Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
Érmellék, 1913-06-07 / 23. szám
VI. évfolyam. Melléklet a „Közérdekéhez. 23. szám. Érmihályfalva—Székelyhid, 1913. junius 7. Felelős szerkesztő SINIKÓ ALADÁR. Főmunkatársak : Érmihályfalva : VAJDA RUDOLF. Értarcsa : SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. Érmellék TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhidon minden szombaton délután, a „Közérdek“ melléklete gyanánt. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza Nyilttér sora 50 fillér. Érmihályfalva. Nincs siralmasabb látvány, mint mikor a falvakból a városba vezető hepe-hupás utón találkozunk egy-egy döcögő szekérrel, amelyről a dunyhák közül egy-egy sápadt, fájda- dalomtól eltorzított arc mered felénk. Ezek a falvak betegei, akiket visznek be a városba, mert a magyar falvak túlnyomó nagy részében nincs sem orvos, sem gyógyszertár. A falu számtalan bajai között bizonyára nem az utolsók közzé tartozik a mostoha köz- egészségügy is. Igaz ugyan, hogy a faluról úgy szoktunk beszélni, mint az egészség forrásáról. Van is benne valami. A falusi ember foglalkozása és életmódja határozottan egészségesebb, mint a városi emberé. De csak általánosságban van ez igy, a részletek bizony nagyon elszomorító dolgot mutatnak fel. A városi embernek lépten-nyomon prédikálnak a higiéniáról, de azzal, hogy a falusi ember higiénikusan éljen, édes keveset törődnek. Tekintsünk csak be egy falusi ember udvarára. A kút ott van közvetlenül a trágyagödör mellett, úgy, hogy a falvak népe csak akkor iszik egészséges italt, ha szódavizet hozat magának. Pedig milyen könnyű dolog volna a községet rákényszeríteni arra, hogy az egészségügy követelményeinek megfelelő helyen és módon létesítsenek kutakat s fedjék be, hogy a belé hulló szemét meg ne fertőzze. Ez tisztán a nevelés kérdése. Épp igy nevelni kellene e falvak népét arra is, hogy a házain ablak helyett ne apró lyukakat hagyjon, hanem építtessen becsületes ablakokat. Ismételjük, ez tisztán csak a nevelés kérdése. De vájjon ki nevelje erre a falu népét? A papnak és a tanítónak ezer más baja van, a higiéniára az orvosnak kellene nevelni a községek lakóit, de hát nálunk vannak olyan vidékek, ahol napijáróföldre orvost találni nem lehet. Csak a közelmúltban olvastuk, hogy Bi- harvármegyében egész járás van orvos nélkül. A körorvosi állások egyrésze országszerte betöltetlen, mert az orvosok a megélhetési viszonyok mostohasága miatt kénytelenek bemenekülni a városokba, ahol mégis csak akad egy kis honorárium, akad beteg, aki megfizeti az orvosnak a vele való bajlódás tisztességes ellenértékét. A községi és körorvosnak legtöbb helyen nem nagyobb a fizetése, mint egy valamirevaló parádés kocsisnak. Ráadásul ezért a csekély fizetésért körzetének szegény betegeit ingyen tartozik gyógykezelni. Csoda-e tehát, fia ilyen körülmények között akárhány vármegyére akadunk az országban, amelyikben 8—10 községnek nincs orvosa. Ez az oka aztán annak, bogy fia ragá- l lyos betegség üt ki a falvakban, jobban megtizedeli az embereket, mint akármelyik egészségtelen városban. Vannak részei az országnak, hol a gyermekhalandóság nagyobb, mint pl. magában a fővárosban. Ez sem bizonyít más egyebet, minthogy a faljvak közegészségügye nagyon el van hanyagolva. Arról meg ne is beszéljünk, hogy hány faluban, sőt tekintélyes lélekszámmal biró nagyközségben van kórház. Még azokban a községekben is, amelyek egy-két orvossal eldiesekedhetnek, a kórház fogalma ismeretlen. Vannak viszont olyan községek, ahol van ugyan u. n. kórház, de mentsen meg az Isten mindenkit attól, hogy valaha abba kerüljön. Korántsem irigyeljük a városi kórházakra fordított százezreket, mert nagyon jól tudjuk, hogy ennek dacára, mégis kevés kórházunk van, még városokban is. Színháza van minden városnak, de a modern kor követelményeinek megfelelő kórház, csakis kivételes városoknak képezheti büszkeségét. A városoktól messze-messze eső falvakban pedig ez teljesen ismeretlen fogalom. Szabad ezt tűrnünk ? Szaluul-e tneyenyednünh. hot/f/ a falusi hőzeyészséyiiyy ezentúl is olyannyira elhanya- yoll maradjon ? Vájjon nem nemzeti kötelesség-e a falvak olyannyira értékes emberanyagát jövőre megóvni a pusztulástól ? Hogy mi módon lehet gyökeresen orvosolni a falvak elhanyagolt közegészségügyét, azon törjék a fejőket azok, akik erre illetékesek. Nekünk mindössze az a kötelességünk, hogy rámutassunk a mostani tulon-tul mostoha helyzetre. Jöhet még olyan idő, amikor a falvak népe a mostaninál is becsesebb lesz, ki kell tehát ragadnunk a falvakat elmaradottságukból s meg kell nekik is adni mindazt, amiben a városi nép a humánizmus jelszava alatt részesült. Uj ügyvéd. (S.) Arról értesülünk, hogy Érmihályfalván a jogászgenerátió egyik tagja legközelebb ügyvédi irodát nyit. Érthetetlen és különösnek tűnik fel előttünk ez a dolog, annyival is inkább mert Érmihályfalván már öddig is három ügyvéd van s kétségtelenül jogos az aggodalom, hogy az ügyvédek tábora, amely a legmagasabb képesítéssel néz az élet elébe, hogyan fog boldogulni ebben a nagy konkurenciában. Arra most bajosan lehet számítani, hogy a vidék felszívja az uj generációt is; sőt a gyakorlat éppen az ellenkező tanulsággal szolgál: a vidéki ügyvédek költözködnek be a városba és jelennek meg a bíróságok előtt. A perspektíva tehát, amelynek szeme közé kell nézni-e. éppen nem örvendetes. Az ügyédproletáriatus kétségtelen elhatalmasodását jelenti ez a folytonos szaporodás anélkül, hogy más oldalról a város fejiödése olyan rohamos léptekben haladna, hogy megfelelő exisztenciális elhelyezkedést biztositana számára. Sajnos : sem mi, sem mások nem igen szorítkozhatunk többre a tények konstatálásánál. Akiknek a diploma már a kezükben van : teljes joggal igyekeznek megteremteni a maguk exisztenciáját, amelynek megalapozása mindenkinek saját magával szemben való eminens kötelessége. Magunk.részéről ezúttal nem szándékozunk tudományos értekezést tartani arról, hogy mennyire felesleges egy uj ügyvédnek Érmi- hályfalván való letelepedése, de joggal tiltakozunk az ellen, hogy az ügyvédek ádáz elszántsággal törjenek egymás kenyerére, a helyett, hogy más utón gyümölcsöztetnék azt a nagy értékét, amely az ügyvédi karban rejlik. Érmihályfalva egy 7000 lakossal biró nagyközség, bíróság nélkül, és a két ügyvéd, aki gyakorlatot is folytat, teljesen kielégíti a köz- I szükségletet, úgy, hogy a harmadik ügyvéd I épen azért nem folytatja a gyakorlatot, mert belátta azt, hogy hárman meg nem élhetnek és bízva a jobb idők eljövetelében, egyelőre letette a gyakorlati ügyvédeskedést. Az haljuk, hogy az uj ügyvéd arra számit sőt fennen hangoztatja, hogy összeköttetései révén ('? ? ?) rövid időn belül megvalósul Érmihályfalva egy régi vágya és erre alapítja a letelepedéshez kötött reményeit. Erről az ügyről ez időszerint beszélni mint befejezett tényről, üres szalmacsépelés. Habár teljes megnyugvással is vagyunk az ebben a i kérdésben magas és illetékes helyről tett kije- j lentéseket illetőleg, az ügy publikálása csak I árthat a kérdésnek. Tessék letelepedni, ügyvédi irodát nyitni, pereskedni, ha lesz kivel, de tessék halgatni és nem puffogtatni üres frázisokat arról a kérdésről, amelyet mi is legnagyobb szeretettel de az ügy érdekében tartózkodással kezelünk. Fráter Barna alispán a tüdőbetegekért. Biharvármegye alispánja az alábbi rendeletet intézte a járási közigazgatási hatóságokhoz : 7400-1913. sz. Minden főszolgabíró, járásorvos, községi- és körorvos urnák és minden elöljáróságnak ! 40601—913. YII—b. B. M. rendelettel B. M. ur engedélyozte, hogy az élesdi Bethlen üdülőhely 25 ágya, 7-től 14 éves vagyontalan biharmegyei lakos és illetőségű görvély- kóros és kezdődő, 'nem fertőző (zárt) gümő- kórban szenvedő gyermekek teljesen díjtalan ápolására és gyógyítására felhasználtassék a vármegyei segély terhére. Amidőn ezennel tudatom, hogy az élesdi Bethlen fürdőhelyet rendeletemre, az élesdi tüdővósz elleni védő egyesület f. é. junius hó 5-én megnyitja és f. évi október hó 1-ig Gazdák figyelmét felhívom du- I)n4-A|| rGAt'AYl raktáramra, a mely minőség tekintetó- san felszerelt liWllwsüi ben felülmúlja a összes égetett cserepeket. Teljesen vízhatlan és idők folyamán mindig tartósabb lesz. Továbbá ajánlom beton- és hidcsövek, itatóvályuk, cement folyamhomokkal dúsan felszerelt raktáramat az építtető közönség szives figyelmébe. Pontos, olcsó és jó kiszolgálás. SATZ JENŐ suz ér:r^ll^á,l3r±©J-Tra,l első loeton^ár tuLl.a,jcä.oi^.osa,Beocsini Czementgyári Unió részv.-társ. Selypi gyárának nagybani ólárusitőja | falva,k: "betegei.
