Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

Érmellék, 1913-01-18 / 3. szám

jaunár 18. 3-ik szám. ÉRMBLLÉK 3-ik oldal. 91 ipÜRsgi IvÜílS ©^1^1 ®^£SkI Ij^KIn® |P^£|<i i^Ü^i ivf^^l Hl 'I FEHÉRNEMŰT, CSIPKEFÜGGÖNYÖKET, NŐI BLOUZOKAT LEGSZEBBEN TISZTIT: 1 1 FEUERSTEIN MOSOINTÉZETE DEBRECEN, Piac-u. 63 « M m & Fióküzlet: Arany János-utca 15. szám. -5#ii#s- Telefon: Fcüzlet 11—57. Fiók-üzlet 732 w szövetkezeti eszme igazi tartalmához képest ’ teljesitik feladataikat. A szövetkezet nem gomba, amely magától nő, nem dudva, mely ápolás nélkül is virágzásnak indul, hanem ne ­mes ültetvény, amely gondozásra szorul s csak akkor fejlődik, ha jó gazdája van. Sokan abban a téves hitben vannak, hogy szövetkezetét csakis államsegéllyel lehet létesíteni, pedig ez annyi a szövetkezetre nézve, mint egy erős, hatalmas ember kezében egy nádszál, aki az öklével könnyebben leverheti az ellenségeit, mint a kezé­ben lévő g3rönge nádszállal. Ezért kár olyan nagy súlyt fektetni az államsegélyre, mert e nélkül is lehet jó szövetkezteket szervezni, ha becsületes szándékkal, erős akarattal, és egyesült erővel fogunk a munkához. A szö­vetkezeti intézmények segítségével javíthat­juk hitelviszonyainkat, rendezhetjük adós­ságaikat, fejleszhetjük a termelést, kedvezőb­bé tehetjük az értékesítést, olcsóbbá tehet­jük nemcsak a saját megélhetésünket, ha­nem még a városi lakókét is, akik csak a1 sok felesleges közvetítő betolakodása révén tudják megszerezni a szükséges élelmiszere­ket. A drágaság megszüntetésének is egyik legcélravezetőbb eszköze a szövetkezés, mert a falusi értékesítő szövetkezetek közvetlenül, a közvetítők munkájának igénybevétele nél­kül szánthatják az élelmicikkeket a városi fogyasztónak. Nem a kereskedő felesleges, hanem feleslegesek azok a közvetítők, akiket a termelő és a fogyasztó kénytelen tartani s i akik a kereskedelemben produktiv munkát! nem végeznek. A szövetkezeti intézmények miihelyiben kovácsolják azokat az irtókapákat, amelyek kel mindén dudvát kiirthatunk a gazdasági j élet mezejéről. Oly forrás a szövetkezeti esz­me, amely a falu gazdasági életének kere­keit megindítja, forrásukat gyorsítja, mükö-, désüket szabályozza s a gazdasági megerő­södésnek soha nem remélt lendületet ad.! Nálunk, a helyett, hogy diadalszekéren vin-1 nék az eszmét faluról-falura, ha közeledik, j sok helyen még most is félre verik a haran-j gokat, mint mikor jégfelhök mutatkoznak. — I Biztos fegyver, erős szerszám a szövetkezeti i eszme a gazdasági megerősödésre irányuló munkában, biztos segítség a gazdasági bajok­kal való küzködés közben. Korlát a meredek szélen. Hid a hullámok felett. Világitó szö- vétnek a sötétségben. Mentő horgony a gaz­dasági örvények közé jutott szerencsétlenek számára. Olyan mint a napsugár ingyen kapja az ember. Olyan mint az esőnek c=ep- jei, áldás fakad belőle. A szövetkezetek szervezését erőltetni nem lehet, erőltetni a búza és a tengeri fejlődé­sét sem lehet. De kapálni kell, mert más­kép nem fejlődik. Senkit sem lehet lefogni és beojtani a szövekezeti eszme ojtóanyagá- val, de megmagyarázni az ojtás üdvös követ­kezményeit, igenis szükséges. A szövetke­zeti munka megindításakor elsőknek kell lenni azoknak, a kikre a nép gondozása bízva van. De nálunk a szövetkezeti eszme j ellenségei épen ezeket szeretnék eltiltani | ettől a szociális munkától, amelyet szebb és kézzelfoghatóbb eredménnyel végezni sehol sem lehet, mint épen a szövetkezetekben, a magyar gazdasági megújhodás tűzhelyeinél. • Helyettesités. A székelyhídi ref. egyház­tanácsa, a Thamásy Lajos tanító szabad- j ságolásával megüresedett állásra, Szemere Mária okleveles tanítónőt helyettesítette. Dalegyesület Székelyhidon. Az iparos ön­képző egyesület kebelében évekkel ezelőtt egy jól szervezett dalegyesület álott fenn, amely azonban pártolás hiánya miatt megszűnt. Most a dalegyesület újból életre kelt és Adám Guszti vendéglősnek sikerült egy jól szervezett 40 tagból álló dalkört hozni össze. A tagok a legnagyobb lelkesedéssel járnak a próbákra s bizonyosra vehető az, hogy rövid idő elteltével az egyesület élet­jelt is ad magáról. A uj egyesület már meg­választotta a tisztikart: Elnök Adám Gusz­táv lett, a választmáayba beválasztottak : Széchenyi János, Pozsony Sándor, Balogh Dániel, Timarocy Gyula, Szilágyi Lajos és Varga Károly. Az uj palagyár A Székelyhidon létesített „Biharinogyei első asbest palagyár“ építési munkálatai teljes befejezést nyertek. A meg­ejtett próbák fényesen sikerültek és a szál­lító gépek minden kifogás nélkül átvétetet- tek. A gyár működését még a folyó hét vé­gén megkezdi. Mucsán intézkedtek. A tavasszal építendő járásbirói épülethez megkezdették a tégla szállítást. A főjegyző a szállítást most be­tiltotta azzal az indokolással, hogy a téglarakások akadályozzák a piactéren a közforgalmat?? De hát akkor hova rakják le a téglát? Erre kérünk egy kis feleletet. A bihardiószegí Érszabályozó társulat meg­alakulása. A bihardiószegí községházában folyó hó 13-án Bihardiószeg, Jankafalva és Kóly községből több száz érdekelt gyűlt össze és közakarattal elhatározta, hogy földjeit a vi­zek kártételei .ellen megvédi és e végből a bibardiószegi Ér-szabályozó társulatot meg­alakítja. A hatóság részéről a gyűlésen Kovásznay Marcell székelyhídi főszolgabíró vett részt. A gyűlés elnökévé dr. Szabó Jó­zsef jánkafalvi birtokost választották meg. A szabályozás tervét az érdekeltségi területről a kimutatást és az alapszabály tervezetét Korbély József a Berettyó társulat főmér­nöke készítette el és a gyűlésen ő ismer­tette. Az érdekeltek komoly elhatározására és józan belátására vall, hogv közakarattal, hatósági kényszer és rábeszélés nélkül ki­mondották, hogy a bihardiószegí Ér-szabá- lyozó társulatot megalakítják és a munkálat j végrehajtására szükséges összeget tíz év alatt a társulat pénztárába befizetik. Az alap­szabály letárgyalása után a társulat elnökévé dr. Szabó József ’budapesti ügyvéd, jánka­falvi birtokost, alelnökké pedig dr. Olasz Béla nagyváradi ügyvéd, kólyi birtokost | választották meg. A választmány tagjai let­tek : Antallóczy Sándor, Bereczky Sándor, id. Bónis István, Domokos István, Kállay N. Sándor, Kis István, Nagy Károly, Oláh Ferenc, Paksy Sándor, Sáfrány Zsigmond, Ványa Gábor, Weisz Jakab ! póttag Tolnay István. Számvizsgáló-bizottság tagjai: dr. Veres István ev. ref. lelkész, Pammer Jenő vincellér képezdei igazgató, E. Nagy Sán-1 dór; póttag Fischer Jenő. A gyűlés a ter­vek és előmunkálatok elkészítéséért Kor­bély József főmérnöknek őszinte köszöne­tét fejezte ki. Tűz. Szerdán este 11 órakor kigyuladt Oláh Imre szénakazla és porrá égett. A tűzoltóság gyorsan megjelent a helyszínén, de dolga nem akadt s csak a tűz korlátozd- j sára szorítkozott. A kazlat minden valószínű­ség szerint felgyújtották. Tolvaj cseléd. Waas Henrik vasúti fő­mérnök észre vette, hogy a pincéjében egyik boroshordóból szemmel láthatólag apad a bor, amely apadás egyáltalán nem áll arány­ban fogyasztással. Jelentés tett arról a csendőrségen, amely kiderítette, hogy a házi szarka a cselédje, a kinek ágyába elrejtve megtalálták a lopót is, amellyel a borfo­gyasztást elősegítette. — A hűtlen cseléd ellen az eljárást folyamatba tették. Biharban nincs őszi vetés. Biharvármegyé- ben megtörtént, amire emberek emlékezete óta nem volt példa: az abnormis, kegyetlen időjárás miatt nincs őszi vetés. A folytonos esőzések következtében a vármegye gazda- közönsége nemcsak az ősz folyamán, de novemberben és decemberben sem tudta be' vetni a földjeit. A biharmegyei gazdasági egyesület idején észlelte a veszedelmet s még novemberben jelentést tett a földmivelésügyi miniszternek, akit arra kért, hogy tavaszi búza vetőmagról gondoskodjék. A községek lakossága egymásután keresi fel az egyesü­letet tavaszi vetőmagért, ami Magyarorszá­gon teljesen szokatlan, mert Erdélyt kivéve az ország minden részében ősszel vetnek. Ilyenformán a minisztériumnak is gondot ad a tavaszi vetőmag beszerzése, a mire Bihar- megyében annál nagyobb szükség van, mert a földterületek igen nagy százalékát nem tudták bevetni. A gazdasági egyesület bízik benne, hogy a minisztérium teljesíteni fogja a kérelmet s a gazdaközönség helyzetén segíteni fog. Az egyesület egyébként most készítette el Biharmegye múlt évi termésé­nek érdekes statisztikáját, amely szerint a tavaszit kivéve, elég búza és rozs termett. A mostoha időjárás folytán azonban csépelni nem tudtak s a learatott vetésben itt-ott 20°/0 kár is mutatkozott. A tavasziak körül a zabtermés olyan rossz volt, a milyenre még Biharban sohasem volt példa. A ten­geri termés meglehetősnek mondható, de ugyancsak az időjárás következtében nem érett be. Tehát a mezőgazdákra is cudar rossz esztendő járt Biharvármegyében. A szerelem tüze mellett. Hej! de mennyit melegedtem Szent tüzednét, szerelem, Mig zúgott a vész felettem Zivataros éjjelen. Úgy rémitett a sötétség, Üldözött a Bú s a Kétség. A felcete éjszakába Lángod messze elragyog. Botorkáljon, aki kába, Olyan jó, hogy itt vagyok, Amikor az Elet bántott, Felkerestem e szent lángot. Ez a világ hitvány, álnok, Csupa meddő küzdelem, De itt édes, színes álmok Játszadoznak én velem. S e szent tűznél melegedve Rózsás lesz az ember kedve. Oh, ha rózsám is fellelném, Megmondanám én neki: Gyere édes, gyere mellém, Megfagy a szív odaki, Itt, ahol e szent tűz lángol, Nem félünk a rossz világtól. (Beregszász.) Sz. Hromkovits V. Győző. Építtető közönség figyelmébe! KATONA FERENC ÉPÍTÉSI vállalkozó F. RHI liÁLYFALVfiN. Elvállalja igen jutá­nyosárak mellet épü­letek tervezését és azok kivitelét. Meg­bízás esetére a ter- vek költségmentesek

Next

/
Oldalképek
Tartalom