Közérdek, 1913. január-június (6. évfolyam, 1-25. szám)
1913-04-26 / 17. szám
1913. április 19. 16-ik szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal UMFOIC!! ■ ■ MÁSNAP ■■■ „LUNA“ VIZET IGYATOK. A „LUNA“ kénes ásványvíz nagykárolyl fölerakata SCHNELL IMRE czégnél van. van és Komáromy Lajos egyházmegyei tanács- birák. Ott voltak a gyászolók sorai között a megyei papság túlnyomó része, azonkívül a környék és falu népe nagy számmal. A gyászolók egész serege, hét siró gyermek és a bánatosan zokogó összetört szivü özvegy állt a koporsónál., A háznál Szarka Károly egyházmegyei főjegyző, vetési lelkész mondott magas szárnya- lásu megható imát. Azután Szabó János kocsordi ref. lelkész mondotta el könnyekig megható egyházi halotti gyászbeszédét. Arról vévén fel a textust, hogy Mózes ielmene a Nebó hegyére, de be nem mehetett az Ígéret földjére. Az egyházi ének elhangzása után a koporsót kivitték a temetőbe. A simái Lénárd Ede egzházmegyei tanácsbiró lelkesztársai nevében búcsúzott el kegveletes szavakban az elhunyttól. Lénárd Ede magvas, szép beszéde után elföldelték a koporsót, amelyben átlőtt szívvel feküdt egy boldog férj, egy boldog családapa, akit az emberi rosszaság kergette a halálba. HÍREK. Görög katholikus valláshoz tartozó előfizetőink, barátaink és olvasóinknak kellemes húsvéti ünnepeket kivánnnk. Előléptetés. Őfelsége Csilléry Dávid vezető járásbirót állomáshelyen való meghagyása mellett kir. itélö táblabiróvá nevezte ki. A kinevezés a bíróság egyik kiváló és érdemes tagját érte és széles körben keltett általános örömet. Konferencia szt. beszédek. Dr. Vass József a pesti szt. Imre kollégium igazgatója pápai kamarás f. hó 17, 18 és 19-én tartotta városunk plébánia tamplomában konfere.iciabeszédeit első sorban férfiak számára. Minden egyes alkalommal zsúfolásig töltötte meg városunk intelligenciája a nagy templomot; a más vallásuak is nagy számban jöttek el, mert dr. Vass József szépen kidolgozott, történeti, közéleti s mindennapi eseményekkel kapcsolatos beszédjei, szónoki előadása, mindenkire nagy hatással voltak. A kötelesség pontos teljesítéséről, a kultúráról, annak céljáról s a nemes liberalizmusról beszélt. Beszedjei befejezésül szombat este megalakította városunkban az urak kongregációját, amelynek 14 tagja van Szentiványi Béla kegyesrendi tanár vezetése mellett. Szombat d. u. és vasárnap d. e. a férfiak közül nagyon sokan járultak a szt. gyónáshoz és áldozáshoz ; mind ezen körülmények nagyban erősítik városunk hitéletét, ami dr. Vass József intenzív munkájáért részünkről az igazi elismerés. Halálozás. Súlyos csapás érte Klein József helybeli bodega tulajdonost. Felesége, f. hó 19-en 28 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése f. hó 20-án folyt le nagy részvet mellett. Halálát férjén és kis fiai kívül, kiterjedt rokonság gyászolja. Jegyzők gyűlése. Szatmárvármegyei községi- és körjegyzők, al- és segédjegyzők egyesülete Szatmáron a városháza nagytermében f. évi április hó 26-án délelőtt 10 órakor rendes közgyűlésen fogják tárgyalni fizetésük rendezése tárgyában Szatmármegye törvényhatóságához benyújtani tervezett memorandumukat. Halálozás. Súlyos csapás érte Politzer Ignác kereskedő nejét. Édes anyja özv. Láng Mórné élete 68 évében f. hó 23-án hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése 25-én folyt le nagy rézsvét mellett. A „Nagykárolyi Dalegyesület“ hangversenye. Dalegyesületünk május 1-én, áldozócsütörtökön délután V26 órakor a Kath. Legényegyesület dísztermében hangversenyt rendez. Műsor: 1. Három dal Hoppe Rezsőtől, előadja a dalegyesület; 2. A régi magyar dal. Szabadelöadás, tartja Szentiványi Béla. 3. Uj kuruc nóták Lányi Ernőtől, előadja a dalegyesület. 4. Kox és Box vigjelenet. Személyek Box János nyomdászsegéd Kaizler Imre, Kox Jakab kalaposseged Szolomajer István; Bouncer asszony Kaizler Erzsiké. 5. Népdalegyveleg Lányi Ernőtől előadja a dalegyesület. Belépő dij személyenként 80 fillér. A dalegyesütnek ezen hangversenyére felhívjuk a közönség figyelmét. Granit pala szó védjegyre ügyeljünk. Letartóztatott lelkész. Marosán György és 15 társa, a vizsgálóbíró előzetes letartóztatást elrendelő végzése ellen felfolyamodással éltek, a vádtanács elutasította a felfolyamodást. Marosán és társai a vádtanács határozatát is megfelebbezték, jogi képviselőjük dr. Dobossy Endre utján a debreceni királyi ítélőtáblához. A tábla még nem döntött Marosán és társai ügyében. A kismajtényi egyházközség gondnoksága is megmozgat riiindent Marosán György lelkész és társai érdekében. E hó 12-én terjedelmes kérvényt küldtek a királyhoz, amelyben kegyelmet kérnek a fogva levő lelkész és társai számára. Azt kérték a királytól, hogy rendelje el a fogva lévők szabadlábra helyezését. Erre a kérvényre most jött meg a kabinetiroda válasza. A hir nem kellemes a letartóztatottakra nézve. Az volt a válaszban, hogy a foglyok szabadlábra helyezése nem az ő hanem a bíróság hatáskörébe tartozik s igy ebben az ügyben nem intézkedhetnek. így Marosán György és társai egyelőre fogva maradnak. Megnyílt ( JJ PE BF IECZ !Et IIN IŐ II FI El j_ Olcsó árak fl Kereskedelmi és ■■ Iparbank palotá- íj 1 jában Nagykároly ^ ■"* ' w 0 ESI HC II KA LAI PÁ >R' U N IÁ Óriási választék a leg- ■7 szebb női felöltőkben és női- és gyermek- :: kalapokban :: —■ Lesz még öcsém Kossutli-világ. Azért gyűjtöm én a Kossuth-bankót. Ez az igazi pénz, nem is az a német hebehurgya rongy. Nekem ugyan nem kell, utálom, mint a bűnömet. — De nem fogadják el sehol. — Majd elfogadja Kossuth Lajos, ő bocsátotta ki. — Ha bejönne . . . — Hogyne jönne, tudja ő mi fáj a magyarnak s ha itt lesz, mi megyünk elébe a tépett zászlókkal, a régi honvédek. Jaj, de nehezen várom ezt a pillanatot: az én arcomról festhetik le akkor a menyországot. Most belépett a mesterné egy kulacs borral. — Látja öcsém, ezt a kulacsot én 48-ban hordtam a vállamon, egyszer az életemet mentette meg, rajta van még most is a golyó nyoma. A gazda érdeklődve nézegette a behorpadt kulacsot. — Na üljön le hát öcsém és koccintsunk egyet a Kossuth-világra. — Ami sohe vissza nem tér — sóhajtott föl magában a gazda. Azután leült és koccintott a mesterrel. — Hát igazán sokKossuth-bankója van? — kérdezte Meskó. — Vagy négyezer forint ára. — Csak hozza ide, évekre ellátom ruhával érte. ----?'....:----— i — Elhozom én mind, jobb helye lesz annak mester uramnál. Meskó felugrott és a gazda vállát veregetve, simogatva, boldogan mondta: — Áldja meg az én Istenem érte, csak küldje hozzám az ismerőseit is. Akkor vagyok boldog, hogy ha egy csomó Kossuth- bankót hoznak. Amikor elköszönt a gazda, Meskóné utána somfordáit: — Hozzon nekem lelkem egy pár jó bonkót is, de úgy csúsztassa a kezembe, hogy az uram ne lássa, mert miből élnénk, ha ingyen dolgoznánk. — Hozok néném, hozok. Meskó uram pedig tovább éldegélt a fényes tervekkel átszőtt állomvilágban. Szabta- varrta száz pengőért fa magyar nadrágokat, kétszázért a cifra atillákat. A Kossut-bankók pedig gyűltek, szaporodtak a ládafiában. Minden nap rendezgette, rakosgatta őket Meskó uram. A jobb hátsó szögletbe kerültek a tizesek, a balba az ötösök, a bal első szögletbe a forintosok, jobb felére pedig a harminc krajcárosok. Gyönyörűség lángolt a szemében, ahányszor újabb csomagot tehetett melléjük. Az anya nem fektetheti alvó gyermekét nagyobb gyöngédséggel a bölcsőbe, mint a hogy ő tette a Kossuth-ban- kókat a ládafiába. És a mig simogatta, az ujja hegyével babusgatta őket, a Kossuth- nóta dalláma rezgeti az ajkán. Híre is ment mindenfelé az olcsóságának. Vitték mindenünnen hozzá a sok Kossuth-bankót. És ha valaki tamáskodva csóválta a fejét, mikor azt mondta, hogy lesz még Kossuth-világ, szent meggyőződéssel torkolta le a hitetlent. — Mit tud kend ahhoz 1 A nap is elbuj- dosik a felhők közt, aztán megint visszatér, így lesz Kossuth Lajossal is. És rakta, rakosgatta a nagy ládába a Kossuth-bankókat. — Anyjuk, ha százezer forintunk lesz együtt, nem dolgozunk többet. Évek múlva össze is gyűlt a nagy summa, Már alig fért a ládafiába. De Kossuth csak nem jött. Minden levelét tízszer is elolvasta és jósolgatott belőlük. — Most már jönni fog, készítsd ki anyjuk a honvéd atillámat. Hanem év-év után pergett le, a háta meggörnyedt, a szeme elgyöngült, a melle beesett, az arca megnyúlt és fakó lett, mint a Kossuth-bankók. Hetven éves korában leverte a betegség a lábáról. A pénzes ládát az ágya fejéhez tolatta, ki-kimarkolt belőle egy kötet bankót és számolgatta, simogatta, gyönyörködve nézegette. — Hej anyjuk, de sokáig jön ami Kossuth apánk. — Eljön ő lelkem, csak várjuk türelemmel.
