Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-25 / 4. szám
8-ik oldal. KÖZÉRDEK január 25. 4-ik szám. Városunk a szegény városok utolsói közt kullog. Hajdú Szoboszló, H. Böszörmény, és H. Nánás városok csak úgy voltak képesek tisztviselőiknek a törvényben megállapított fizetést megadni, hogy Hajdú vármegye törvény- hatósága számukra dupla állami Segélyt kért a kormánytól. A jelzett költségelőirányzat tárgyalásánál, mint egy helyi lap jelezte csakis 28 képviselő volt jelen, de hozzá senkisem szóllott. Bevett szokás szerint hallgatással lett elfogadva, pedig tisztviselői több fizetés címén 49723 K 66 fill, lett előirányozva és már ezúttal külön felvéve lett 7500 K családi pótlék is. Mindezek évről évre szaporodó állandó költség többletet okoznak, mik mint eddig nem létezett összegek a kiadásokat tetemesen növelik s a pótadó emelkedését is erősen gyarapítják, miért az anyagi bajokkal küzdő város lakósságára nagyon is ráférne a dupla állami segély kérelmezése. De erre senkisem gondol. A kereskedelmi bank előtti nagyon is kis hely és a Conviktus előtti kis földszalag par- kirozandó-e? Kiknek? És mi célra? pláne 5450 K vagyont érő horribilis összeg erejéig ? Ez valóságos pénzpazarlás lenne, amire szükség nincs. Nagyon elégséges a meglevő séta kert, külömben azzal is van elég baj. Ezek pedig utólag csak befásitandók lennének, mint a polgári iskola előtti földszalag. Utcaöntözés a vasút állomástól Varga Imre boltjáig nevetséges, annyi mint egy csep viz a tenggrbe, egyik percben locsoltalik, a másik percben már száraz. A 3000 K kísérletezési kiadás a jelenlegi pénzviszonyok mellett semmivel sem indokolható, miért is az feltétlenül mellőzendő lenne. Ugyanis nyári csapadékunk van bőven, eső után eszközlendő a seprés, mert nem öntözésre, hanem a por elleni védekezésre van szükségünk, csakis az Arany János-utcá- ban, nehogy a kellő időben összesepert, de az utszélről elfuvarozni elfelejtett port és szemetet a börvely felőli szél a járókelők arcába és szemébe fújja. Szabályozási térképre 1912 ben felvett 3400 K és 1903-ra előirányzott 3000 K összegek egyéb hasznos célra lettek volna fordíthatók. Beton csatornázási költségre 1913. évre a másik 8000 K már nem vétetett előirányzatba, mert a vállalkozó munkája 10130 K 80 fill, költséggel 1912. évben teljes befejezést nyert. Ezen költség évtizedeket megelőzőleg miért lett e sanyarú világban már most kidobva? Mikor tudnivaló, hogy a cementcsövek gyomruk megteltével a földszinére visszakivankoz nak, minek feltétlenül eleget is kell tenni. Ugyanazért azt a kőmennyiséget, — ami fö- I lőttük teknő alakú kiburkolásra a városháza előtti felhalmozott kövekből lenne felhasználandó — már most utca kövezésre kellene fordítani a fenti fölösleges kiadásokkal együtt.: Jelenleg 105% a pótadónk, mi lesz majd 1 ha 350 ezer K kölcsönt kell felvenni a 'pénzügyigazgatósági építkezésre, mi lesz inég a püspöki székhelyre ácsingózás folytán telkek vételére és legalább is 500 ezer K hozzájárulási költség fedezésére felveendő kölcsön után a pótadó, mert arra számítani nem lehet, hogy a grófi uradalom ingyen adja át a piac teret. Jön majd még a törvényszék is s a várost érdeklő három vicinális vasul költségeihez való hozzájárulás. Mennyire fogna rúgni akkor már a pótadó ? Ily pótadót a lakosság túlnyomó része ki nem bírhat, aki eddig is csak adóalany volt, aki csak fizetett, de egy fillérnyi jogot sem élvezett, szándékosan ott hagyták s még továbbra is ott akarják hagyni a feneketlen sáros — közlekedéstől elzárt — utcákban, pedig első lenne, hogy az eddig még kikövezetlen utcák kikövezésével a város városnak legyen mondható, mert jelenlegi állapotában csak falu, ami sem pénzügyigazgatóságnak, sem püspöki székhelynek nem való s inkább alakuljunk át nagyközséggé, mint Csíkszereda, mert a minden ellen szolgáltatás nélkül reánk oktrojált horribilis pótadót, ki nem bírjuk. Innen van az, hogy a két népszámlálás közti tiz évben a lakósság nem szaporodott s arra jövőben sincs semmi kilátás, mig a városi politikai eljárása helyes mederbe nem törekedik, a képviselőtestület nem teljesíti kötelességét s a lakósság oly képviselőket nem választ, kik a közügyek iránt érdeklődve, kerületük érdekeit megvédni és azokért mindenkor felszólalni is képesek, mert a jelenlegi eljárás a városnál a képviselőtestület nem törődése folytán az aszfaltozás kés utca kövezések elrendelésénél kezd önkényessé válni, ami jelenleg is a képviselőtestület 32—1908. Kgy. sz. határozatával megállapított s a törvényhatósági bizottság által 726—1908. sz. alatt a sorrend betartása mellett helyben hagyott utca kövezési programúinak önkényes felrúgásában I is nyilvánulna, mi ellen azonban a városi la- nácshoz címzett folyó hó 11-én 351 sz. alatt iloatott beadványomban annak kifejezése mellett i voltam kénytelen tiltakozni, hogy végre vaia- ; hára a városnál is „Fiat justició aut pereat mundus“, érvényei üljön. Bz .... i L ... s I =#= „Magyar Király” ► ► kávéházban a 63-ik gyalogezred """ "" zenekara hangversenyt tart. Szives látogatást kér Wܧ§EL MA WO • ■ -i.i , 3o ■■■■■5= tulajdonos. = Kezdete este 9 órakor!! ^ Belépö-dij tines!! ^ AAAAÁAAAAAAAAA HÍREK. Halálozás. Súlyos csapás érte Ilosvay Aladár, vármegyénk szereiéit, kedves jó alispánját. Fia, György, budapesti egyetemi hallgató, folyó hó 20-án hosszas szenvedés után elhunyt. Alispánunkat ért mérhetlen bánatban részvéttel osztozik a vármegye összes közönsége. ( Az uj gör. kath. magyar püspökség. A görög katholikusok országos bizottsága állást foglalt az uj püspökségnek Nagykárolyban leendő felállítása mellett. Azt hisszük, hogy ez a hir megyeszerte örömet kelthet. Most még Róma és a kormánynak hozzájárulása szükséges, a mi nemsokára meg lesz. A legközelebb összehívandó rendkívüli vármegyei közgyűlés különben szintén foglalkozni fog evvel a tárgygyal. A főgimnázium ünnepélye. A helybeli főgimnázium február hó 8-án d. u. 5 órakor a városi tornacsarnokban Calasanti szt. József a piaristák rendalapitója tiszteletére változatos műsorral estélyt rendez. Részletes programm legközelebb. Tizenkilenc percet egy másodperccel sem többet töltött hétfőn délelőtt a polgármester hivatalában, igy Írja egy helybeli lap. Örvendünk, mert reméljük, hogy ezen 19 perc alatt nagyfontossági ügyek kerültek elintézésre s bizonyára Hangos ur lereferálta egy hónapi tevékenysége, minden mozanatát is. Ez utóbbihoz pedig a 19 perc talán kissé sok is volt. A Katholikus Legényegylet bálja. (jan. 19.) Nem lehet eléggé helyeselni, ha egyesületek, — még ha bármily komoly, vagy épen vallási színezetűnek is — kiterjesztik működésűk körét mulatságokra is. A közönségnek szüksége van szórakozásokra és azzal semmiféle egyesület sem veszélyezteti komoly jellegét, ha ilyen igények kielégítésére is vállalkozik, amikor épen az egyesület komolyabb vezetése nyújt garanciát a mulatságok szolidságát és rendezettségét illetőleg. Ilyen ’helyes tapintattal és körültekintéssel rendezett bál benyomását keltette a Katii. Legényegylet mulatsága, amiért méltán illetheti elismerés és dicséret az egyesület vezetőségét és rendezőségét. Kedélyes hangulatban, együtt maradt a közönség egész a késő reggeli órákig. Az éjfeli négyest i huszonnégy pár táncolta. Táncokról lóvén szó, nem mulaszthatjuk el ismételten megjegyezni, — amit már egy múltkori mulatságánál is leltünk — hogy még az első csárdás lüktető ülőméi mellett is keringésre fogják a dolgot a párok és bosztonoznak. Nem hazafiatlanság ez, ha tesszük, viszont nem is sovinizmus, ha tesszük. Itt csak a magunk öntudatos megbecsüléséről van szó, mikor a csárdásnak egyetlen használatos nemzeti táncunknak adjuk minden mulatságon, minden körülmények között az elsőséget. Úgy legyen ! A mulatságon megjelentek közül sikerült a következő hölgyeket feljegyeznünk. Asszonyok: Görög J.-né, Torna I.-né, Orosz J.-né, Lábay D.-né, Szedlák L.-né, Akkermann J-né stb. Leányok: Kinál Teruska és Mariska, Lörincz Erzsiké és Rózsika, Leib Teruska, Mlhálka Mariska, Lörincz Mariska, Reszler Erzsiké, Hehe Juliska, Torna Margitka, Rencz Emmuska, Mariska és Erzsiké, Pakocs Vilma, Seffler lluska, Pfaff Teruska, Zárnbó Anna, Takács Erzsiké, Gindele Teréz, Fézer Erzsiké, Vachter Emma, Mariska és Erzsiké, Pósz Mariska, Makai Erzsiké, Altvatter Teréz. (Ss.) Javul a pénzpiac. Bankkörökből nyerjük az érdekes és örvendetes értesülést, hogy az utóbbi napokban a pénzpiac helyzeteben javulás állott he. A pénzintézetek kedvező, előnyös ajánlatokat kapnak a külföldről s most már várható, hogy az enyhülés folytán megjön a friss vállalkozó és üzleti kedv is, a pénzkereslet pedig a kellő kínálat folytán kielégülést nyerhet. Tegnap a tőzsde is erős javulást mutatott. Valószínű tehát, hogy küszöbön van a régvárt és óhajtott gazdasági fellendülés. Éhez járul inég az is, hogy avatott pénzemberek véleménye szerint még a januári ultimo előtt megtörténik a nevezetes lépés, mely szilárddá és állandóvá teszi a pénzpiac enyhítését: az osztrák-magyar bank ugyanis igen komoly hirek szerint egy százalékkal leszállítja a kamatlábat. A bankráta leszállításának felette nagy jelentőségét nem kell fejtegetnünk. Természetesen a viszonyok teljes javulása leginkább a balkáni kérdés kedvező elintézésétől függ. De a legérzékenyebb seismografok, a nagy bankok a távoli földrengés elmúlását jelzik. Bizonyos, ha a kardok visszatérnek hüvelyeikbe, hamarosan elkövetkezik a szerencsés változás a megpróbáltatások keserű esztendeje után s a jelek arra engednek következtetni, hogy a balkáni hadviselő felek közt a bekét sikerül megteremteni s Európa homlokáról is elvonulnak a sötét feliegok. Az izraelita nőegylet teaestólye. F. hó 18-án este 9 órai kezdettel fényesen sikerült estélyt rendezett a nagykárolyi izr. nőegylet a Magyar Király szálloda éttermében, melynek részletes lefolyását az alábbiakban adjuk. Kilenc óra után kezdődött a vendégek érkezése, kiket mint háziasszony a vigalmi bizottság bájos elnöknője Kaufmann Izidorné úrasszony fogadott, a terem mindinkább népesedett, minden oldalon csillogó női szemek, melyeknek bájos tulajdonosai kedvesen invitálták az érkezőt egy csésze illatos teára. A tea felszolgálása 11 óráig tartott, mikor kezdetét vette a meglepetésre szánt és titokban tartott cabaret a következő műsorral: 1. Vig monolog, előadta Török M. ur Budapestről. 2. Dalok, énekelte Brichta Alice k. a. 3. Mézeshetek dialog, előadták Balkányi Alice k. a. és Boros Emii színtársulatunk drámai művésze. 4. Fedák és Petrás utánzatok, előadta Gseikel Margit k. a. Budapestről. 5. Énekkettős, előadták Gsiekel Margit k. a. és Kun Dezső színtársulatunk művésze. 6. Gyáva, Rudnyánszky Józseftől, szavalta Milkó József ur Budapestről. 7. Medve tánc, bemutatták Brichta Alice k. a. és Kun Dezső ur. A kabaretről illetve a szereplőkről csak a legnagyobb dicséret hangján emlékezhetünk meg. Gseikel k. a. énekével és tempo- ramentumus táncával valósággal bámulatba ejtette a néző közönséget, Brichta Alice k. a.
