Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)

1913-05-24 / 21. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK 1913. május 24. 21-ik szám. tol B §ienüuk meg­győződni a most injonnan meg- • ny ill • Kertész es Schwarc úri- és rvöidivat és rövidáru fiok- -= üzletében arról, hogy az újdon­ságokat legjobb mi­nőségben és jutányos áron lehet beszerezni. Í81 tik össze a palócgazdák és pompás kom­poszttelepen kezelik az értékes trágyát. Po­csolya, sár, nincs sehol, hisz a hunyadme- gyei utakon ilyen nem is lehet. Innen egyenest a szatmármegyei Nagy­károlyba ment át, de még annyit sem idő­zött ott, mennyit a faluban. Elég volt neki az állomásról a „Royal“-szállodáig menni, hogy Korona Izor állítása mellett döntsön véleménye. Eszerint is történt. Korona Izort felmen­tette a bíróság. Eggyeltöbb Mór pedig kétség­beesve nyögi a drága perlekedés költségeit. Krónikás. ■or Szenzációs újdonság! "•§ Royal kávéházban minden szerdán, csütörtökön, szombaton és vasárnap mozielőadás tart a tik. Változatos műsor! Belépti-dij nincs 1 A nagyérdemű közönség jó- akaratu támogatását kérve, vagyok kiváló tisztelettel: Braun Márton tulajdonos. HÍREK. Az uj magyar gör. kath. püspökség. Mint a legmegbízhatóbb forrásból értesü­lünk, az uj magyar gör. kath. püspökség székhelye és a püspök személye tekinteté­ben megtörtént a döntés, még pedig a Köz­művelődési tanács álláspontjának teljes ér- vényrejutásával, amennyiben az uj magyar gör. kath. püspökség székhelye Nagykároly és az uj magyar gör. katholikus püs­pök Miklóssy Sándor sántoraljaujhelyi fő­esperes lesz. Mindkét dolog a minisztertanácson már keresztül is ment és most szentesítés alatt áll a két javaslat. De hogy befejezett dologgal állunk szem­ben, kétségtelen azon tényből is, hogy Mik­lóssy már lent is járt Nagykárolyba, tájéko­zódott a helyi viszonyok felől, megtekintette a püspöki és káptalani épületek céljaira ki­jelölt helyet sőt addig is, mig az épületek elkészülnek, intézkedett a szükséges lakóhá­zak bérbevevése tekintetében. Hogy a püspökség székhelye Nagykároly­ban lesz, a főérdem a dr. Ealussy Árpádé, aki, mint a Közművelődési tanácsnak tagja, sőt az uj magyar gör. kath. püspökség tár­gyában a közművelődési tanács előadója, fá­radságot nem ismerő munkásságot és agitá- ciót fejtett ki az uj magyar gör. kath. püs­pökségnek Nagykárolyban leendő elhelyezése tekintetében. Eljegyzés. Klosz Ákos helybeli dohány­beváltási tisztviselő, eljegyezte Ujváry Fe­renc rakamazi dohánybeváltási tisztartó ked­ves és bájos leányát Erzsikét. Fegyelmi Demidor ellen. A m. kir. bel­ügyminiszter 1957641912. sz. rendeletével Demidor Ignác rendőrkapitány ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el a közmunkaválságból kifolyólag, Czipa Károly és társai jogtalan letartóztatása miatt. A vizsgálat megejté- sére határnapul f. hó 30-ikának délelőtti 9 órája tűzetett ki. Dr. Adler Adolf teljesen felépült és a na­pokban el is hagyja a Hertzl szanatóriumát. Egyelőre pár heti üdülésre Miskolcra megy s innen haza jön, őszinte barátai és tisztelői kö­rébe. Esküvő. Sámuel Sándor helybeli papir- kereskedö f. hó 25-én tartja esküvőjét Mun­kácson, Bloch Hermann kereskedő kedves és bájos leányával Helénnel. Gyermeknap. Felkértek bennünket a kö­vetkező sorok közlésére: A városunkban f. hó 7-én és 8-án lefolyt gyermek napokon begyült az uraknál 251 K. 10 f., a gyüjtőiveken 526 K. 61 f., összesen : 777 K. 71 f. Amidőn a jótékony adakozások ez eredményét közzéte­szem, egyszersmind leghálásabb köszönetemet fejezem ki a Liga nevében mindazon urhölgyek uj környezet, a nagy távolság gyógyitó ha­tással lesz majd drága gyermekemnek is sajgó sebére. Sorba járták a rokonokat, hogy elbúcsúzzanak tőlük sokára, talán örökre, j Utolsó állomásuk Izapart, egy csinos, mező­városka volt, hol hosszabb ideig időztek, hogy kipihenve induljanak a nagy útra. Egy szép szeptemberi délután volt; Her- min felhasználta a szép időt és unokanővére társaságában ellátogatott egyes üzletekbe még hiányzó utieikkek beszerzésére. — Még valakiről nem beszéltem neked, Hermin, az uj doktorról. Rendkívül szép em­ber, kedves és szellemes. Alig egy hónapja, hogy itt van és ahány lány van ebben a metropolisban, mind jó magam is fülig sze­relmes belé, A fáma azt beszéli róla, hogy valaha talmudista volt és hogy a fővárosban lakik ideálja, kivel majd tavasszal lesz a menyegzője. Különben mindjárt meglátod, ott áll a sarkon egy nagyobb társaságban. Hermin fölpillantott, egész testében meg­remegett, el szeretett volna futni az elől a férfi elől, ki reá nézve már megszűnt élni, ki csak mint valami eszménykép élt képze­letében. Egy eszményképnek esküdtem örök hűséget s ime most megfoszt ettől is a ri­deg való / Eiszeretett volna futni. De már késő volt. Lengyel doktor néhány lépést tett előre a közeledő hölgyek felé s ott a nyílt utcán akart letérdepelni, porig alázni magát, hogy Hermin bocsánatáért esedezzék, „Vi- gyázon uram, megbotlik!“ bengzott fel Her­min figyelmeztető szava. Hermin bazasietett, összecsomagol és rfiég aznap éjjel elhagyta Izapartot a zsidó pap és családja. Hiába zörgettek másnap reggel, délelőtt Lengyel doktor lakásán, ott senki ajtót nem nyitott. A tegnapi jelenet óta nem látta őt sehol senki. Nehány évvel ezelőtt egy nagyobb tár­saság zarándokolt ki a Szentföldre. A társa­ság több tagja Jeruzsálem egyik legmoder­nebbül berendezett kórháza főorvosához volt hivatalos egy ebédre. Az ebédlő két szem­közti falán két arckép függött. Egyik kép egy szibériai ólombányászt ábrázolt életnagy­ságban, amint bilincsbe vert kezeivel törül- geti verejtékes homlokát. Mekkora hasonla­tosság — igy gondolták a vendégek — bá­nyász és a főorvos között. A szemközti kép egy jóságos arcú öreg zsidő papot mutatott be, amint talmudra oktat egy tiz éves fiúcs­kát. Mekkora hasonlatosság e jóságos arcú öreg és a főorvos virruló szépségű neje között. nek és urleányoknak, kik szivük nemes sugal­latát követve, részt venni szíveskedtek a gyer­meknapok áldásos munkájában. Nagykárolyban, 1913. május 12. H. Király Miklósné. Gazdasági felügyelőnk a közegészségügy szolgálatában. Tichy Gyula gazd. felügyelőnk, mint a hegyvidéki kirendeltség szatmárvárme- gyei képviselője erős akciót fejt ki jó ivóvízben szűkölködő községeink érdekében; mint értesü­lünk legújabban felügyelőnk közbenjárására Géberjén község 2000 K., Mezőterem 4000 K., Gebe szintén 4000 korona államsegélyt kapott mélyfúrású kutak létesítésére. Az akció nagyon helyes s kívánatos, hogy az minél nagyobb mérveket öltsön, mert ezúton csökkenthető egyedül a fertőző betegségek járványszerü fel­lépése. Lapzártakor arról értesülünk, hogy Nagykároly város részéről is be lett adva a kérelem a kútfúrása a segély engedélyezése iránt s ismerve a kirendeltség e tárgyban han­goztatok álláspontját, bizonyosra vehető, hogy a segélyt meg is kapjuk. Kövezik a Könyök utcát. Három évig tar­tott az a fáradhatatlan küzdelem, amíg sike­rült meggyőzni a város képviselőtestületi tag­jait arról, hogy a Könyök-utca szégyenfoltja Nagykároly városának s ezen szégyenfolt mi­előbbi letörlése nem egyesek, de a város érdeke is, mert nemcsak a közeli szomszéd­ságban, de az egész országban hírnévre ver­gődött a nagykárolyi Könvök-utcai sárfószek. Éppen három éve annak, amikor szőnyegre hoztuk az utca kikövezésének kérdését s azóta nem vettük le a napirendről és fáradságunk végre valahára meghozta gyümölcsét. Először szép szóval kíséreltük a városi inagiszrátust megnyerni az eszmének, majd a midőn láttuk, hogy szalmát csépelünk, erélyesebb eszközök­höz nyúltunk s gyakran sétáltattuk a város polgármesterét hosszuszáru csizmákkal a tér­dig érő Könyök-utcai feneketlen sártengerben. Három év alatt elhasználtunk egy doboz tollat, hat liter tintát, 8 métermázsa nyomdafestéket, 600 métermázsa papirost, de végre is célt ériünk és a Könyök-utcai sártenger rövid idő í múlva eltűnik a föld sziliéről és ezzel együtt feledésbe merül az a szégyenfolt is, hogy volt valaha Nagykárolyban a város közepén két főutcát összekötő utca, a melyet a tavaszi és őszi «sözéssk alkalmával bátran fel lehetett volna használni bivaly es sertósfürösztés céljaira. Vizsgatétel. Káldor Margit helybeli zongo­ratanára ő Budapesten f. hó 21-én a Nemzeti zenedében a tanárnői előkészítő vizsgát Kern Aurél a hírneves budapesti zenekritikus előtt jelesen tette le. Gratulálunk! nnln minden más pala felett sok Granit pala előnnyel bír.___________ Egy leány kálváriája. A haragos bosszúja. Meghurcolt községi tanitó. Tisztelt szerkesztő ur! Engedje meg, hogy b. lapjában a fentihez hasonló címmel meg­jelent cikkhez és az arra „Cáfolat“ cimen megjelent válaszhoz pár megjegyzést fűzzek, végre is róllam van benne szó, pár meg­jegyzés tehát csak megillet engem is. Igenis, I itt egy haragosnak a bosszúja kálváriát járat egy leánynyal és meghurcol egy családos tanítót. Á valódi tényállás a következő: 1912. év tavaszán községünkben jegyzőválasztás volt. Ebből kifolyólag Ónutz Jánossal össze­szólalkoztunk, ettől fogva ő ellenségem lett, meg is fenyegetett „Megállj megkeserülöd még ezt“! Á bosszúra alkalmul kínálkozott az általa terjesztett pletyka, amely rólam és a szóbanforgó énekes leányról hallatszott. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom