik. Le kell szögeznünk tehát a napnál fényesebb igazságot, hogy ez a helyzet merőben tarthatatlan ! Aki a községi életet közvetlen megfigyelésekből s a községjegyzői ügykört teljes egészében ismeri, a községi közigazgatás reformját alig képzelheti el másként, mintha községjegyzőinket hatósági jogkörrel ruházzuk föl s személyében vezető vármegyei tisztviselőt állittunk ("esetleg „alszolgabiró“ elneve zés alatt) a község avagy a csoportosított községi kör élére, aki előtt megnyitjuk egyidejűleg a felsőbb vármegyei vagy állami tisztviselői lépcsőfokozatot. Fizetését rendezzük s egy modern köztisztviselői fegyelmi jog s eljárás keretében megvalósítjuk szolgálati pragmatikájukat, hogy ne csak kötelességek, de a jogok is kidomboruljanak, megoldva a nyugdij viszonosság lebegő kérdését is. Nagyjában ezek azok az irányelvek, melyek a jegyzőkérdés kialakult fogalmi körét kitöltik s melyeknek törvényhozási rendezése a legközelebbi jövő legsürgősebb feladatát kell hogy képezze. (Folytatjuk.) DR.------ Wk SC HEiNER TIBOR ■ : egyetemes orvostudor: » 9 ■ Nagykároly Széchényi-u, 5, m rendeléseit megkezdette. ... Pénzintézetek beszámolói aAz elmúlt héten szombaton a „Nagykáro- lyi Hitelbank Részvénytársaság“ tartotta VI. évi rendes közgyűlését, melyen beszámolt az intézet 1912. évi működésének eredményéről. Dacára az 1912. évi súlyos pénzügyi viszonyoknak, melyek különösen az utolsó évnegyedben válságszerüvé fejlődtek, az intézet, azon alapelvekhez való szigorú ragaszkodás mellett, hogy — a vagyon és teher tételek közötti teljes arányt, szigorúan betartotta, igen kedvező eredményeket ért el, úgy, hogy a mutatkozó 70.594 korona 02 fillér évi nyereség, a vezetők nagy agilitását és az intézet előrelátó szakszerű vezetését igazolja. Nem kell bővebben fejtegetnünk, hogy a hatalmas gazdasági válságok esztendejében, előre nem is sejtett rendkívül súlyos feladat hárult az intézet vezetőségére ; a zárszámadás és a mérleg adatai azonban igazolják, hogy a kettőzött munkásságunk nem volt eredmény nélkül való s azok számára, akik még fényesebb sikert remélek az esztendőtől, szolgáljon megnyugtatásul az a tudat, hogy az intézet igen nehéz iskolát végzett el, melynek tanulságait és tapasztalatait a jövő évben gyönyörűen gyümöjjcsöztetheti. A gyűlésen Dr. Falussy ^.rpád elnökölt, aki üdvözölte a megjelenteket és konstatálva azt, hogy 799 részvényes van képviselve a gyűlést megnyitotta. Az igazgatóság .< jelentését az 1912. évi üzleti eredményről a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. .Sorra került ezután a felügyelőbizottság •jelentése, melyet szintén egyhangúlag fogadott cl a közgyűlés és az igazgatóság valamint a felügyelőbizottság számára a kért felmentvényt megadta* Az 1912. évi osztalék kifizetése határnapjának kezdetéül január hó 27-ikét állapította meg. Ezután a választások kerültek napirendre. Dr. Adler Adolf indítványára a régi igazgatóság tagjai lettek megválasztva, azon módosítással, hogy ák elhunyt Bodoky Béla helyére Dr. Schörípflug Bélát választották meg. Elfogadták az alapszabály módosítást a tartalékalapok szervezésére vonatkozólag és kimondották, hogy az igazgatósáig és felügye löbizottság tagjai nem lehetnek egyszersmind igazgatósági tagjai más nagykárolyi pénzintézetnek. Ezzel a közgyűlés lelkes hangulatban véget ért. . ] * * * Kedden délután városunk egyik legrégibb pénzintézete a „Nagykárolyi Takarékpénztár Egyesület“ tartotta 44-ik évi közgyűlését, a részvényesek élénk érdeklődése mellett, akik közül 25 részvényes jelent meg 238 részvény képviseletében. A gyűlésen id. Vetzák Ede elnökölt, aki konstatálván a határozatképességet a jegyzőkönyv vezetésére Dr. Vetzák Sándor ügyvédet, hitelesítésére, Serly Györgyöt és Rub- leeky Istvánt felkérvén, a gyűlést megnyitottalak jelentette ki. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése, melynek egyik lényegesebb pontja, a betétállomány 4.374,931 Korona 42 fillérre való emelkedése és a 85,020 korona 54 fillér nyereség, mikénti felosztására vonatkozott, egyhangúlag tudomásul vétetett és a közgyűlés a nyereményfelosztási tervezet elfogadása mellett, a felmentvényt a számadóknak megadta s egyben az esedékes szelvények beváltására határnapul február 15-ét állapította meg. Elfogadta a közgyűlés az alapszabálynak — az intézetnek a külföldi cégekkel való összekötetése miatt — ebbeli módosítását, hogy a magyar név mellé, utána vétessék a német cégjegyzés is. Jóváhagyta a közgyűlés az igazgatóság azon indítványát, hogy az igazgatóság és felügyelőbizottság illetménye az 1913. évben ne változtassék meg, de annak megállapítása. a jövő évi közgyűlésnek hagyassák fenn. Végül sajnálattal vette tudomásul a közgyűlés, hogy Wagner István az intézet évek hosszú során át tevékeny igazgatósági tagja ebbeli tisztségéről lemondott s kimondotta, hogy állását ezúttal nem tölti be, de azt egy egybehívandó rendkívüli közgyűlés hatáskö- | rébe utalja. A gyűlés elnök lelkes ójenzése mellett ért véget. * * * A „Központi Takarékpénztár Részvénytársaság“ . múlt hó 30-án tartotta XVIII. évi rendes közgyűlését Reök Gyula elnöklete alatt, a részvényesek élénk érdeklődése mellett. A részvényesek megelégedéssel konstatálták, hogy az igazgatóság a tavalyi súlyos viszonyok közepette jól sáfárkodott és éber í odaadással ügyelt az intézet zavartalan működésére. Ez annál biztosabban vezetett sikerre, mert az intézet szilárd alapokon nyugszik s vezetését szolid szempontok irányították. Érthető tehát, ha a rossz gazdasági kon- jukturák mellett is gyönyörű eredményt tudott tavaly produkálni. Az intézetnek jó hírneve és presztize csorbítatlanul maradt meg és növekedni fog a jövőben. Méltán nyilváníthatjuk ezért elismerésünket az intézet ve- ; zetőségónek, akik minden idejüket, szakképzettségüket és megfontoltságukat az intézet I érdekében fejlesztik ki, és sok agilitással dolgoztak a takarékpénztár virágzásán. A gyűlést 11 órakor nyitotta meg Reök ; Gyula elnök, aki meleg szavakban üdvözölte a megjelent részvényeseket, konstatálta a határozatképességet a jegyzőkönyv hitelesítésére Kaufmann Jenő Dr. Adler Adolf és ; König Antal részvényeseket kérte fel. Az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentése egyhangúlag tudomásul vétetett és a közgyűlés -számadóknak ,a felmentvényt megadja. A tisztanyereség felosztására vonatkozó I tervezetet a közgyűlés elfogadta és a osztalék kifizetésének megkezdésére határnapul j február 15-ét tűzte ki. Ezután a ciklus lejárata folytán megejtették a választásokat. Elnökké Reök Gyulát, vezérigazgatóvá Dr. Jékel Lászlót választották meg. Az igazgatóság tagjai lettek : kántorjánosi Mándy Géza, Ja- nitzky Albert, Strohmáyer Ferenc, Dr. Vá- rady János és Dr. Sternberg Zoltán. — A részvényesek nevében Róth Károly fejezte ki elismerését az igazgatóság és a tisztviselő kar gondos működésével szemben, amely dacára a nehéz pénzügyi viszonyoknak, ily ;szép eredményt hozott. Gyűlés után az ujo- non választott igazgatósági tagok a Magyar Királyban a megjelentek tiszteletére fényes villásreggelit adtak, melyen Reök Gyula mondott pohárköszöntőt az ujanon megválasztott igazgatóságra és a fáradhatlan, kiváló szorgalma tisztviselői karra. A „Nagykárolyi Polgári Takarékpénztár Részvénytársaság“ f. hó 22-én délután 4 órakor tartja II-ik évi közgyűlését az intézet Széchenyi-utcai helyiségében. Az igazgatóság jelentésében megemlékezik az elmúlt év magyar hitel és közgazdasági élet egyik legszomorubb időszakáról, mely a vidéki pénzintézetek törtőnetóben maradandó emléket fog hagyni. A pénz szokatlan drágasága, de legfőképen a pénz szűke a gazdasági életre bénitólag hatott. A zavaros külpolitikai helynyomán beállott bizonytalanság következtében a nagy tőke vagy teljesen visszavonult, vagy nagyon tartózkodóvá vált, úgy hogy a forgalom nagy mértékben megbénítva csak a legszükségesebb hiteligények kielégítésére szorítkozott. Eme súlyos helyzet mellett az intézet üzletfeleikkel szemben a legnagyobb óvatossággal és körültekintéssel járt el s mig egyrészt uj kihelyezésektől tartózkodott, másrészt feladatának tartotta, hogy az állandó összeköttetésben álló üzletfelei fennállását hitelük ésszerűtlen megszorításával ne veszélyeztesse, hanem eddig élvezett hitelüket a lehetőség határain belül továbbra is rendelkezésükre tartsa. A tiszta nyereség az előző évről áthozott
