Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

Érmellék, 1913-06-07 / 23. szám

VI. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez. 23. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1913. junius 7. Felelős szerkesztő SINIKÓ ALADÁR. Főmunkatársak : Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa : SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Érmellék TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton dél­után, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Nincs siralmasabb látvány, mint mikor a falvakból a városba vezető hepe-hupás utón találkozunk egy-egy döcögő szekérrel, amely­ről a dunyhák közül egy-egy sápadt, fájda- dalomtól eltorzított arc mered felénk. Ezek a falvak betegei, akiket visznek be a városba, mert a magyar falvak túlnyomó nagy részé­ben nincs sem orvos, sem gyógyszertár. A falu számtalan bajai között bizonyára nem az utolsók közzé tartozik a mostoha köz- egészségügy is. Igaz ugyan, hogy a faluról úgy szoktunk beszélni, mint az egészség forrásáról. Van is benne valami. A falusi ember foglalkozása és életmódja határozottan egészségesebb, mint a városi emberé. De csak általánosság­ban van ez igy, a részletek bizony nagyon elszomorító dolgot mutatnak fel. A városi embernek lépten-nyomon prédikálnak a hi­giéniáról, de azzal, hogy a falusi ember hi­giénikusan éljen, édes keveset törődnek. Te­kintsünk csak be egy falusi ember udvarára. A kút ott van közvetlenül a trágyagödör mellett, úgy, hogy a falvak népe csak akkor iszik egészséges italt, ha szódavizet hozat magának. Pedig milyen könnyű dolog volna a községet rákényszeríteni arra, hogy az egészségügy követelményeinek megfelelő helyen és módon létesítsenek kutakat s fed­jék be, hogy a belé hulló szemét meg ne fertőzze. Ez tisztán a nevelés kérdése. Épp igy nevelni kellene e falvak népét arra is, hogy a házain ablak helyett ne apró lyukakat hagyjon, hanem építtessen becsületes abla­kokat. Ismételjük, ez tisztán csak a nevelés kérdése. De vájjon ki nevelje erre a falu népét? A papnak és a tanítónak ezer más baja van, a higiéniára az orvosnak kellene nevelni a községek lakóit, de hát nálunk vannak olyan vidékek, ahol napijáróföldre orvost találni nem lehet. Csak a közelmúltban olvastuk, hogy Bi- harvármegyében egész járás van orvos nél­kül. A körorvosi állások egyrésze ország­szerte betöltetlen, mert az orvosok a meg­élhetési viszonyok mostohasága miatt kény­telenek bemenekülni a városokba, ahol mégis csak akad egy kis honorárium, akad beteg, aki megfizeti az orvosnak a vele való bajló­dás tisztességes ellenértékét. A községi és körorvosnak legtöbb helyen nem nagyobb a fizetése, mint egy valamire­való parádés kocsisnak. Ráadásul ezért a csekély fizetésért körzetének szegény bete­geit ingyen tartozik gyógykezelni. Csoda-e tehát, fia ilyen körülmények között akárhány vármegyére akadunk az országban, amelyik­ben 8—10 községnek nincs orvosa. Ez az oka aztán annak, bogy fia ragá- l lyos betegség üt ki a falvakban, jobban megtizedeli az embereket, mint akármelyik egészségtelen városban. Vannak részei az országnak, hol a gyermekhalandóság na­gyobb, mint pl. magában a fővárosban. Ez sem bizonyít más egyebet, minthogy a fal­jvak közegészségügye nagyon el van ha­nyagolva. Arról meg ne is beszéljünk, hogy hány faluban, sőt tekintélyes lélekszámmal biró nagyközségben van kórház. Még azokban a községekben is, amelyek egy-két orvossal eldiesekedhetnek, a kórház fogalma ismeret­len. Vannak viszont olyan községek, ahol van ugyan u. n. kórház, de mentsen meg az Isten mindenkit attól, hogy valaha abba kerüljön. Korántsem irigyeljük a városi kórházakra fordított százezreket, mert nagyon jól tudjuk, hogy ennek dacára, mégis kevés kórházunk van, még városokban is. Színháza van min­den városnak, de a modern kor követelmé­nyeinek megfelelő kórház, csakis kivételes városoknak képezheti büszkeségét. A váro­soktól messze-messze eső falvakban pedig ez teljesen ismeretlen fogalom. Szabad ezt tűrnünk ? Szaluul-e tneyenyednünh. hot/f/ a falusi hőzeyészséyiiyy ezentúl is olyannyira elhanya- yoll maradjon ? Vájjon nem nemzeti kötelesség-e a falvak olyannyira értékes em­beranyagát jövőre megóvni a pusztulástól ? Hogy mi módon lehet gyökeresen orvo­solni a falvak elhanyagolt közegészségügyét, azon törjék a fejőket azok, akik erre illeté­kesek. Nekünk mindössze az a kötelessé­günk, hogy rámutassunk a mostani tulon-tul mostoha helyzetre. Jöhet még olyan idő, amikor a falvak népe a mostaninál is be­csesebb lesz, ki kell tehát ragadnunk a fal­vakat elmaradottságukból s meg kell nekik is adni mindazt, amiben a városi nép a hu­mánizmus jelszava alatt részesült. Uj ügyvéd. (S.) Arról értesülünk, hogy Érmihályfalván a jogászgenerátió egyik tagja legközelebb ügy­védi irodát nyit. Érthetetlen és különösnek tűnik fel előttünk ez a dolog, annyival is inkább mert Érmihály­falván már öddig is három ügyvéd van s két­ségtelenül jogos az aggodalom, hogy az ügy­védek tábora, amely a legmagasabb képesítés­sel néz az élet elébe, hogyan fog boldogulni ebben a nagy konkurenciában. Arra most ba­josan lehet számítani, hogy a vidék felszívja az uj generációt is; sőt a gyakorlat éppen az ellenkező tanulsággal szolgál: a vidéki ügyvé­dek költözködnek be a városba és jelennek meg a bíróságok előtt. A perspektíva tehát, amelynek szeme közé kell nézni-e. éppen nem örvendetes. Az ügyédproletáriatus kétségtelen elhatalmasodását jelenti ez a folytonos szapo­rodás anélkül, hogy más oldalról a város fej­iödése olyan rohamos léptekben haladna, hogy megfelelő exisztenciális elhelyezkedést biztosi­tana számára. Sajnos : sem mi, sem mások nem igen szo­rítkozhatunk többre a tények konstatálásánál. Akiknek a diploma már a kezükben van : tel­jes joggal igyekeznek megteremteni a maguk exisztenciáját, amelynek megalapozása min­denkinek saját magával szemben való eminens kötelessége. Magunk.részéről ezúttal nem szándékozunk tudományos értekezést tartani arról, hogy mennyire felesleges egy uj ügyvédnek Érmi- hályfalván való letelepedése, de joggal tiltako­zunk az ellen, hogy az ügyvédek ádáz elszánt­sággal törjenek egymás kenyerére, a helyett, hogy más utón gyümölcsöztetnék azt a nagy értékét, amely az ügyvédi karban rejlik. Érmihályfalva egy 7000 lakossal biró nagy­község, bíróság nélkül, és a két ügyvéd, aki gyakorlatot is folytat, teljesen kielégíti a köz- I szükségletet, úgy, hogy a harmadik ügyvéd I épen azért nem folytatja a gyakorlatot, mert belátta azt, hogy hárman meg nem élhetnek és bízva a jobb idők eljövetelében, egyelőre letette a gyakorlati ügyvédeskedést. Az haljuk, hogy az uj ügyvéd arra számit sőt fennen hangoztatja, hogy összeköttetései révén ('? ? ?) rövid időn belül megvalósul Érmi­hályfalva egy régi vágya és erre alapítja a le­telepedéshez kötött reményeit. Erről az ügyről ez időszerint beszélni mint befejezett tényről, üres szalmacsépelés. Habár teljes megnyugvással is vagyunk az ebben a i kérdésben magas és illetékes helyről tett kije- j lentéseket illetőleg, az ügy publikálása csak I árthat a kérdésnek. Tessék letelepedni, ügyvédi irodát nyitni, pereskedni, ha lesz kivel, de tessék halgatni és nem puffogtatni üres frázisokat arról a kérdés­ről, amelyet mi is legnagyobb szeretettel de az ügy érdekében tartózkodással kezelünk. Fráter Barna alispán a tüdőbetegekért. Biharvármegye alispánja az alábbi rende­letet intézte a járási közigazgatási hatósá­gokhoz : 7400-1913. sz. Minden főszolgabíró, járásorvos, községi- és körorvos urnák és minden elöljáró­ságnak ! 40601—913. YII—b. B. M. rendelettel B. M. ur engedélyozte, hogy az élesdi Bethlen üdülőhely 25 ágya, 7-től 14 éves vagyonta­lan biharmegyei lakos és illetőségű görvély- kóros és kezdődő, 'nem fertőző (zárt) gümő- kórban szenvedő gyermekek teljesen díjtalan ápolására és gyógyítására felhasználtassék a vármegyei segély terhére. Amidőn ezennel tudatom, hogy az élesdi Bethlen fürdőhelyet rendeletemre, az élesdi tüdővósz elleni védő egyesület f. é. junius hó 5-én megnyitja és f. évi október hó 1-ig Gazdák figyelmét felhívom du- I)n4-A|| rGAt'AYl raktáramra, a mely minőség tekintetó- san felszerelt liWllwsüi ben felülmúlja a összes égetett cserepe­ket. Teljesen vízhatlan és idők folyamán mindig tartósabb lesz. Továbbá ajánlom beton- és hidcsövek, itatóvályuk, cement folyamhomokkal dúsan felszerelt raktáramat az építtető közönség szives figyelmébe. Pontos, olcsó és jó kiszolgálás. SATZ JENŐ suz ér:r^ll^á,l3r±©J-Tra,l első loeton^ár tuLl.a,jcä.oi^.osa,­Beocsini Czementgyári Unió részv.-társ. Selypi gyárának nagybani ólárusitőja | falva,k: "betegei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom