Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-04 / 1. szám
4-ik oldal. KÖZÉRDEK január 4. 1-ső szám. Kovács (i.yulii és Tsa ___rrm _________________________w^___________________________________________________m hh__________________'______a„ u. J._____' /._____________^ B ■ ^ 4 4 nő i divattennei IIEBRI^CEI« Fo-lor 55. Hungária kavéhsix mellett. jF^n« ßkcs é1 4TfcTj V ÍV 8^1 >fVlt C^l tuőí felöltőkben, divat bundákban, plüsch- és szörme-kabátok, leany-köVS«I 09 U|ÍAV'l££dLd<Sj£§> W,lv gyermek-felöltők, boák és muffok, costümök, pongyolák, szinházi és esti köpenyek divatszinekben; csipke, selyem és divatblousok, diva\.js kötött káb ítóknak dús választéka a legolcsóbb, szabott árak mellett. súlya alatt bevalották, bogy ők voltak a Métz- féle gyilkossági kísérlet tettesei és bevallották az összes betöréseket, a melyet Bodó Imre. Ignác Jenő és Weisz Jakab kárára követtek el. A vallomás eredményéhez képest újabb kutatást rendelt el dr. Falussy és a detektív talentumáról hires Czégényi József tizedest küldte ki a Nagy portára. Czégényi fényes bizonyítékát adta rendőri gyakorlatának és az elrejtett helyekről bicikli, ruhanemű, méz, mézpergető kerültek elő, amely egy újabb kocsirakományt eredményezett és újabb lopások tetteseit adta a rendőrség kezére. Az elfogatás hírére valóságos emberáradat lepte el a városháza udvarát, mindannyi károsult, a kiknek különféle értékei kerültek a tolvajok birtokába s azokban felismerték a hónapok előtt eltűnt ingóságaikat. Dr. Falussy Alajos most a betöréses lopások károsultjai megállapításán fáradozik s közben vallatás alá fogja a három jómadarat, akik beismerésben vannak s akiket a rendőrség a legnagyobb elövigyázattal őriz. Kötelességet teljesítünk akkor, a midőn elismerésünket fejezzük ki Dara Lajos rendőr előtt, a kinek a nyomozásban tanúsított rendkívüli elővigyázatos eljárása volt a kiinduló pont, a mely a rendőrség kezére juttatta a Nagy-féle betörő szövetkezetét. ssar Szenzációs újdonság! Royal kávéházban minden szerdán, csütörtökön, szombaton és vasárnap mozielőadás tartátik. Változatos műsor! ‘“SXK Belépti-dij nincs! A nagyérdemű közönség jó- akaratu támogatását kérve, vagyok kiváló tisztelettel: Braun Márton tulajdonos. Színház. (S.) A harmadik hót végén fájdalommal kell megállapítanunk, hogy a nagykárolyi közönség indolenciája a színház iránt felháborító módon kezd nyilvánulni. íme itt van egy kitűnő színtársulat, olyan jó, hogy vidéken párját ritkítja és a közönség már az első napon tüntetett távollétével és azóta az előadások alatt alig pár sora telik meg a padoknak. Nemónyi társulata határozottan jobb a tavalyinál. A közönséget azonban még mindig fogva tartják azok a kaján pletykák, hogy a társulat mitsem ér. Nagyfokú kiskorúságra vall, hogjr a közönség elhiszi a kávéházakban és korcsmákban közzétett kriI tikát és nem győződik meg személyesen arról, hogy milyenek a színészek. Mi őszinte megelégedéssel Írhatjuk, hogy a társulatnak nem egy elsőrendű tagja van. Mindenesetre több támogatást érdemel a társulat és habár bizonyos, hogy sem vasvillával, sem rimánkodó újságcikkekkel nem lehet a színházba csőditeni az embereket, azt el lehet várni a közönségtől, hogy „a Pista bácsi azt mondta, nem ér semmit“ féle ócsár- lások helyett —- mutatóba megváltsa jegyét. Viszont az igazgatótól is joggal elvárhatja a színházlátogató közönség, hogy az üres, léha, értéktelen operettek és vígjátékok helyett — legalább egy héten egyszer — kísérelje meg színmű vagy népszínmű előadását, de ami fő: lehetőleg kerülje — szerep- változtatás nélkül — egy darabnak többszöri szinrehozatalát. A társulat tagjairól szólva, elsősorban ki- emelendőnek tartjuk Szigethy írónkét, a társulat bájos primadonnáját. Az a sok taps és lelkesedés, amelyben minden fellépténél része van, mindennél fényesebben bizonyítja, hogy minél to\ább van közöttünk, annál jobban megszeretjük s annál inkább bámuljuk erős és kifejlett művészi egyéniségét. A legtöbb primadonna a vidéken hűségesen követi Fe- dákot. Ez az, amit Szigethy Irénen nem lehet észrevenni s ez a többi között egyik nagy érdeme. Csengő a hangja, bájos a tánca, végtelenül kifejezők az árnyalásai úgy prózában, mint énekben. A játéka pedig ment minden túlzástól, ízléses, finoman disztin- gvált mindig és éppen ezért megnyerő, elragadó. Juhos Margit szintén elsőrangú művésznő, akinek sikerült úgy játékával, mint énékével közönségünk tetszését egy csapásra megnyernie. Juhosnak szépen iskolázott hangja érzésteli, kellemes, behizelgő és határozottan állíthatjuk, hogy a fiatal művésznővel igen sokat nyert a társulat. Kár, hogy ritkán lépteti fel a direktor, pedig a rendkívül bájos művésznőt szívesen látnok a színpadon. Radó Rózsi drámai hősnőt bájos egyénisége. sikkes, temperamentumos játéka a legkiválóbb művésznők sorába emeli. Az igazi színésznők mintaképe. Hivatásának teljes odaadással szenteli életét. Szép is, jó is, erős is és meggyőző minden szava, minden mozdulata. Fejlett ízlése és nemes öntudata a művészetnek olyan magas régiójába emelte, ahol a kritikus már nem bírál, csak gyönyörködhetik. Füzes Lenke, a társulat szubrett énekesnője, egy rendkívüli bájos, sikkes művésznő, akinek táncai, fess alakja, élénk játéka őt a vérbeli szubrettek közé sorolja. Ennél többet róla nem Írhatunk, mert aki már ennél is többet ir, az — csal. Füzes Annát eddig csak a „Csitri“ vígjátékban láttuk, amelyben szerepét oly megértéssel, oly leányossággal játszotta le, a mennyit tőle még a legvérmesebb remélők sem vártak, úgy, hogy sikere teljes volt. Játékáról — jóllehet, meg kell előtte hajolni a legkényesebb ízlésű müórtőnek is — majd más szerep kreálása alkalmával mondunk bírálatot. Kiváncsiak vagyunk azonban arraj hogy Nemónyi igazgató miért nem szerepelteti? Közönségünk szívesen látná gyakrabban a színpad deszkáin. Szelényi mamáról, mint anyaszinésznőről, véleményt mondani, vagy bájos direktor- nénkról, mint egy szögödi parasztleány tipikus személyesitőjéről, kritikát Írni — nem tudok. Szelényiről beszél helyettünk a közönség, amely minden megjelenését ünnepli és tisztelettel hajlik meg az 52 tavaszt ért, örökké vigkedélyii matrona előtt. Ha valakit, ügy őt lelkesedéssel fogadja a közönség s i mi az elismerés legnagyobb jelét: a sajtó zászlaját hajtjuk meg előtte, akinek játéka oly sok kellemes percet szerez számunkra. A férfi-szereplőket legközelebb ismertetjük olvasóinkkal. Az elmúlt hétről az alábbiakban számolunk be: Szombaton „Abrahám a menyországban“ cimü nagy látványos operettet mutatta be a társulat. A darabban csak a zenének van értéke. Melódiái fiilbemászóak s librettójában is több az élet és elevenség, mint a sablonos operettekben. A darab rendezése, kiállítása mintaszerű volt, de ezek dacára is csak arra kérjük az igazgatót, hogy egyszer s mindenkorra vegye le azt a műsorról. Kedvesen oldották meg feladataikat Szigethy Irén és Juhos Margit, jóllehet minden igyekezetük hasztalan volt, mert a darabot megmenteni nem sikerült. Gáspár mester, Csáky, Kun, Pelsőczy tudásuk legjavát adták, Szelényi mama remekelt. Vasárnap délután ezen a színpadon legalább is 20-ikszor a „Kis lord“ ot adták elő mérsékelt helyárak mellett s ha a kis művésznő, Neményi Liliké neve nem lett volna a szinlapon és a bájos gyermek mesteri játéka nem vonzotta volna a közönséget, bizony üres ház előtt folyt volna le az előadás. A kis Lilit valósággal ünnepelte a közönség, akit minden felvonás után a lámpa elé hivott a nagyon is hálás közönség. Hétfőn „Az asszonyfaló“, nagyon gyenge nívójú bécsi operett került színre. A darab meséjében nincs semmi uj. A kiinduló pont egy sablonos mindennapi szerelmi história, amelyben a megcsalt ember egy időre meg- gyülöli a női nemet, addig, amig újból szembe nem találkozik azzal, aki szerinte megcsalta s akit titokban még most is szeret. Ez a hétköznapi szerelmi történet van itt feldolgozva silányan, kuszában. A darab nem gördülékeny, nem könnyen folyó, nem pedig azért, mert a cselekmények nem simulnak egymáshoz. Nem tökéletes a verselés sem. A verseket a színes muzsika teszi tetszetőssé. Becsben, Budapesten és ahol csak előadták „Az asszonyfaló“-t, mindenütt a színészek — éppen úgy, mint nálunk — vitték sikerre a darabot s bátran mondható, hogy nekik köszönhetik a szerzők, hogy „Az asszonyfaló“, ez az átlagos operette librettó sikert aratott. Vhite Mary asszonyt Szigethy Irén kreálta. Énekszámai kiváló jók voltak. A közönség nem is volt háládatlan. Taps, ováció, volt bőven. Tilda szerepében Füzes Lenke ragyogtatta művészi tudását. Intelligensen, finomul játszotta meg a szerelmes leányt, aki mindent elkövet, hogy szerelme tárgya, a szép Kamilló az övé lehessen. Minden mozdulatán 1 FEHÉRNEMŰT, CSIPKEFÜGGÖNYÖKET, NŐI BLOUZOKAT LEGSZEBBEN TISZTIT: X 1 FEUERSTEIN MOSÓINTÉZETE DEBRECEN, Plac-u. 631 Fióküzlet: Arany János-utca 15. szám. Telefon: Feüzlet 11—57. Fiók-üzlet 732. H*
