Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
1913-05-10 / 19. szám
1913. mfiius 10. 19-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal ZVOLENSZKY VILMOSNE Elvállalja ingek, gallérok, kézelők, csipkék, védkendök,függönyökésegész férfi öltönyök mosását és vasalását a legnagyobb figyelemmel. — Kivá___ natra a mosni és tisztítani valókért ® E lső nagy gőzmosó és vegytisztító intézete Nagykároly, KÍShajtiUVárOS-U. 1, SZ. házhoz küld és azt haza szállíttatja « jíSSSIS®®® Válságos idők. Nap-nap után egyebet sem hallhatunk, vagy olvashatunk, hogy ez vagy amaz a nagy cég, melynek a laikusok hite s nézete szerint arany a fundamentuma, hirtelen meginog s rövidesen már azt is hírül vészük, hogy a bíróság elrendelte ellenében a csődöt, Emberemlékezet óta ilyen sok és nagy bukás, mint a mostani időkben még nem volt. A kereskedő, iparos, aki tegnap még mint vagyonos ember feküdt le, holnap holdasként ébredhet, ha hitelüzleteit lebonyolítani szokott pénzintézetnek úgy tetszik, hogy önként felkínált hitelét hirtelen megvonja. Mert ezekben látjuk mi a hirtelen s rohamosan felszaporodott bukások okait. A pénzintézetek ridegségének s kíméletlenségének tulajdonítjuk az egész gazdasági váltságot, mely most hazánkon végig viharzik, sok becsületes s jobb sorsot érdemlő társadalmi egyedet tönkretéve. A pénzintézetek, amelyek pénzbőség idején fünek- fának kínálják olcsó pénzüket, hogy azután ha szűkösebb idők érkeznek azonnal s minden tekintet nélkül vasalják vissza a könnyelmű hitelnyújtás állal nagy vállalatokba merészkedő, de egyébiránt tisztességes és becsületes kereskedőtől, iparostól, vállalkozótól. Micsoda nemzetgazdasági politikát követnek a mi pénzintézeteink, ha ők maguk nyújtják az alkalmat és módot arra, hogy máskülönben tisztes polgárok elvakitva, elká- bitva a fényes Ígérettől hazárdőrökké lesznek s még a kenyerük is elvesztik, mert épen a szigorú pénzintézetek biztatták azokba a vállalatokba, amelyekhez nagy pénz s hosz- szabb időre szükségeltetik. A válságos idők beálltával azután a pénz s hitelintézetek saját ügyfeleiket teszik hirtelen s meggondolás nélkül tönkre, csak azért, mert a pénzügyi válság fenyegető rémétől hamarább ijedtek meg a kelleténél?! Hol van az üzleti szellem, a rátió, mely a jövő eredményeit is már csirájában tönkre teszi ? ! Minő bank- politika ez ? I így akarnak tovább élni s jó üzleteket kötni ? ! Kötve hisszük, , hogy ily módon ez lehetséges volna, ők maguk tönkre téve azokat, akiktől üzleteket vártak s akik üzletkötéseikkel a jövedelmeiket szaporitották, mintegy maguk alatt vágták a fát s előre megakadályozták, hogy a jövőben bárkinek is kedve kerekedjék oly pénzen vállalkozásokba bocsájtkozni, melyet a szívtelen, a tekintet nélkül kíméletlen pénzintézetek nyújtanak. Épen ellenkezőleg! Pénzügyi válságok alkalmából, mikor a hitelnyújtás nagyon nehézséggel jár, sőt talán némi áldozattal is, ilyenkor kell a pénzintézeteknek megmutatni, hogy igenis ők állják a harcot és segítik bajtársaikat, akikkel üzleti összeköttetésben állanak. Nem engedik elbukni csak azért, mert hirtelen szűk lett a pénz s drága a kamat. Jönnek még jobb idők s az ily áldozatkészséggel megmentett kereskedő, iparos vagy vállalkozó továbbra is hasznot hozó és hasznot hajtó kliense marad az őt megmentő intézetének. így azonban hirtelen tönkre téve, nemcsak jövőbeli s remélhető nyereségét veszítik el a bankok, hanem legtöbbször még azt is, amivel a szerencsétlen áldozat most tartozik nekik. Ilyenformán azt láthatjuk, hogy nem a legszerencsésebb politikát követik a hazai pénzintézetek s bankok, amikor az általános európai pénzszükséget saját ügyfeleik tönkretételére használják fel. „Az ezüst serleg.“ Szentgyörgyi Hromkovits V. Győző könyve. (Beregszáz.) „Az ezüst serleg“ cimmel került ki sajtó alól a héten városunk kedvelt, fiatal poétájának Szentgyörgyi Hromkovits V. Győzőnek, Nagykároly város szülöttjének 200 oldalra terjedő vaskos verseskötete. Nem sok halandó dicsekedhetik a múzsa csókjával, mert ez az égi hölgy meglehetősen válogatós. Leginkább azokat az ábrándozásra, reflekcióra hajló kedélyeket keresi, akinek leikéből a mindennapi élet durva keze nem tudja kiirtani, a fogékonyságot az eszményi szép iránt, akiknek a szivében az életnek minden jelenete, a természetnek minden parányi mozdulása érzelmeket gondolatokat támaszt, hogy dalba fonódjanak össze. Hogy valaki e fogékonyságot ápolja s megőrizze egy olyan pályán, mely az emberi önző érdekek honának legközönségesebb jelenetei közé hurcolja az embert, ehhez nem közönséges lelki erő kell. Mindenesetre figyelemre méltó „Az ezüst serleg“ lantosa, mert . az ő pályája épen ilyen s lelke mégis túl ideálisért hevülni, lelke, szive fiatalos, üde búrjai tisztán csengenek vissza minden érintésre. A szavaknak az izzó, néhol káprázatos szinei mintha tisztán palét- tójáról szökdöstek volna el, a legcsüggedtebb témára is rázuhognak és képesek elfogadhatóvá sőt széppé tenni a vigasztalan enyészetet, mely a kötet egy részén vezér motivomként vonul végig. Egyik másik elkedvetlenitő vers úgy hat rám, mint a sötét fellegre vetődött szivárvány. Elfelejtem a könyeket csupán a hétszinü ívben gyönyörködöm. Költeményeinek alaphangja két nagy ellentétes érzelem: a borongás, játszi jókedv között váltakozik. Az édes anyának vissza-visszatérő képe a boldog, vagy boldogtalan szerelem öröme. A muzsikazó mellett ki-kitörő dal belelopják magunkat a lelkünbe, mint valami halk muzsika és velünk maradnak. Ezek a versek mindig érdekelnek bennünket természetes őszinteségükben és biztos vagyok benne, hogy hamar hozzá fognak férkőzni azoknak szivéhez is, kik nem jutottak a különféle lapokban irt versének olvasásához. Bánata az elmúlás nagy költőjére Tompára emlékeztető őszi borongás, a hazaszeretet és az Istenben vetett hit a főbb motívumok, melyek húrját hangolják. Szimpatikusok az egészséges szerelmi vágyai. Szubtilisek a fölsóhajtásai. Formáiban nagy a változatosság, játszi könyedséggel kezeli a legkülönbözőbb versalakokat, a magyaros verselést épugy, mint az időmértékes sorokat. Tisztán csengő müvék mesteri kezekre vallanak. Napjainkban gombamódra nőnek a versfaragók, kik áímuzsák csókjától bódultán próbálkoznak pegazusra kapni. Ott látjuk közöttük a kanosaiul festett egek álmodozóit, ott a költészet őrültjeit, nagy ismeretleneket, kiknél az az ihletesség, zsenialitás mértéke, ha olyasmit Írnak, ami érthetetlen a józan ész elölt. Jól esik látni, ha e dudvák között fel-fel üti fejét egykét üde illatos virág, amilyenekből font koszorút a mi városunk poétája is. Nagy várakozással tekintünk Szentgyörgyi Hromkovits V. Győzőnek következő munkája elé, melyből remélem teljesen hiányzani fog az indokolatlan sóhajtozás és halálvárás, ellenben fokozottabb mértékben fog még csendülni az élet diadalmas dala, az élet szeretete és melyből felénk fog sugárzani az élet nagy céljainak és eszméinek a megértése is. Süveges Elek p. ü. fogalmazó. HÍREK. Gyermeknapok. Az urna mellett, amelybe filléreket és koronákat gyűjtöttek, ott állottak szerdán és csütörtökön városunk bájos úrnői és leányai. Esőben, szélben, kellemetlen és részvétlen emberek között ott állottak az asszonyok, a leányok, jókedvüek voltak, lelkesek és kedvesek, meggyőződésesek és megcsinálták azt, amit akartak. Próbálkoztak szép szóval, ha ment, egy kis erőszakossággal, hanem ment és amikor még igy sem sikerült megtölteni az urnákat — hiába házbér után vagyunk — akkor következtek a súlyos fegyverek: ostromzár az utcakereszteződéseken, utánasza- ladás az embereknek, harci battériák fölállítása, kocsimegállitás és a kiszedése annak az utolsó koronának is, ami a szegény ember zsebének mélyén szerényen húzódik meg a nagyvilág elől. Gyűjteni, kérni, kéregetni, nem kellemes dolog, akárki csinálja és akármilyen cimen csinálja. Nagykárolyban pénzt vágni ki az emberekből jótékony célra, egyáltalában a legnehezebben megoldható feladatok közé tartozik. Hanem az asszonyok és a leányok megcsinálták. Feltették magukban, hogy megtöltik az urnákat, tehát megcsinálták. Aminthogy dolgokat lelkesedéssel elhatározni és kábitó energiával, szivósággal keresztülvinni általában csak nők tudnak. Bámulni való volt az az energia, ahogyan ezek a nők dolgoztak, harcoltak, kedveskedtek, sarcoltak, gyűjtöttek és kellemetlenkedtek. Bámulni kellett őket és férfiembernek, fáradt és cinikus férfiaknak, furcsa dolgok juthattak az eszébe. Az, hogy voltaképpen mégis csak a nőkben van már lelkesség és fanatizmus. Miért? Ha az ember sokáig gondolkoznék rajta, talán tudományosan is meg tudná magyarázni. Kevesebbet láttak az életből. naivabbak, kevesebb csalódás érte őket az életben, amely nem győzte le őket any- nyira és annyiszor, azt hiszik, hogy minden lehetséges . . . Mindegy különben is: lehet, hogy nekik van igazuk. Mert csakugyan, ezzel az enargiával, ezzel a nagyszerű fanatizmussal, ezzel a lelkességgel mindent meg lehet csinálni. Még a lehetetlent is. Még azt is, hogy a nagykárolyi aszfalton, a nagykárolyi emberektől jótékony célra pénzt vegyenek el. Micsoda energia volt az, amely kitört ebből az asszonyseregből ? Olyan volt a fanatizmusuk, mint, amikor valami még lekötött erő egyszerre fölszabadul, egyszerre kitör és minAtalakult hirtelen minden poreikám s azt vettem észre, hogy a szerelem s a szép asz- szony rabjává lettem. III. Az első illattal terhes nap mihamar elmúlt. Pedig úgy fájt, sirt belé a lelkem, mert azt a mámoritó bódultságot visszaki- vántam, visszavártam, különben belepusztultam volna. És visszajött. És később már ketten hallgattuk a madarak dalát, a lombok zugó, suttogó moraját, a méhikék zümmögő döngicsólését; ketten leheltük már be a titokzatos erejű tavaszi illatárt, a szerelemmel telt édes párá- zatot. Csakhogy ez öt év előtt volt. Akkoramikor a hevület egy ábrándos leányka és egy melankolis ifjú szivét hozta izgalomba. Azóta ... az ifjúból komoly férj, a leánykából egy szép szőke asszony lett. S ez a szép szőke asszony az én drága, kis feleségem. Senki másé. IV. Gyula barátom ez utolsó szavaknál ka- ronfogott s bemutatott a szomszéd asztalnál fiatalemberek társaságában ülő feleségének, akiről megállapítottam, hogy nem is oly szép, ez a szép szőke asszony.
